- Miért nem ugyanaz egyedül lenni és magányosnak lenni?
- Hogyan legyünk egyedül jól, hogy az hasznos legyen a mentális egészségnek?
- Az okostelefon a kulcsszereplő abban, mennyire lesz hasznos számunkra egy kis egyedül töltött idő.
Érdekes társadalmi ellentmondásban élünk. Miközben egyre többen panaszkodunk arra, hogy nincs egy nyugodt percünk, amikor végre senki nem akar tőlünk semmit, sokan szinte mindent megteszünk azért, hogy amikor mégis egyedül maradunk, ne kelljen átélni az egyedüllétet.
Ha egyedül ülünk be egy kávézóba, előkerül a telefon. Ha sétálunk, fülhallgatót teszünk be. Amikor otthon maradunk, bekapcsolunk egy sorozatot. Egy váratlanul felszabaduló félórát pedig gyakran azzal töltünk, hogy üzenetekre válaszolunk vagy megnézzük, mi történt másokkal az elmúlt húsz percben.
Mintha minden üres pillanatot azonnal be kellene tömnünk valamivel. Pedig a kutatások alapján éppen ezek az üres percek lehetnek értékesek.
Az egyedüllét nem ugyanaz, mint a magány
Fontos tudatosítanunk a különbséget, mert könnyű félreérteni az egyedüllét pozitív hatásairól szóló kutatásokat.
Az egyedüllét fizikai állapot, a magány érzelmi állapot.
Lehetünk egyedül anélkül, hogy magányosak lennénk, és lehetünk rettenetesen magányosak egy emberekkel teli szobában is.
Még ennél is fontosabb, hogy nem mindegy, miért vagyunk egyedül. Thuy-vy Nguyen pszichológus, a Durham Egyetem kutatója éveken át vizsgálta az egyedüllét pszichológiáját. Kutatásaiból az rajzolódik ki, hogy az önként választott egyedüllét egészen más élmény, mint az, amelyet elszigeteltségként élünk meg.
Más érzés kedden úgy dönteni, hogy egyedül ebédelünk, mert szükségünk van egy kis csendre, és más azért egyedül ülni otthon, mert azt érezzük, senki nem kíváncsi ránk. Kívülről a két helyzet szinte azonos lehet. Pszichológiailag viszont egyáltalán nem az.
Már 15 perc egyedüllét után történik valami érdekes

Hogyan használjuk ki jól az egyedüllétet?
Nguyen és munkatársai kutatásának egyik legizgalmasabb eredménye, hogy nincs szükségünk egyhetes elvonulásra, digitális detoxra vagy magányos erdei házikóra.
Már 15 perc egyedüllét is megváltoztathatja az érzelmi állapotunkat.
A vizsgálatban csökkentek a magasabb aktivációval járó érzelmi állapotok, miközben előtérbe kerültek a nyugodtabb, alacsonyabb izgalmi szinttel járó érzések. A kutatók ezt az egyedüllét deaktiváló hatásaként írták le.
Fontos azonban, hogy ez nem egyszerűen azt jelenti, hogy 15 perc alatt boldogabbak leszünk.
Úgy szemléltethetjük talán legjobban, hogy az egyedüllét inkább lejjebb tekerheti az érzelmi hangerőt. Egy folyamatosan ingerekkel bombázott napon pedig pontosan erre lehet szükségünk.
A legtöbben nem igazán vagyunk egyedül
Ha elmegyünk egyedül sétálni, miközben végighallgatunk két podcastot, válaszolunk három üzenetre és közben megnézzük az Instagramot, fizikailag valóban egyedül vagyunk. A figyelmünk azonban folyamatosan más emberekhez és külső ingerekhez kapcsolódik.
Ugyanez történik, amikor egyedül vacsorázunk, de közben sorozatot nézünk, vagy amikor az első néhány másodpercnyi csend után automatikusan elővesszük a telefonunkat.
Ez azért is érdekes, mert az egyedüllét kezdetben nem feltétlenül kellemes. De éppen az lehet a lényege, hogy megtanuljuk elviselni azt a néhány percet, amikor semmi nem tereli el a figyelmünket saját magunkról.
Az egyedüllét képességét meg kell tanulnunk
Donald Winnicott brit pszichoanalitikus már 1958-ban írt a capacity to be alone, vagyis az egyedüllétre való képesség fogalmáról. Úgy gondolta, hogy annak képessége, hogy jól tudjunk saját magunk társaságában létezni, a pszichés fejlődés fontos része.
Ha folyamatosan másokhoz igazodunk, mások reakcióit figyeljük, mások igényeire válaszolunk és mások véleményét fogyasztjuk, egyre nehezebb meghallani, hogy mi mit szeretnénk valójában.
Az egyedüllét teret teremthet ahhoz, hogy saját gondolataink, igényeink és határaink ismét hallhatóvá váljanak. Ehhez azonban nem kell holnaptól remetévé válnunk.
Így töltsünk el napi 15 percet valóban egyedül
A kutatások alapján a legjobb kezdés meglepően egyszerű lehet. Menjünk el 15 percre sétálni fülhallgató nélkül. Üljünk le egy kávéval úgy, hogy nem vesszük elő a telefonunkat. Együnk meg egy ebédet anélkül, hogy közben videót néznénk. Vagy egyszerűen üljünk le valahová, ahol néhány percig nem kell semmit csinálnunk.
A cél az, hogy lassan ismerőssé váljon saját magunk társasága.
Ugyanis miközben attól tartunk, hogy ha egyedül maradunk, elveszítjük a kapcsolatot másokkal, néha éppen arra van szükségünk, hogy néhány percre megszakítsuk ezeket a kapcsolatokat. Hogy amikor visszatérünk hozzájuk, egy sokkal jobb önmagunkkal kapcsolódhassunk teljes valónkkal.
Forrás: Vice, fotó: Unsplash