- Meghökkentő, mégis működő válaszokat ad Japán a modern kori elszigetelődésre.
- Hikikomori, bérelhető család, gyásztelefon és „felmondó” szolgáltatás a magány ellen?
- Miért működhetnek a japán módszerek a pszichológus szerint a magánnyal szemben?
Japánban régóta létezik egy fogalom a szélsőséges társadalmi visszahúzódásra: hikikomori. Azokra az emberekre használják, akik hónapokra, akár évekre bezárkóznak, gyakran egyetlen szobába, és szinte teljesen megszakítják a kapcsolatot a külvilággal.
Egy évtizede még különc jelenségként számolt be róla a nemzetközi sajtó, amikor kiderült, hogy Japánban magányügyi minisztert neveztek ki. Ma már nehezebb kívülről szemlélni. A nyugati világ egyre erősebben tapasztalja az elmagányosodást, az elszigetelődést, melyhez nagyban hozzájárul a digitális bezárkózás.
Érdemes megnéznünk, Japán milyen – néha egészen bizarr – módszerekkel próbál válaszolni a magány problémájára. Ezek még a beszélgetős pénztáron is túltesznek!
Működnek Japán módszerei a magány ellen?
Kattints a galériára!
Mit tanulhatunk a japánoktól a magányról?
Japán magány elleni megoldásai elsőre bizarrnak hatnak. Bérelhető társaság, telefon a halottaknak, kiszervezett felmondás, önkéntes száműzetés – mind ugyanarra a pontra mutatnak: a modern ember kapcsolódni szeretne, de fél a sérüléstől, a konfliktustól, a visszautasítástól.
A mesterségesen szabályozott kapcsolódás biztonságos, a távolság kontrollálható, az intimitás adagolható. A kérdés inkább az, hogy valóban enyhíti-e a magányt, ha szolgáltatássá alakítjuk.
Talán nem az a legfontosabb tanulság, hogy Japán különös ötletekkel kísérletezik. Hanem az, hogy a magány globális probléma, amelyre minden társadalom a saját kulturális eszköztárával reagál. És miközben meglepődve olvassuk ezeket a történeteket Japánból, érdemes feltennünk magunknak a kérdést: vajon mi milyen megoldásokat találnánk ki, ha őszintén szembe kellene néznünk a saját elszigetelődésünkkel?
Forrás: Mental Floss, fotó: Unsplash/hello aesthe
