- A tripofóbia a lyukacsos, lyukmintás felületektől való undor vagy félelem, amely a lakosság 16 százalékát érintheti.
- Jellegzetes triggernek számítanak például a méhsejtek vagy lyukacsos szivacsok.
- A tripofóbia több tünet formájában is jelentkezhet a viszketéstől az intenzív pánikrohamig.
Furcsa érzés fog el, ha meglátsz egy képet egy méhkasról vagy ha megpillantasz egy sűrű lyukmintás felületet? Viszketni kezdesz, hányingered lesz vagy akár még a remegés is elfog? Akkor könnyen lehet, hogy tripofóbiában szenvedsz!
Ez a fóbia egyáltalán nem olyan ritka, mint gondolnánk és szerencsére ha érintettek vagyunk, vannak terápiás eszközök, amelyek segíthetnek túllendülni rajta!
Mi is az a tripofóbia?
A tripofóbia a görög trypo (lyukasztás, fúrt lyuk) szóból ered, és bár maga a fogalom csak 2005-ben született meg, a zavar az emberek 16 százalékát érintheti! A tripofóbia a lyukacsos, lyukmintás felületektől, illetve tágabban a sűrű dudoros felületektől és más sűrű mintáktól fellépő intenzív undor vagy irracionális félelem.
Legtöbbször inkább az előbbiről van szó, vagyis az érintettek belső, zsigeri viszolygást élnek meg az ilyen felületek, minták láttán. Gyakori triggerek lehetnek például:
- méhkaptár
- pattanásos bőr
- sűrűn lyukacsos homok
- szivacs
- penész
- buborékfólia
- gyümölcsök belseje
- korallok felülete
Érdekes adalék, hogy a tripofóbia egyelőre még nem számít „hivatalos” fóbiának, azaz nem listázza a mentális betegségeket összegyűjtő DSM-V (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) külön diagnózisként.
Ezzel együtt rengeteg ember számol be erről a fóbiáról, így az sem kizárt, hogy hamarosan a szakmai kézikönyvek is jegyzik majd.
A lyukacsos, dudoros felületek sokakból váltanak ki undort vagy egyenesen félelmet
Milyen tünetekkel jár a tripofóbia?
A tripofóbia tünetei széles skálán mozognak: van, aki csupán enyhe rossz érzést, diszkomfortot él meg az ilyen felületek hatására, míg másoknál jóval intenzívebb tünetek is jelentkezhetnek. A tüneteket kiválthatják a való életben és fényképen látott triggerek is.
A tünetek az alábbiak lehetnek:
- érzelmi diszkomfort
- félelem, szorongás
- undor
- libabőr
- viszketés
- hányinger
- szapora légzés
- izzadás
- remegés
- hányinger, hányás
- pánikrohamok
Súlyosabb esetekben a tripofóbia intenzív pánikrohamot is kiválthat, amivel már az érintett személy életminőségére is hatással lehet – vagyis egyáltalán nem szabad fél vállról venni a problémát.
Miért alakulhat ki a tripofóbia?
A tripofóbia kialakulásának hátterét több elmélet is magyarázza, ezek azonban többnyire egyetértenek abban, hogy biológiai, nem pedig tanult fóbiáról beszélünk.
Az alábbiak a legtipikusabb és legelismertebb magyarázó modellek:
1. Evolúciós elmélet
Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a tripofóbia tulajdonképpen evolúciós reakció betegségekkel, fertőzéssel vagy más veszéllyel összefüggő látványokra. A beteg bőr például gyakran jár ismétlődő lyukacsos vagy dudoros mintázatokkal.
Miért lehet igazuk?
Az elmélet helyességét igazolja, hogy a tripofóbia inkább undor, mint félelem, vagyis arra ösztönöz minket, hogy távol maradjunk bizonyos ingerektől.
2. Veszélyes állatok
Egy másik feltételezés szerint a tripofóbia azért alakult ki, mert bizonyos veszélyes állatok (például mérges kígyók, békák) szintén hasonló mintákkal rendelkeznek – ez kapcsolódott össze az agyunkban a félelemmel.
Mi támasztja alá?
Egy 2013-bas kutatásban azt találták, hogy míg a nem tripofóbiás személyek a méhekre vagy a mézre asszociálnak egy méhkas láttán, a tripofóbiában szenvedők veszélyes organizmusokra gondolnak (például csörgőkígyók bőrére). Ez a tudatalatti kapcsolódás válthatja ki a félelmet.
Neked is tripofóbiád lehet? Teszteld ezzel a videóval!
3. Fertőző betegségek
Egy 2017-es vizsgálatból kiderült, hogy sok érintett személy nem veszélyes állatokkal, hanem vírusokkal, baktériumokkal kapcsolja össze a lyukacsos látványokat. Ezek a betegek arról is beszámoltak, hogy viszketést, különös bőrérzeteket tapasztalnak a triggerek láttán.
Mindez összecseng a már korábban is tárgyalt evolúciós elmélettel.
4. A látvány hatása
Mit tehetünk a tripofóbia ellen?
Bár ahogy említettük, a pszichiátria még nem ismeri el a tripofóbiát betegségként, ettől függetlenül léteznek pszichoterápiás eszközök a probléma orvoslására.
Különösen hatékony lehet – ahogyan a fóbiák esetében általában – a kognitív viselkedésterápia (CBT) de enyhébb esetekben a relaxációs technikák elsajátítása is segíthet.
Ha úgy érezzük, szükségünk volna gyógyszeres támogatásra is, különböző szorongáscsökkentő készítmények hatásosnak bizonyultak ilyen esetekben, de ilyen szerek szedéséről először mindenképpen szakemberrel kell egyeztetnünk.
Forrás: VeryWellMind Fotó: Getty Images
