- A probiotikumok a szervezetünkben is megtalálhatók, de kívülről is bevihetjük őket.
- A probiotikumok hozzájárulnak az egészségünk fenntartásához.
- De kinek és mikor kellene probiotikumokat szedni?
Mielőtt gondolkodás nélkül rohannánk a boltba probiotikus joghurtot (vagy más probiotikus élelmiszert), esetleg étrend-kiegészítőket vásárolni, fontos, hogy pontosan megértsük, miként működnek a probiotikumok, mire jók és hogyan építsük be őket az étrendünkbe.
Mik azok a probiotikumok?
„A probiotikumok olyan élő baktériumok és élesztőgombák, amelyek jótékony hatással vannak az egészségünkre, különösen az emésztőrendszerre” – mondja Lauren Manaker regisztrált dietetikus. „Működésük során helyreállítják a bélben lévő baktériumok természetes egyensúlyát, gátolják a káros baktériumok szaporodását, és bizonyos esetekben savasabb környezetet hoznak létre.” A szakértő szerint úgy kellene rájuk gondolnunk, mint „barátságos” baktériumokra, amik betelepítik a bélrendszerünket (amely egyébként több száz, ha nem több ezer baktériumfajt tartalmaz).
Mik azok a prebiotikumok?
Bár hasonló a nevük, a prebiotikumok „az élelmi rostok olyan típusai, amelyek táplálják a bélben lévő barátságos baktériumokat, segítve őket a növekedésükben és virágzásukban” – mondja a dietetikus. A prebiotikumok nem élő organizmusok, mint a probiotikumok – a rostban gazdag élelmiszerekben, például gyümölcsökben, zöldségekben és teljes kiőrlésű gabonákban találhatók.
Amennyiben a bélrendszerünk egészségének optimalizálására törekszünk, Lauren Manaker szerint a probiotikumok és a prebiotikumok is hasznosak lehetnek számunkra. „A probiotikumok és a prebiotikumok szinergikusan működnek a bélrendszer egészségének fenntartásában” – mondja. „Bár mind a probiotikumok, mind a prebiotikumok a bélrendszer egészségének fenntartásáért dolgoznak, természetükben és funkciójukban különböznek egymástól.”
Mire jók a probiotikumok?
A probiotikumokat kívülről is bevihetjük a szervezetünkbe ételek vagy étrend-kiegészítők formájában. Ha szervezetünkben megfelelő a probiotikumok szintje, annak az egészségünk szempontjából számos előnye van.
1. Egészséges emésztés
A probiotikumok segítik fenntartani a bélmikrobiom egyensúlyát. Az egészséges bélmikrobiom megkönnyíti a szervezet számára a tápanyagok feldolgozását és felszívódását. Az egészségtelen mikrobiom hozzájárulhat az olyan krónikus gyomor-bélrendszeri betegségek kialakulásához, mint a székrekedés, vagy az irritábilis bél szindróma (IBS).
2. Immunrendszer
Az egészséges emésztőrendszer az immunrendszerünkre is hatással van. Ha az immunrendszerünk jól működik, akkor képes felvenni a harcot a „rossz” baktériumok és a káros mikrobák ellen. A vizsgálatok azt mutatják, hogy a probiotikumok kifejezetten ígéretes immunmoduláló tulajdonságokkal rendelkeznek.
3. Bőrünk egészsége
Mivel a probiotikumok felveszik a harcot a baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal és parazitákkal, segíthetnek az atópiás dermatitisz és a pattanások esetén is, illetve a tisztább bőr elérésében.
4. Kevesebb hüvelyi és húgyúti fertőzés
Kutatások szerint a probiotikumok a húgyúti mikrobióta és a bél mikrobiomjának kiegyensúlyozásával segíthetnek a húgyúti fertőzések elkerülésében.
5. Fogyás
Tanulmányok a probiotikumok bizonyos törzseit, leginkább a Lactobacillus és a Bifidobacterium törzseket a fogyással is összefüggésbe hozták. A dietetikus hozzáteszi, hogy a több probiotikum fogyasztása csökkentheti az elhízás kockázatát is.
6. Gyulladáscsökkentés
Tekintettel arra, hogy a probiotikumok segítenek az immunrendszer erősítésében, jelentős gyulladáscsökkentő mechanizmusokkal is rendelkeznek. Csökkentik például az olyan gyulladásos biomarkereket, mint a C-reaktív fehérje (CRP).
7. Hangulat és kognitív funkciók
A Harvard Medical School szerint a korai kutatások arra utalnak, hogy a probiotikumok (közvetve) képesek lehetnek javítani a hangulatot. Mivel az agy és a bélrendszer kapcsolatban áll egymással – a vagus idegen keresztül –, a boldogabb bélrendszer boldogabb agyat is jelenthet.
Kinek van szüksége probiotikumokra?
Bárki profitálhat a probiotikumokból. De nem mindenkinek van szüksége rájuk étrend-kiegészítő formájában. „Azoknak, akik fermentált élelmiszerekben és más, prebiotikumokat tartalmazó termékekben gazdag étrendet követnek, és prebiotikus rostokat tartalmaz az étrendjük, nem biztos, hogy szükségük van kiegészítő probiotikumokra” – mondja a szakértő.
A szakértő arra is figyelmeztet, hogy érdemes elővigyázatosnak lenni az étrend-kiegészítőkkel. Mint mondja, a legtöbb étrend-kiegészítő csak egy vagy két különböző baktériumtörzset tartalmaz, és az orvosok jelenleg nem tudják, hogy ezek vajon azok a törzsek-e, amelyekre a szervezetnek valóban szüksége van. A dietetikus szerint végső soron az a legjobb, ha összességében „fokozzuk a bélrendszerünk sokféleségét és kapacitását”, amit különféle fermentált élelmiszerek fogyasztásával érhetünk el.
Probiotikus élelmiszerek
Rengeteg élelmiszer tartalmaz probiotikumokat, Manaker különösen a következőket javasolja:
- joghurt
- savanyú káposzta
- kimchi
- kefir
- bizonyos típusú sajtok, mint a cheddar és a gouda.
Forrás: Popsugar Fotó: Getty Images