A mérgező személyiség 5 jele

Lehet, hogy nem is a környezeteddel van probléma, hanem veled?
Az alábbi jelek elárulhatják, vajon mérgező-e a személyiséged
A mérgező viselkedésen lehet változtatni, de nagy fokú önreflexió és önismeret kell hozzá.

Valószínűleg, te is találkoztál már mérgező személlyel az életed során. Talán pont a főnököd, az anyósod, netalán egy abuzív exed volt az. De vajon ezek az emberek tudják magukról, hogy mérgező a személyiségük? És ezt a kérdést tovább gondolva: vajon te magad képes lennél észrevenni, ha mérgezően viselkedsz?

Nos, az már valójában jó jel, ha egyáltalán elgondolkodsz rajta, hogy van-e veled bármi probléma – ez ugyanis arra utal, hogy erős az önismereted, és képes vagy az önreflexióra. Hogy kideríthesd, vajon hajlamos vagy-e a mérgező viselkedésre, menj végig az alábbi 5 kérdésből álló ellenőrzőlistán.

De milyen egy mérgező személyiség?

„Egy mérgező személynek a viselkedése, hozzáállása, cselekedetei következetesen károsak vagy stresszesek mások számára” – magyarázza dr. Sanam Hafeez New York-i neuropszichológus. „Ez a toxicitás többféle viselkedésben is testet ölthet. Manipulálásban, zsarnokoskodásban, vagy akár agresszióban” – teszi hozzá. A szakértő szerint a mérgező viselkedést a családtagoktól, a társadalmi környezetből vagy a korábbi partnerektől is el lehet tanulni.

Aki például toxikus környezetben nő fel, nagyobb valószínűséggel viszi tovább a saját viselkedésében is ezeket a mintákat. A mérgező viselkedés alapja az empátia hiánya, ahogy dr. Hafeez megjegyzi, a toxikus emberek nem képesek megérteni mások érzelmeit.

De mi van akkor, ha tényleg nem a környezetünkkel, hanem velünk van a probléma? Ha mi mérgezzük meg mások életét? „A mérgező viselkedést lehet kezelni. Nagy mértékű önismeret, és szakmai segítség kell hozzá, hogy az érintettek megértsék, mi mozgatja a viselkedésüket” – mondja Hafeez. Az alábbiakban 5 olyan tulajdonságot mutatunk, amely sok esetben jellemzi a mérgező személyiségeket.

5 jel, ami arra utal, hogy mérgező személyiség vagy

1. „Gyakran érzek irigységet mások sikerei miatt, függetlenül attól, milyen keményen megdolgoztak érte”

Mérgező tulajdonság: nárcizmus

Valamilyen szinten normális, ha az irigység az emberi kapcsolatok bizonyos pontján felüti a fejét. De ha nem vagy képes elismerni, hogy a barátod – aki éjjel-nappal keményen dolgozik – valóban megérdemli az előléptetést, nos, akkor lehet, hogy valamilyen fokú nárcisztikus sérülésed van. „A nárcisztikus hajlam megnyilvánulhat hiúságban, állandó dicséretre való igényben, vagy abban, hogy az értintett képtelen tudomásul venni, ha másoknak nagyobb igényük van a sikerre” – jegyzi meg Dr. Hafeez. Ha tehát úgy érzed, hogy a féltékenységedet nem tudod kordában tartani, érdemes lehet egy kis önvizsgálatot tartanod.

Mit lehet tenni? Amikor úgy érzed, hogy a zöld szemű szörnyeteg eluralkodik rajta, emlékeztesd magad: az élet nem verseny. Vegyél egy mély levegőt, mosolyogj és lépj tovább.

2. „Nem baj, ha hazudok, ha ezzel megkapom, amire vágyok”

Mérgező tulajdonság: manipulativitás

Van különbség a kegyes hazugság (például ha azt mondod valakinek, hogy jól néz ki az új frizurája, még ha nem is) és a manipulatív hazugság között (például ha pénzt kérsz a barátodtól, és megígéred neki, hogy jövő héten visszafizeted… még akkor is, ha nem áll szándékodban). Ha a fenti idézetben magadra ismertél, és gyakran kapod magad azon, hogy másokban bűntudatot próbálsz kelteni, hízelegsz, vagy hazudsz, hogy befolyásolni tudd a környezeted, akkor a manipuláció tankönyvi példáit produkálod.

