- 1956 októberében Magyarország fellázadt a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.
- A követelések közé tartozott a szovjet csapatok kivonása, a többpárti választások, a szólás- és sajtószabadság, valamint Nagy Imre miniszterelnökké választása.
- 1990 óta október 23-a nemzeti ünnepünk, a lyukas zászló pedig a szabadság és a bátorság jelképe.
Az 1956-os forradalom a magyar történelem kiemelkedő eseménye. A forradalom előzményei közé tartozott a műegyetemisták 1956. október 22-i gyűlése, ahol 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket.
Másnap, 1956. október 23-án a budapesti tüntetés jelszavai a függetlenséget és a nemzeti önrendelkezést követelték – a zászlókból kivágott címer helyén tátongó lyuk lett a forradalom szimbóluma.
Mi történt valójában október 23-án?
Mit tartalmazott a 16 pont, a műegyetemisták követelései?
- a szovjet csapatok kivonása
- többpárti választások
- szólás- és sajtószabadság
- Nagy Imre miniszterelnökké választása.
A forradalom főbb eseményei:
- Október 23-án békés tüntetések kezdődtek Budapesten.
- A kormány elutasító magatartása és a rádióban elhangzott beszéd után a tömeg fegyvert fogott.
- Ledöntötték a Sztálin-szobrot, elfoglalták a rádió épületét.
- Október 25-én a Kossuth téren sortűz zúdult a tüntetőkre.
- November 4-én a szovjet csapatok újra megszállták az országot, és leverték a szabadságharcot.
Mi történt a harcok eltiprása után?
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A harcok eltiprását véres megtorlás követte: több százan kivégzés, ezrek börtön, százezrek emigráció révén fizettek a szabadságvágyukért.
A történelem sokáig eltorzított értelmezése után 1989-ben mondták ki először hivatalosan, hogy 1956 népfelkelés volt, nem ellenforradalom. Ugyanebben az évben, október 23-án kikiáltották a Magyar Köztársaságot – így lett ez a nap a szabadság és a nemzeti függetlenség kettős ünnepe.
1990 óta október 23-a nemzeti ünnepünk, a lyukas zászló pedig a szabadság és a bátorság jelképe.
Forrás: Oroszlány.hu, Kalocsai Néplap Fotó: Getty Images
