Dalma és Nóri két fiatal, világra nyitott, jól kommunikáló lány, akik esetében, az eddigi szereplőkkel ellentétben első látásra egyértelmű, hogy miben is különböznek: testalkatban. Dalma túlsúlyos, és erről nyíltan, tabuk nélkül beszél, míg Nóri hosszú éveken keresztül küzdött anorexiával, ma viszont már másoknak szeretne segíteni azzal, hogy elmeséli a saját élményeit. A különbözőségeiknél azonban sokkal fontosabbak a közös pontjaik. Ezek közül is az, hogy az évek során mindketten végigjárták az evészavar különböző fázisait, és bár a skála két ellentétes oldalán állnak, mindketten ugyanúgy tapasztalják a társadalom sokszor irreális, a social media által felerősített elvárásait, aminek főleg fiatalkorban sokan akarnak megfelelni. Mindketten találkoznak bodyshaminggel és azzal a kettős mércével is, miszerint, ha valaki nagyon vékony, azt sajnálni kell, ha valaki túlsúlyos, azt pedig el kell ítélni.
A beszélgetés során természetesen szóba kerül a főzéshez és a közösen elkészített brokkolis tésztasalátához való viszonyulás, a nőiesség megélése, a romantikus kapcsolatok kialakítása, de az evészavarba való visszaesés lehetősége és annak megélése is. Fontos szerepet kap az is, mi számít ma megfelelőnek, szépnek, jónak, ha testalkatról van szó, hogy mennyire kell megfelelni az elvárásoknak, egyáltalán valósak-e ezek, és hogy mennyire szubjektív az, hogy mi normális. Végül szóba kerül az önelfogadás, mint a valós változtatás első lépése és a környezet szerepe is a felismerésben és támogatásban. Ez utóbbi a célja az Egy asztalnál új részének is.
Forrás: Egy Asztalnál