- Augusztusban többek között szilvából, őszibarackból, ringlóból, szederből, málnából, almából és körtéből főzhetünk lekvárt.
- Mindig érett, zamatos, de romlástól és penésztől mentes gyümölcsöt válasszunk.
- A tiszta üveg, a megfelelő hőkezelés és a légmentes lezárás elengedhetetlen a biztonságos tartósításhoz.
A lekvárfőzésről sokan még mindig úgy gondolják, hogy egész napos munka, amelyhez legalább egy nagymamányi rutin szükséges. Pedig néhány alapszabály betartásával kezdőként is bátran belevághatunk – augusztusban pedig alapanyagból sincs hiány. A hazai kínálatban ilyenkor egyszerre találhatunk őszibarackot, szilvát, ringlót, málnát, szedret, valamint korai alma- és körtefajtákat.
Ezekből a gyümölcsökből lesz a legfinomabb lekvár
Szilva: a lekvárok királynője
Augusztus közepétől egyre több szilvafajta érik be. Köztük van az édes húsú penyigei, más néven „nemtudom” szilva, amelyből hagyományosan a szatmári szilvalekvár is készül.
A kellően édes gyümölcsből akár hozzáadott cukor nélkül is sűrű, telt ízű lekvárt főzhetünk, ehhez azonban hosszabb időre lehet szükség. A szilvához jól illik a fahéj, a szegfűszeg és a vanília, de a zamatos gyümölcs önmagában is elég karakteres.
Őszibarack: a nyár íze üvegbe zárva
Az őszibarackból lágy, illatos lekvár készül. Ehhez érett, de még nem foltos vagy erjedésnek indult gyümölcsöt válasszunk. A héját könnyen eltávolíthatjuk, ha a barackokat rövid időre forró vízbe tesszük, majd hideg vízzel lehűtjük.
Kevés citromlével ellensúlyozhatjuk az édességét, és az élénkebb szín megőrzésében is segíthet. Vaníliával vagy gyömbérrel tovább gazdagíthatjuk az ízét.
Ringló: a kissé elfeledett kedvenc
A sárga, zöldes vagy piros héjú ringló önmagában is remek lekváralapanyag. Lédús húsa miatt eleinte hígnak tűnhet, de főzés közben szépen besűrűsödik. Ha nagyon édes, kevés citromlével tehetjük harmonikusabbá, de szilvával vagy őszibarackkal is összefőzhetjük.
Készül az eperlekvár
Szeder és málna: a nyár végi bogyósok
Augusztusban a szeder mellett még több málnafajta is terem. Mindkettőből illatos, kissé savanykás lekvár készül, akár egymással párosítva is. Akit zavarnak a magok, főzés után szitán áttörheti a gyümölcsöt.
A málna és a szeder viszonylag kevés természetes pektint tartalmaz, ezért nehezebben sűrűsödik. Segíthet, ha almát adunk hozzájuk, vagy csökkentett cukortartalmú lekvárokhoz készült zselésítőt használunk.
Alma és körte: megérkeznek az első fajták
Augusztusban már korai alma- és körtefajtákkal is találkozhatunk. Az alma természetes pektintartalma miatt önmagában és más gyümölcsökkel összefőzve is kiváló: különösen jól illik a málnához és a szederhez.
A körte lágyabb, visszafogottabb ízű lekvárt ad, amelyet vaníliával, fahéjjal, gyömbérrel vagy kevés citrommal tehetünk izgalmasabbá.
A lekvárfőzés legfontosabb szabályai
- Befőzéshez csak egészséges, penésztől és rothadástól mentes gyümölcsöt használjunk. A lekvárt széles, vastag aljú edényben érdemes főzni, és rendszeresen keverni, különösen akkor, amikor már sűrűsödni kezd.
- Ha nem használunk zselésítőt, végezhetünk tányérpróbát: tegyünk egy kiskanálnyi lekvárt hideg tányérra, majd várjunk néhány percet. Ha nem folyik szét, levehetjük a tűzről.
- A forró lekvárt alaposan megtisztított, felmelegített üvegekbe töltsük, töröljük tisztára a peremüket, majd azonnal zárjuk le őket. A Nébih tájékoztatója szerint a dunsztolás segít abban, hogy az üveg és a tartalma hosszabb ideig maradjon a mikrobák pusztulását elősegítő hőmérsékleten.
- Az elkészült lekvárokat hűvös, száraz, fénytől védett helyen tároljuk. Ha később penészt, pezsgést, szivárgást vagy szokatlan szagot tapasztalunk, az üveg tartalmát kóstolás nélkül dobjuk ki. Ha azonban minden szabályt betartottunk, télen elég lesz lecsavarni egy tetőt, hogy egy pillanatra ismét augusztus legyen.
Fotó: Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
