Marcia Herman-Giddens először az 1980-as évek végén figyelt fel arra, hogy valami változik a fiatal lányokkal kapcsolatban, amikor a Duke Egyetem Orvosi Központjának gyermekbántalmazás elleni csoportjának igazgatója volt. A bántalmazott lányok vizsgálatakor vette észre, hogy sokuknak már 6-7 éves korban fejlődésnek indult a melle. „Nem tűnt normálisnak” – mondta dr. Herman-Giddens, aki ma az Észak-Karloniai Egyetem Közegészségügyi Iskolájának adjunktusa. Herman-Giddens elgondolkodott azon, vajon a mell korai fejlődése gyakoribb-e a szexuális bántalmazás áldozatainál, ám az Egyesült Államokban nem állt rendelkezésére a pubertással kapcsolatos adatbázis, ahol összehasonlíthatta volna az adatokat. Ezért úgy döntött, maga gyűjti ezeket össze.
Egy évtizeddel később már több mint 17 ezer lány adatai alapján készült tanulmányt publikált. A gyermekorvosi vizsgálatok eredményeit gyűjtötte össze az ország egész részéről. Az adatokból kiderült, hogy a lányok melle az 1990-es években átlagosan 10 éves kor körül kezdett nőni. (Ez az egyik első jele a pubertás beindulásának a lányoknál.). Ez több mint egy évvel korábban történt, mint amit a korábbi adatgyűjtéseknél tapasztaltak. Ami még sokkolóbb volt, hogy a színes bőrű lányoknál a mell fejlődése 9 éves korban indult átlagosan az adatok szerint.
„Az orvostársadalmat sokkolták az eredmények, és sokan kételkedtek az új trendben, amit egy ismeretlen kis orvos összegyűjtött – emlékezett vissza dr. Herman-Giddens. – Homokba dugták inkább a fejüket.” Az azóta végzett vizsgálatok – több tucat országban világszerte – azonban őt igazolták: az 1970-es évek óta évtizedenként három hónappal csökkent az az életkor, amikor a lányoknál beindul a pubertás. Hasonló mintázat figyelhető meg egyébként, ha nem is ennyire drámaian, a fiúknál is.
Miért veszélyes a korai pubertás?
Nehéz kiemelni okokat és hatásokat, abban azonban minden szakértő egyetért, hogy komoly veszélyei vannak a korai pubertásnak, különösen a lányok esetében. Azok a lányok, akik hamarabb érnek a serdülőkorba, nagyobb eséllyel szenvednek depressziótól, szorongástól, szerfüggőségtól és más pszichológiai problémáktól. Akiknek korábban megjön az első havi vérzése, azoknál nagyobb eséllyel alakul ki mellrák vagy méhnyakrák felnőttkorban.
Senki sem ismeri a rizikófaktorokat – vagy inkább a tényezők kombinációját –, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre korábban és korábban kezdődik a nemi érés. Az elhízás nagy valószínűséggel szerepet játszik benne. A kutatók bizonyos kémiai vegyületek, műanyagok és a stressz hatását is valószínűnek tartják. És az orvosok a pandémia alatt is azt figyelték meg, hogy korábban kezdődött a pubertás a gyerekeknél, amire szintén nem találtak egyelőre magyarázatot. „Látjuk, mi történik, és nem tudjuk, hogyan előzzük meg – mondta dr. Anders Juul, a Koppenhágai Egyetem gyermek endokrinológusa. – Nem tudjuk, mi okozza.”
Az elhízás?
Akkoriban, amikor dr. Herman Giddens a mérföldkőnek számító tanulmányát végezte, dr. Juul és kutatócsapata a mell fejlődését tanulmányozta Koppenhágában. Kutatásukba 1100 lányt vontak be. Az amerikai gyerekekkel ellentétben a dán lányoknál azt figyelték meg, hogy átlagosan 11 éves korban indul el a mell növekedése. „Sokszor kérdeztek az amerikai pubertásrobbanással kapcsolatban, de csak azt tudtam válaszolni: Dániában ez nem figyelhető meg” – mondta dr. Juul. Emiatt feltételezte azt dr. Juul, hogy az Amerikai Egyesült Államokban valószínűleg a gyermekkori elhízás nagyban hozzájárul, hogy előbbre tolódott a pubertás, mint Európában.
Már az 1970-es évek óta gyanítják, hogy a korai nemi érés a lányoknál összefüggésben lehet az elhízással. Több tanulmány is megerősítette, hogy az átlagos súlyú lányokhoz képest hamarabb történik meg az első menstruáció azoknál a lányoknál, akik túlsúlyosak. Egy több évtizedes tanulmányban, melyben 1200 lányt követtek végig, szintén igazolták ezt. A 2003-ban publikált kutatási eredmények szerint kétszer akkora esélye van annak, hogy 12 éves kor előtt megkezdődik a menstruáció, ha egy lány túlsúlyos.
A leptin hormon állhat a dolog hátterében. Ez a zsírsejtekben termelődő hormon szab határt az étvágyunknak, de a nemi érés szabályozásában is részt vesz. Bizonyos genetikai mutációk esetében például megkésett szexuális fejlődést okoz. „Nem hiszem, hogy nagyot tévedünk, ha kijelentjük, hogy az elhízásnak nagy szerepe van a korai pubertásban napjainkban – mondta dr. Natalie Shaw gyermek endokrinológus, azt is hozzátéve, hogy sok olyan lánynál is tapasztalható a korai serdülés, akik nem túlsúlyosak. – Az elhízás nem magyarázat mindenre. A folyamat azonban túl gyors.”
