- A PFAS vegyületek szinte egyáltalán nem bomlanak le a környezetben, ezért „örök vegyi anyagoknak” nevezik őket.
- Kutatások többek között daganatos betegségekkel, hormonális problémákkal és immunrendszeri eltérésekkel hozták összefüggésbe őket.
- A budapesti ivóvízben mért PFAS-szintek jelenleg az uniós egészségügyi határérték alatt vannak.
Elsőre ijesztően hangzik: a kutatók úgynevezett örök vegyi anyagokat, másnéven soha le nem bomló, vagy PFAS-vegyületeket mutattak ki a Fővárosi Vízművek ivóvízhálózatában. A hír különösen azért kapott nagy figyelmet, mert ezek az anyagok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb környezeti szennyezőiként kerültek a tudományos és egészségügyi viták középpontjába. Találtak már ilyen PFAS-vegyületeket sminktermékekben, de az anyatejben is kimutatták.
A szakértők szerint azonban fontos a teljes képet látni: a vizsgálatok alapján a budapesti ivóvízben mért értékek minden esetben az Európai Unió által meghatározott egészségügyi határérték alatt maradtak. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi adatok alapján a víz továbbra is biztonságosan fogyasztható.
Mik azok a PFAS vegyületek?
A PFAS gyűjtőnév több ezer mesterségesen előállított vegyi anyagot takar. Ezeket az ipar évtizedek óta használja, mert rendkívül ellenállóak: taszítják a vizet, a zsírt és a hőt is. Megtalálhatók például:
- tapadásmentes edényekben
- vízlepergető ruházatokban
- élelmiszer-csomagolásokban
- tűzoltóhabokban
- kozmetikumokban
- egyes tisztítószerekben
A probléma éppen ebből az ellenálló képességből fakad. Ezek az anyagok a természetben szinte egyáltalán nem bomlanak le, ezért örök vegyi anyagoknak is nevezik őket.
Bár kimutatták a csapvízben a PFAS-vegyületeket, az európai uniós határértéken belül
Miért számítanak veszélyesnek?
A PFAS-vegyületek nemcsak a környezetben halmozódhatnak fel, hanem az emberi szervezetben is. Az elmúlt évek kutatásai egyre több lehetséges egészségügyi kockázatra hívták fel a figyelmet.
A tudományos vizsgálatok eddig többek között az alábbi problémákkal hozták összefüggésbe a PFAS-expozíciót:
- bizonyos daganatos betegségek
- hormonális zavarok
- pajzsmirigyproblémák
- termékenységi nehézségek
- fejlődési rendellenességek
- immunrendszeri gyengülés
- máj- és anyagcsereproblémák
- emelkedett koleszterinszint
A kutatók különösen azért aggódnak, mert ezek az anyagok hosszú ideig a szervezetben maradhatnak, így a hatásuk évek alatt összeadódhat.
Mit találtak most Magyarországon?
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói első alkalommal vizsgálták részletesen a Fővárosi Vízművek ivóvízhálózatát PFAS-szennyezés szempontjából.
A vizsgálatok során bizonyos ismert PFAS-vegyületeket – köztük a PFOA-t és a PFOS-t – valóban kimutatták a mintákban, de a koncentrációjuk minden esetben az uniós határértékek alatt maradt. A kutatás szerint a budapesti ivóvíz jelenleg biztonságosan fogyasztható.
A szakemberek szerint ugyanakkor nagyon fontos a folyamatos monitorozás, mert ezek az anyagok világszerte egyre nagyobb környezeti problémát jelentenek.
Miért most kezdtek el ennyit foglalkozni velük?
Az Európai Unió 2026 januárjától szigorúbb ivóvízszabályozást vezetett be a PFAS-anyagokra. Az új szabályok meghatározzák, hogy az ivóvízben mekkora koncentráció számít még biztonságosnak.
A háttérben az áll, hogy az elmúlt években egyre több kutatás figyelmeztetett arra: a PFAS-szennyezés sokkal elterjedtebb lehet, mint korábban gondolták.
Az „örök vegyi anyagokat” már az Északi-sarktól kezdve az esővízen át az emberi vérmintákig szinte mindenhol kimutatták.
Kell most aggódnunk a csapvíz miatt?
A szakértők szerint a jelenlegi magyarországi eredmények önmagukban nem adnak okot pánikra. A mért értékek alacsonyak voltak, és a kutatás inkább megnyugtató képet festett a budapesti ivóvízről, a hangsúly most inkább a megelőzésen és a hosszú távú ellenőrzésen van. (Lehet, hogy inkább az ólomszennyezés miatt kellene jobban aggódnunk a szakemberek szerint…)
A kutatók szerint azért kulcsfontosságú a folyamatos mérés, mert ezek az anyagok rendkívül tartósak, és a környezeti terhelés idővel változhat. A korai felismerés segíthet megelőzni a komolyabb szennyezéseket.
Miért fontos ez a jövő szempontjából?
A PFAS-probléma sok szakértő szerint a következő évek egyik legnagyobb környezet-egészségügyi kihívása lehet. Nemcsak az ivóvíz, hanem az élelmiszerek, a talaj és az élővilág szennyeződése miatt is.
Éppen ezért egyre több ország próbálja korlátozni ezeknek az anyagoknak a használatát, miközben a kutatók új tisztítási és szűrési technológiákon dolgoznak. A mostani magyar kutatás egyik legnagyobb jelentősége, hogy végre pontosabb képet adhat arról, milyen mértékben vannak jelen ezek az anyagok a hazai környezetben — és hogyan lehet időben reagálni, ha a helyzet változik.
Fotó: Unsplash, Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
