- VIII. Haakon 1973-ban született, és V. Harald norvég király halála után ő örökli a trónt.
- Felesége, Mette-Marit koronahercegné egészségi állapota miatt komoly kihívások elé néz – tüdőfibrózisa miatt idén tüdőátültetésen esett át.
- Az új király egy botrányoktól terhelt időszakban veszi át a trónt, mostohafia, Marius Borg Høiby nemi erőszak miatt született elmarasztaló ítélete, valamint Mette-Marit Jeffrey Epsteinhez fűződő korábbi kapcsolata miatt is komoly figyelem irányul a családra.
V. Harald halála után fia, Haakon Norvégia királya. A modern norvég monarchia 1905-ös helyreállítása óta ő a negyedik uralkodó az ország élén.
Az új király első feladatai között máris fontos alkotmányos esemény szerepel: rendkívüli kormányülést vezetett, amelyen bejelentette uralkodói nevét, és átvette édesapja jelmondatát is: „Mindent Norvégiáért.”
A norvégoknak azonban nem lesz könnyű megszokniuk az új uralkodót. Bár súlyos botrányok is borzolták a kedélyeket, V. Harald évtizedeken keresztül rendkívüli népszerűségnek örvendett, és halála előtt a társadalom egyértelműen kifejezte szeretetét iránta. Haakon komoly örökséget vesz át.
Apja mellett készült a királyi szerepre
A szakértők szerint Haakon megfelelően felkészült arra, hogy átvegye a trónt. Az elmúlt években egyre több feladatot kapott édesapjától, és rendszeresen helyettesítette őt, amikor V. Harald betegsége vagy egyéb elfoglaltságai miatt nem tudta ellátni hivatalos kötelezettségeit.
V. Harald maga is nagy bizalommal tekintett fiára. Életrajzában úgy fogalmazott, hogy szerencsésnek érzi magát, amiért Haakon viszi tovább azt, amit ő elkezdett.
Trond Norén Isaksen történész szerint ugyanakkor Haakon másfajta uralkodó lesz, mint az édesapja. V. Harald rendkívül karizmatikus személyiség volt, erős humorérzékkel, míg Haakon visszafogottabb, inkább édesanyjára, Sonja királynéra hasonlít.
Az elmúlt években azonban ő is egyre nyitottabbá vált, és többet mutatott meg személyiségéből.
Haakon fiatalon nehezen fogadta el, hogy királyi családba született
A ma már királyként ismert Haakon gyerekkorában egyáltalán nem érezte magát természetesen a királyi szerepben. 2023-as önéletrajzában arról írt, hogy állami iskolába járt, ahol szorongást okozott neki, ha szóba került a családja.
Mindössze 17 éves volt, amikor 1991-ben nagyapja, V. Olaf halála után trónörökös lett.
Tanulmányait szokatlan módon nem valamelyik brit elitintézményben folytatta. A norvég állami iskolák után a Norvég Tengerészeti Akadémián végzett, majd négyéves katonai pályát járt be. Később az Egyesült Államokba költözött, ahol a Kaliforniai Berkeley Egyetemen politológiát tanult.
Mette-Marit miatt annak idején a monarchia jövőjét is féltették
Mette Marit és Haakon
Haakon 1999-ben egy zenei fesztiválon ismerte meg későbbi feleségét, Mette-Marit Tjessem Høibyt. A nő a dél-norvégiai Kristiansandból származott, és a sajtó hamarosan „Kristiansand Hamupipőkéjeként” kezdett beszélni róla.
Kapcsolatuk azonban komoly vitákat váltott ki Norvégiában. Mette-Marit egyedülálló anya volt, négyéves fiút nevelt, a gyermek édesapja pedig korábban kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt börtönbüntetést kapott.
A leendő király és Mette-Marit együttélése vitákat váltott ki, ráadásul a nő korábbi életmódja miatt is sokan megkérdőjelezték, alkalmas lehet-e egy jövendő király feleségének szerepére.
