Így hat a stressz a szervezetünkre
A stressz hatására a szervezetünkben különböző élettani változások mennek végbe azzal a céllal, hogy felkészítsenek bennünket a menekülésre vagy a küzdelemre. A bennünket ért stressz hatására aktiválódik a szimpatikus idegrendszerünk, aminek folytán adrenalin és kortizol hormonok kezdenek termelődni. A stresszhormonok hatására felgyorsul a szívverésünk, emelkedik a vérnyomásunk és a vércukorszintünk, szaporább lesz a légzésünk.
Amennyiben a stressz csak rövid ideig, alkalmanként van jelen az életünkben, és egy-egy stresszes időszak után megfelelően tudunk regenerálódni, akkor a szervezetünk is vissza tud térni az egyensúlyi állapotába. Ilyenkor a stressz nem okoz maradandó egészségkárosodást. Viszont, ha hosszú távon is fennáll, és nem tudjuk megfelelően kezelni, a szervezetünk egy folyamatosan túlterhelt állapotba kerül. A krónikus stressz hatására gyengül az immunrendszerünk, és megnő az esélye a különféle betegségek kialakulásának.
A stressz tünetei a mindennapokban
A túlzott stressz tünetei a hétköznapokban sokféle módon jelentkezhetnek, és rányomhatják a bélyeget az életminőségünkre. Lássunk néhány példát!
Fizikai tünetek: A túlzott stressz különféle fájdalmak és betegségek formájában is jelentkezhet. Sokaknak okoz például fejfájást, hát- vagy nyakfájást. De van, amikor a sok stresszt gyomorpanaszok, szívritmuszavar, alvászavarok vagy éppen menstruációs zavarok jelzik. Fontos azt is tudni, hogy a stressz hatással van az immunrendszerünk működésére, és fogékonyabbá tehet bennünket a fertőzésekre – hosszú távon pedig megnövelheti az olyan krónikus betegségek kialakulásának az esélyét, mint a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség, egyéb szív- és érrendszeri betegségek.
Lelki tünetek: A stressz a lelkünket is megviseli. A mindennapokban folytonos szorongást okozhat és megzavarhatja az érzelmeinket. Gyakran érezhetjük magunkat miatta dühösnek, ingerlékenynek, frusztráltnak.
Mentális tünetek: A stressz hatással van az agy működésére is: befolyásolhatja az emlékezetünket vagy akár a kreativitásunkat is. Hatására romolhat a rövid és hosszú távú emlékezetünk, ami nehezebbé teheti a tanulást és az információk felidézését.
Hogyan lehet mérsékelni a stresszt?
Első lépésként fontos azonosítani a problémát, tehát rájönni, hogy mi okozza az életünkben az állandó feszültséget. Csak ezután tudunk lépéseket tenni az irányba, hogy csökkentsük azt. Hasznos lehet rendszeres testmozgást beiktatni az életünkbe, a sport során ugyanis boldogsághormont termel a szervezetünk, ami jó hatással van a hangulatunkra.
A különféle légzésgyakorlatok és a meditáció segítségével megnyugtathatjuk a testünket és elcsendesíthetjük az elménket. A tudatos légzés és a meditáció csökkenteni tudja a stresszhormonok szintjét a szervezetünkben, ezáltal mérsékli a szívverés ritmusát, és csökkenti a vérnyomást, nyugtat és ellazít.
Fotó: Getty Images
Promóció
