Litkai Gergely és Udvaros Dorottya ismét összefogtak. Ezúttal a humor és a költészet eszközével mutatják be, hogy az erdőket vészes mértékben irtják a fáért, amely még gazdasági szempontból is értelmetlen. A művészek videóban prezentálják az erdők élővilágának értékét. Ha ugyanis beárazzuk az erdők által az emberiségnek nyújtott ún. ökoszisztéma-szolgáltatásokat – figyelembe véve a klíma- árvíz-, és talajvédelemben betöltött szerepüket és az általuk fenntartott élővilágot, valamint azt, hogy az ember testi, lelki jólétéhez mennyiben járulnak hozzá – akkor összehasonlíthatatlanul nagyobb összeget kapunk, mint amennyi a bennük lévő faanyag értéke.
Ha csak egyetlen kocsánytalan tölgy élővilágát vesszük számba, akkor a védett fajok pénzbeli értékével számolva a süngombától a szarvasbogáron, piszedenevéreken, mókusokon át a fakopáncscsaládig több mint másfél milliós összeget kapunk. És ez csupán egyetlen fa. Egy 120 éves, Mátrában álló kocsánytalan tölgy, amely tölgyléptékben nézve egyáltalán nem számít öregnek. Sőt, még csak éppen elérte a felnőtt kort, hiszen ezek a fák akár 800-1000 évig is elélnek, de erdőgazdálkodói szemmel már bőven vágásérett. A faanyaga kb. 110 000 Ft-ot ér, azaz ennyiért áldozunk fel másfél milliót. Ha ehhez hozzáadjuk a rovarok után kutató védett énekesmadarakat is, akkor 1 750 000 Ft-ot.
„Ez olyan, mint hogyha az otthonomat azért dózerolnák le, mert valakinek szüksége van a bontott parkettámra. Azért lássuk be, hogy ez nem reális.” – mondja Litkai Gergely a videóban.
Ha nem csupán egyetlen fát, hanem az erdők értékét vizsgáljuk, akkor egy hektárnyi erdő évente 3,8 tonna szén-dioxidot tud megkötni, ez az ország teljes erdőterületére számolva 210 milliárd forintot jelent. Ha hozzáadjuk az új erdőtelepítések CO2-megkötő képességét (13 és fél Mrd Ft), a talaj szénmegkötő képességét (48 Mrd Ft), a jó állapotú erdők árvízvédelmi, vízvisszatartó szerepének értékét (15,33 Mrd Ft /év) és a rekreációs szolgáltatásokét (30-50 Mrd Ft /év), akkor az összesen 316 Mrd Ft /év! Ennyi az, amit az erdők egy év alatt nekünk embereknek ingyen nyújtanak.
„Hagyni kell élni a körülöttünk lévő csodát. Amikor nagyon fáradt vagyok és nagyon sokat dolgozom, akkor azt veszem észre már jó ideje, hogy semmi más nem tud megnyugtatni. Nincs az a zene, nincs az a könyv, nincs az a vers. Semmi más nem tud megnyugtatni, csak ez a látvány.” – mondta Udvaros Dorottya arról, hogy neki mit jelent az erdő.
Európában a Kárpátok erdei jelentik sok, a túléléséért küzdő faj utolsó menedékét, köztük olyan karizmatikus, csodás lényekkel, mint a hiúz, farkas vagy a medve. Erdeink segítenek abban, hogy megküzdjünk az egyre szélsőségesebbé váló időjárás hatásaival is, hiszen hűtenek, párologtatnak, talajukban tárolják a lehulló csapadékot.
Ennek ellenére a Kárpátokban – bár papíron nagy része védett – valójában csupán 3% az olyan erdőterület, ahol egyáltalán nincs fakitermelés. A Greenpeace tavaly műholdas felvételek elemzésével tárta fel, hogy a Kárpátokban mindenütt elképesztő ütemben zajlik az erdőirtás, ami alól Magyarország sem kivétel. Sőt, Európában hazánk az egyetlen olyan ország, ahol a védett és fokozottan védett területeken is profitorientált erdőgazdálkodás, fakitermelés folyik. Az államkasszába ebből befolyó összeg pedig jelentéktelen, a GDP mindössze 0.01 %-a.
A Greenpeace nemzetközi expedíciót szervezett és petíciót indított annak érdekében, hogy valódi, hatékony védelmet követeljen a Kárpátok erdeinek. A zöldszervezet szerint nemzetközi összefogásra van szükség, méghozzá azonnal, hogy megállíthassuk az őrült pusztítást és megmenthessük Európa utolsó vadonját.
Forrás: Greenpeace, Fotó: Katkó Blanka / Greenpeace
