- A legrégebbi betegségekre még ma sincs olyan gyógymódunk, ami eltüntetné a Föld színéről ezeket a kórságokat.
- A rák mellett a tuberkulózis a második legrégebbi betegség, ami az emberiséget sújtja.
- Mely betegségekkel él együtt az emberiség a legrégebb óta?
A Covid-19 járvány abból a szempontból történelmi pillanat volt, hogy a frontvonalból nézhettük – és élhettük – végig, milyen egy új betegség születése. A legrégebbi kórságok azonban már évmilliók, évezredek óta sújtják az embereket, és még mindig nincsen gyógymódunk a legtöbbjükre.
Mutatjuk, az orvostörténészek szerint mely betegségek a legrégebbiek, és miért nem sikerült még mindig leszámolnunk velük.
Ezek az emberiség legrégebbi betegségei
1. Rák – legalább 1,7 millió éves
Talán sohasem tudjuk meg, miért alakul ki a rák az emberben, de a legfrissebb kutatások szerint ez az egyik legrégebbi betegség a Földön. A legrégebbi rosszindulatú tumort emberi maradványokon egy 1,7 millió éves leleten találták. A dél-afrikai Swartkrans-barlang lábujjcsontmaradványain csontrákot azonosítottak a régészek, úgynevezett oszteoszarkómát.
A legrégebbi rákos emberi csontmaradvány
A legrégebbi jóindulatú daganatot szintén emberi csonton találták a tudósok. Ezt egy Australopithecus sediba nevű előember 1,98 millió éves csontmaradványain azonosították. Szintén Dél-Afrikában, a Malapa nevű régészeti lelőhelyen bukkantak rá a daganatos csontokra.
Időben közelebbi lelet a 2250 éves M1-nek nevezett egyiptomi múmia, amelyen a CT-vizsgálat prosztatarákot fedezett fel. A rák áttétet képzett az ókori előkelőség gerincén és medencecsontjában is. Szerencsére a prosztatarák, ha időben felfedezik, ma már jól gyógyítható. Emiatt is javasolják a férfiaknak az éves szűrővizsgálatot.
2. Tuberkulózis – legalább 70 ezer éves
A tuberkulózis baktériuma elsősorban a tüdőt támadja meg, és még ma is a világ egyik legtöbb áldozatot követelő betegsége. A fertőzött személy váladékaival terjed, amikor azok a köhögéssel, tüsszentéssel, vagy éppen kilégzéssel a levegőbe kerülnek. Ez az emberiség történelmének talán leghalálosabb bakteriális fertőzése.
Nagyon régre nyúlik vissza az emberiség történetében a kórokozó eredete. A paleomikrobiológusok, azok a tudósok, akik a történelem előtti szövetek mikrobáit tanulmányozzák, úgy vélik, hogy a TBC kórokozója a paleolitikum – kőkorszak – során is jelen volt már 70 ezer évvel ezelőtt Afrikában.
Amikor az ősemberek a világ különböző pontjain megjelentek az emberiség afrikai bölcsőjéből indulva, magukkal vitték a betegség kórokozóját is, ami az emberrel együtt fejlődött, és a mai napig jelen van.
Számos névvel illették a 17-18. században tomboló TBC-t, nevezték fehér pestisnek, tüdőgümókórnak, tüdőbajnak. A betegséget a Mycobacterium tuberculosis okozza, amit a német tudós, Robert Koch fedezett fel 1882-ben. Európában és Amerikában minden hetedik emberrel végzett a TBC a 19. századra.
Ma már védőoltás is létezik a TBC ellen, ez az első, amit még a kórházban megkap az újszülött, mielőtt hazavinnék. Ezt emlékeztető oltások követik. Ám ezek nem védenek a kórokozó minden típusa ellen. Szerencsére a legtöbb fajta TBC antibiotikumokkal kezelhető, ám mostanra megjelentek a rezisztens típusok is. A tuberkulózis még ma is évente közel 1 millió emberrel végez világszerte. Ezzel a második leghalálosabb betegség a Covid-19 után.
3. Fogszuvasodás – legalább 15 ezer éves
A betegség bár régi, szerencsére nem halálos. A fogszuvasodás a legelterjedtebb kórság évezredek óta, ami csak érinti az embereket. Érdekes, hogy a fogszuvasodás vadászó-gyűjtögető életforma idején, a paleolit korban még nem érintette az embereket, köszönhetően a szénhidrátszegény étrendnek. Akkor jelent meg a betegség, amikor az ember elkezdett gabonát termeszteni, és más keményítőtartalmú ételeket is evett.
