Amikor a legjobb barátnőmmel 15 évvel ezelőtt együtt laktunk, a közös fürdőszobánkban talán ha egy maréknyi pipereholmi kapott helyet: szappan, dezodor, fogkrém, és néha egy-egy arckrém, amit akciósan vettem. Nem voltak se szérumaink, se tonereink, se egyéb anti-aging termékeink. Eszünkbe sem nagyon jutott, hogy nem leszünk örökké fiatalok. A bankszámlánk üres volt, a pórusaink eltömődtek, a szempillaspirálunk száraz – 22 évesek voltunk, és gondtalanok.
Megengedtük magunknak, hogy fiatalok legyünk.
Az én generációm a 2000-es évek toxikus diétakultúrája idején lett nagykorú. Az ezredforduló környékén mi nem az öregedéstől, hanem a zsírpárnáktól rettegtünk. Bámultuk a nullás méretű modellek fotóit, és gyűlöltük a saját testünket. Noha az evészavar egy pszichés betegség, abban az időben egy nagyobb társadalmi probléma tünete is volt. Ha pedig valamelyikünk édesanyja is internalizálta a diétakultúrát, és azt a gyerekeikre is kivetítette, a károk családon belül tovább halmozódtak.
Kutatások is megállapították, hogy ha egy anya rendszeresen hangot ad a testsúlyával kapcsolatos elégedetlenségének, és otthon nyíltan fogyókúrázik, nagy valószínűséggel a lányánál is ki fognak alakulni evéssel kapcsolatos problémák.
A húszas éveink végén aztán egyre tudatosabbá váltunk a diétakultúra hatásaira, majd a body positivity mozgalom létrejöttével a testünket is más szemmel kezdtük vizsgálni. Sokan közülünk ekkor ébredtünk rá a saját testképzavarunkra, és egyre jobban átláttuk, miként manipulált bennünket a társadalom a testünk folyamatos sanyargatására.
Ám még ha a társadalom egy része mostanra talán meg is békélt a természetes testekkel, ugyanez nem mondható el a nők természetes öregedési folyamatáról. A ráncok lett az új ellenség, az öregedéstől pedig már a Z generáció, sőt a náluk fiatalabbak is rettegni kezdtek.
Sokat elmond az öregedéshez való jelenlegi hozzáállásunkról, hogy a TikTokon több mint nyolcmillió megtekintést ért el nemrég egy olyan videó, amiben egy 28 éves lány mutatta meg a nyers, beavatkozásmentes – azaz botox és filler nélküli arcát. A videó egészen abszurd reakciókat kapott: míg egyes nők és lányok ünnepelték a tiktoker bátorságát, mások elborzadtak a látottaktól. „Imádkozom, hogy soha ne nézzek ki így” – állt az egyik kommentben.
A szépségipar egy kifejezetten alattomos húzással a különféle esztétikai kezeléseket – például a botoxos ránctalanítást és a hialuronsavas feltöltést – az elmúlt néhány évben sikeresen átbrandingelte, és megelőző kezelésként kezdte hirdetni az egyre fiatalabb korosztály számára. Míg néhány éve a 45 és 54 év közötti nők alkották a legfőbb célcsoportját ezeknek a beavatkozásoknak, ma már nemhogy a harmincas, de a huszonévesek is rendszeresen igénybe veszik őket.
A Z és alfa generáció gyakorlatilag beleszületett a közösségimédia-használatba, ami a többi között azzal járt együtt, hogy már egészen fiatal koruktól kezdve ki lettek téve a médiát átitató szépség és fiatalság kultusznak. De úgy, ahogy annak idején a mi generációnk, a mai fiatal lányok is sok esetben az édesanyjuk által találkoznak először anti-aging és beauty termékekkel.
Ha az anyák maguk is rettegnek az öregedéstől, és szérumok garmadával, illetve esztétikai beavatkozásokkal veszik fel a harcot a ráncok ellen, jó eséllyel a lányaikat is megfertőzik majd ezzel a hozzáállással. Jessica DeFino, szépségápolási szakíró nemrég meg is alkotta a Serum Mom (szérumanyuka) kifejezést azokra az édesanyákra, akik „megszállottan törekszenek arra, hogy megfeleljenek az aktuális szépségideálnak, és ugyanezt a megszállottságot táplálják a gyermekeikben”.
A TikTok térnyerésével a fiatalokra zúduló beauty és anti-aging tartalmak is megsokszoródtak
Az első bőrápolási leckét én annak idején nem az anyámtól, hanem az internetről tanultam. Nagyjából 29-30 éves lehettem, amikor először találkoztam a bőrápolási rutin kifejezéssel, és felkerültek a fürdőszobám polcára az olyan nélkülözhetetlen hatóanyagok, mint a retinol vagy a C-vitamin. Akkoriban TikTok híján különféle blogokról, maximum az Instagramról tájékozódtuk.
A TikTok térnyerésével a fiatalokra zúduló beauty és anti-aging tartalmak is megsokszoródtak: végtelen mennyiségben ömlenek ránk a különféle arcápolási termékek vásárlására buzdító, vagy éppen a plasztikai műtéteket, illetve esztétikai beavatkozásokat bemutató videók. Az Egyesült Államokban már azoknak a tiniknek is van egy külön megnevezése, akiket a közösségi média befolyásol a bőrápolásban. Őket nevezik Sephora Kidsnek, azaz Sephora kölyköknek. (A Sephora egy rendkívül felkapott, test- és szépségápolási termékeket forgalmazó üzlet az Államokban.)
Tele van a TikTok olyan fiatal lányokkal, akik még el sem érték a pubertást, de már felnőtteket megszégyenítő bőrápolási rutinjuk van, és profibban sminkelnek, mint bármelyik make-up artist. A tizenpár éves gyerekek is a TikTok beauty influenszereit másolják, a szüleik pedig gondolkodás nélkül megveszik nekik a neten látott temékeket – a savas hámlasztóktól a retinolonig – holott az ő bőrüknek semmi szükségük nem lenne még ilyesmire.
Kérdés, hogy azok a gyerekek és tinik, akik ilyen és hasonló termékeket vásárolnak, vajon valóban az öregedéstől félnek-e a közösségi média által közvetített torz kép miatt, vagy egyszerűen utánozni próbálják a felnőtteket. Bárhogy is legyen, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a TikTok és Instagram által kihangosított szépség- és fiatalságkultusz óriási károkat fog okozni (vagy okoz már most is) az önképükben.
Az anti-aging őrület ugyanolyan mérgezően hat a fiatal lányokra, mint annak idején a diéta kultúra.
Igaz ugyan, hogy az elmúlt években sokat változott a testemhez való viszonyom, és többé-kevésbé sikerült elfogadnom magam, ha egy pillanatra is, de még mindig szinte mindennap eszembe szokott jutni a súlyom.
Fotó: Getty Images