Mit lehet tenni? Kérdezd meg magadtól a következőt: őszinte szándék vezérli a bókot, amit éppen ki készülsz mondani? Mit akarsz elérni ezzel a kegyes hazugsággal? Ha bűntudatot igyekszek kelteni (a barátodban, családtagodban, munkatársadban), mi a célod vele? Ha ezzel a viselkedéssel nem az a célod, hogy a kapcsolataidat építsd, jobb ötlet lehet inkább csendben maradni.

Az alábbi jelek elárulhatják, vajon mérgező-e a személyiséged

3. „Mindig a lehető legrosszabbra készülök”

Mérgező tulajdonság: krónikus negativitás

Igen, a világ lángokban áll. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nap 24 órájában negativitást kell sugároznod. „A krónikus negativitással küzdő egyének a világot állandóan borúsan látják, és minden lehetséges helyzetben negatív kimenetelre számítanak” – mondja Dr. Hafeez. „Ők általában krónikus panaszkodók, kritikusok, vagy olyan emberek, akik nem látják a dolgok jó oldalát.”

Vegyünk egy példát: a nővéred szuper izgatottan várja a hétvégi lánybúcsúját, te mégis kötelességednek érzed, hogy tájékoztasd, hogy bizony 25 százalék az esélye az esőnek. Vagy a párod meg akar lepni egy házi készítésű finomsággal, de te előre tudod, hogy úgyis olyat fog készíteni, ami nem fog ízleni, ezért a biztonság kedvéért hazafelé menet inkább veszel valami kaját.

Mit lehet tenni? Ha azon kapod magad, hogy állandan a közelgő lehetséges katasztrófákon töprengsz, próbáld meg kondicionálni az agyad a hála gyakorlására. Ha például minden nap felírsz tíz dolgot, amiért hálás lehetsz, az nagyban segíthet leküzdeni a negatív gondolkodásmódot.

4. „Általában nem mondom ki, amit valójában gondolok, inkább azt várom, hogy mások maguktól kitalálják”

Mérgező tulajdonság: passzív-agresszivitás.

Ha ez a viselkedés jellemző rád, valószínűleg gyakran mondasz sunyi bókokat („olyan bátor vagy, hogy felvetted ezt a ruhát!”), manipuláló kérdéseket („ugye nem akarsz csalódást okozni anyának azzal, hogy nem jössz el a vasárnapi vacsorára?”) és előszerette válaszolod, hogy „nincs semmi baj”. Amikor valójában nagyon is van valami bajod.

Bár könnyen gondolhatnánk, hogy a passzív-agresszió a konfliktusok megoldásának egy módja, valójában egy nagyon is mérgező tulajdonság. „Ahelyett, hogy közvetlenül fejeznék ki a dühüket vagy a frusztrációjukat, a passzív-agresszív emberek közvetve mondják ki, amit gondolnak vagy éreznek” – magyarázza Dr. Hafeez. Eközben pedig mindenki másnak azon kell gondolkodnia, hogy valójában mire is gondolnak.

Mit lehet tenni? Bár a közvetlen konfrontáció ijesztő lehet, minden a hangnemen múlik. Ha problémád van valakivel, próbáld meg őszintén, és asszertíven kommunikálni a véleményed.

5. „Hajlamos vagyok másokat arra kényszeríteni, hogy azt tegyék, amit én akarok”

Mérgező tulajdonság: domináns viselkedés

Ahogy arról korábban már mi is írtunk, az elsőszülöttek hajlamosak lehetnek a főnökösködésre, ami könnyen átcsaphat domináns viselkedésbe. Hogy ez miben nyilvánul meg? Dr. Hafeez szerint ez azt jelentheti, hogy úgy érzed, minden döntést neked kell meghoznod, figyelmen kívül kell hagynod mások véleményét, illetve ráerőltetned a saját módszeredet másokra.

Tudod, mint amikor a karácsonyi vacsorán 20 percet töltöttél azzal, hogy mindenkinek pontosan megmutasd, hogyan kell megfelelően pürésíteni a krumplit – és aztán elvesztetted a fejed, amikor a nagynénéd inkább a kézi mixerhez nyúlt.