Kémiai anyagok
Egy évtizeddel Herman-Giddens tanulmánya után dr. Juul felfigyelt arra, hogy Koppenhágában is egyre növekszik azoknak a lányoknak a száma, akiknél már akár 7-8 éves korban elindul a mell növekedése. „Ez valóban így van, vagy csak a szülők és gyermekorvosok kezdték árgus szemekkel figyelni Herman-Giddens tanulmánya után?” – tette fel a kérdést Juul.
A 2009-ben végzett ismétlő vizsgálata azonban bebizonyította, hogy a legutóbbi hasonló, egy évvel azelőtti kutatás óta kicsivel 10 év alá csökkent az átlagéletkor, nagyjából 7–12 éves kor között indult a mell növekedése a lányoknál. Az első menstruáció időpontja is korábbra került: 13 éves kor körül tapasztalták először a gyerekek, mintegy négy hónappal korábban, mint amit korábban mértek. „Ez hatalmas változás nagyon rövid idő alatt” – mondta Juul, aki azonban nem az elhízást okolta mindezért. A dán gyerekek testtömegindexe ugyanis nem volt más 2009-ben sem, mint az 1990-es években.
Dr. Juul a kémiai hipotézist támogatja. Eszerint vegyszerek és toxikus anyagok okozzák a problémát. Akiknek a 2009-es kutatásban a legkorábban kezdődött a mellek fejlődése, azoknak a lányoknak a vizeletében volt a legmagasabb a ftalátok szintje. Ezeket nevezik soha le nem bomló vegyületeknek is, melyeket a műanyagok gyártásánál használnak, hogy még tartósabbak legyenek, és szinte mindenben megtalálhatók a vinyl padlótól az ételek csomagolásáig.
A ftalátokról már azt is régóta tudják, hogy rontják a hormonrendszer működését, ám a bizonyítékok még nem egyértelműek arra, hogy a korai pubertásért is okolhatók-e, a tudósoknak még több adatra van szüksége ahhoz, hogy ez egyértelműen kijelenthető legyen.
Stressz és életmód
Más tényezők is szerepet játszhatnak a korai nemi érésben, legalábbis a lányoknál. Az már kiderült, hogy a szexuális bántalmazás kora gyermekkorban kiváltja a korai pubertást. „A stressz és trauma okozhat korai kialakulást” – mondta dr. Herman-Giddens, aki már évtizedekkel ezelőtt felállította hipotézisét ezzel kapcsolatban, hozzátéve, „ugyanakkor a lányok, akik korábban érnek, jobban ki vannak téve az abúzusnak”.
Minden jel arra utal, hogy azok a lányok, akiknél előfordultak hangulati zavarok, sokkal nagyobb eséllyel érik el hamarabb a pubertást, ahogy azok a lányok is, akikkel nem él együtt a biológiai apjuk. Az életmódbeli tényezők közül a fizikai aktivitás hiánya szintén hozzájárul ahhoz, hogy korábban kezdődjön a nemi érés. A gyermek endokrinológusok gyanúja szerint ez állhat annak hátterében is, hogy a járvány alatt megugrott a korai nemi érés jeleit mutató lányok száma, hiszen a járvány alatt sokkal kevesebbet mozogtak a gyerekek.
Az új normális?
Évtizedekig a Tanner-skála határozta meg, orvosi értelemben mik a pubertás állomásai. Ezt 700, angliai árvaházakban élő fiú és lány 1949-től 1971-ig tartó megfigyelésével alkották meg. Eszerint a pubertás normális esetben 8 éves korban vagy afölött kezdődik lányoknál, fiúknál pedig 9 évesen vagy afölött. Ha a nemi érés ennél korábban kezdődik, az orvosok elkezdik vizsgálni, nincs-e eltérés a hormonháztartás működésében. Általában hormonblokkoló készítményekkel késleltetik ilyen esetben a pubertást, míg el nem éri a megfelelő kort a gyermek.
Vannak szakértők azonban, akik szerint ideje lenne lejjebb szállítani a korhatárt, különben egészséges gyermekeket vetnek alá szükségtelen orvosi procedúráknak. „Egyre több adat van, mely azt támasztja alá, hogy a nyolcéves kor nem a megfelelő határ a normális és abnormális nemi érés elválasztására” – mondta dr. Kaplowitz, aki már 1999-ben javasolta, hogy 7 éves korra vigyék le a fehér bőrű, és 6 éves korra a színes bőrű lányok esetében a korhatárt Amerikában. De Európában sem más a helyzet. Dr. Juul több mint 205, nyolcéves vagy annál fiatalabb pubertáskorba ért gyermeknél végzett agyi CT-vizsgálatot, és csupán a lányok 1,8 százalékánál, és a fiúk 12,5 százalékánál találtak abnormalitást, ami a korai pubertást okozhatta.
A korhatár leszállítása azonban nem feltétlenül lenne hasznos. A gyermekorvosok szerint a rendellenességek kockázata még mindig nagy ebben a korban, míg mások szerint egy közegészségügyi problémát nem szabad normálisként elfogadni és legitimálni orvosilag. „A korai pubertás lehet normális abban az értelemben, amit az adatok mutatnak – mondta dr. Herman-Giddens is. – Ám nem hiszem, hogy normális a természet rendje szerint.”
Forrás: The New York Times Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben is!