Ezek az ételek ugyanis cukorrá bomlanak le a szájban. Ezt a szintén szánkban élő Streptococcus mutans nevű baktérium a fogszuvasodást okozó savvá alakítja. A Londoni Természettudományi Múzeum mutatta be azt a 15 ezer éves marokkói leletet, amin jól láthatók a fogszuvasodás nyomai. Olyan súlyosan károsította az ősember fogait a betegség, hogy a foggyökereken kellett már rágnia, mivel a fogai elrohadtak a fogszuvasodás következtében.
A vadászó-gyűjtögeti előembernél azért alakulhatott ki a fogszuvasodás, mert gyakran evett makkot és fenyőmagot. Ezek tele vannak fermentálódott szénhidrátokkal, ami remek táptalajt biztosít a fogszuvasodást okozó baktériumoknak.
A fogszuvasodás – ahogy a legtöbben megtapasztaljuk az életünk során – komoly fogfájást okozhat. Jó hír, hogy megfelelő szájhigiéniával megelőzhető. Az ősember számára pech, hogy még évezredeket kellett várni a fogkefe elődjének kifejlesztésére, amit valamikor Kr. e. 3000. táján talált csak fel az ember.
4. Malária – legalább 5500 éves
Magyarországon is a 19. századig küzdöttek a maláriával, ma már inkább egzotikus betegségnek számít. A betegség ráadásul már évezredek óta sújtja az embereket. A mai maláriát okozó vérparazita körülbelül 5500 éves lehet, ám az őse ennek a kórokozónak még régebbi a tudósok szerint.
A nőstény Anopheles szúnyogfaj által terjesztett Plasmodium parazita okozza a betegséget. Ezt szúnyogcsípéssel kaphatja el az ember a fertőzött területeken. A tünetei között láz, hidegrázás, gyengeség is jelentkezhet. Ha nem kezelik, a malária szervi elégtelenséget, majd halált okozhat. Afrika szaharai területein ma is vezető halálok a malária. Az áldozatok többsége 5 év alatti gyerek. Az első malária elleni védőoltást 2021-ben engedélyezték.
5. Lyme-kór – legalább 5300 éves
Az utóbbi évtizedekben vált köztudottá a Lyme-kór veszélye kullancscsípés után, pedig a betegség az egyik legrégebbi: legalább 5300 éve fertőzi az embert. Mégis csak 1975-ben írták le először a kórt.
A Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi baktériumot megtalálták Ötzinél, a jégbe fagyott ősembernél is, aki a legrégebbi ismert európai múmia. 1991-ben fedezték fel Ausztriában, az Ötztal Alpokban. Körülbelül Kr. e. 3300-ban halt meg a vállába fúródott nyíl okozta seb miatt. Azt nem tudjuk, a Lyme-kór okozott-e tüneteket az ősembernek, de az tény, hogy a szervezetében jelen volt a fertőzés.
A Lyme-kór ellen az ember számára nincs védőoltás, ezért fontos, hogy kullancscsípés után figyeljük a tüneteinket, mert antibiotikumos kezeléssel megelőzhetők az akár súlyos szövődmények is.
6. Leishmania-fertőzés – legalább 4000 éves
A Leishmania-fertőzés (vagy leishmaniózis) egy újabb rovarok által terjesztett fertőzés, ami több ezer éve betegíti meg az embert. A Leishmania nevű parazita okozza a betegséget, amit a nőstény homoki légy (Phlebotomus) visz át az emberre csípésével. Főként a világ trópusi és szubtrópusi területeit sújtja a kór még ma is.
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint évente több mint 1 millió új fertőzést regisztrálnak, többségében a Leishmania-fertőzésre jellemző sebekből. A mélyebb szöveteket és nyálkahártyát érintő leishmaniózis ritka, de sokkal súlyosabb. Szerencsére többféle kezelési mód is rendelkezésre áll ma már.
2006-ban fedezték fel a legrégebbi Leishmania-kór megbetegedéseket 42 ókori egyiptomi és núbiai múmia vizsgálatából a Középbirodalom korából (Kr. e. 2050–1650). A tudósok négynél mutatták ki a Leishmania-fertőzést a mitokondriális DNS-ből. De ősi egyiptomi iratok is leírják a betegséget, amit nílusi kiütésnek neveztek. A tudósok szerint a betegség ennél régebbi. A kórokozó őse valamikor a mezozoikum korából (2522-66 millió évvel ezelőtt) származik.
Forrás: Mental Floss, fotó: Getty Images, Unsplash, UCLAN