A 2001-es esküvő előtt Mette-Marit nyilvánosan beszélt korábbi, általa is „vadnak” nevezett életéről, és elítélte a kábítószer-használatot. Ez fontos fordulópontnak bizonyult: a norvég közvélemény idővel elfogadta őt, és a modern, hagyományokat újragondoló monarchia egyik szimbólumává vált.
A párnak két közös gyermeke született, Ingrid Alexandra és Sverre Magnus herceg.
Ingrid Alexandra egy napon Norvégia első női uralkodója lehet
Haakon trónra lépésével lánya, Ingrid Alexandra lett a trónörökös. A 22 éves hercegnő már korábban is a királyi család egyik legfontosabb fiatal tagjának számított.
A norvég alkotmányt 1990-ben módosították úgy, hogy a nők is egyenlő joggal örökölhessék a trónt. Ingrid Alexandra ennek köszönhetően egy napon Norvégia első női államfője lehet a 15. század óta.
Édesanyjához hasonlóan ő is több olyan ügy mellett állt ki, amelyek fontosak a norvég társadalom számára.
Mette-Marit betegsége újabb komoly kihívás
A koronahercegné 2018-ban hozta nyilvánosságra, hogy tüdőfibrózist diagnosztizáltak nála. Betegsége miatt fokozatosan csökkentette hivatalos kötelezettségeit, állapota pedig az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott.
A család számára különösen nehéz időszak kezdődött, amikor Marius Borg Høiby, Mette-Marit korábbi kapcsolatából született fia ellen súlyos bűncselekmények miatt eljárás indult. A férfit végül nemi erőszak miatt elítélték, az ítélet ellen azonban fellebbezett.
A norvég királyi család korábban hangsúlyozta, hogy Marius nem tagja a királyi családnak, ugyanakkor Haakon és Mette-Marit mindig is családtagként kezelték.
A helyzetet tovább nehezítette, hogy nyilvánosságra kerültek Mette-Marit Jeffrey Epsteinhez fűződő korábbi kapcsolatának részletei. A koronahercegné később bocsánatot kért V. Haraldtól és Sonja királynétól, és elismerte, hogy rosszul ítélte meg a helyzetet. Egy norvég televíziós interjúban azt is mondta, bárcsak soha ne találkozott volna Epsteinnel.
Haakon uralkodásának egyik legfontosabb kérdése a bizalom lesz
Haakon herceg 2026-ban
A királyi családot ért botrányok miatt a norvég monarchia az elmúlt időszakban fokozott figyelem középpontjába került. A közvélemény-kutatások szerint a monarchia összességében továbbra is népszerű, de Mette-Marit jövőbeli királynői szerepével kapcsolatban már jelentős bizonytalanság mutatkozott.
Mette-Marit időközben tüdőátültetésen esett át. Orvosai egy év elteltéig nem tekintik teljesen stabilnak az állapotát, így Haakonnak az uralkodói feladatok mellett felesége támogatásával is számolnia kell.
Caroline Vagle, a Se og Hør királyi tudósítója szerint a család számára az egyik legfontosabb feladat az lehet, hogy teljesen őszintén beszéljenek arról, mi történt, és ne engedjék, hogy a találgatások önálló életre keljenek.
Ugyanakkor szerinte nem érdemes túlbecsülni egy vagy két nehéz ügy hatását. Hosszú távon az számít majd, hogyan kezeli ezeket a család, és Haakon, valamint a következő generáció hogyan tudja továbbépíteni azt a bizalmat, amelyet V. Harald egész élete során megszerzett.
Tove Taalesen, a Nettavisen királyi tudósítója szerint Haakon készen áll a feladatra. Úgy véli, az új királyt idővel ugyanúgy tisztelhetik és szerethetik majd a norvégok, mint VII. Haakont, V. Olafot és V. Haraldot.
VIII. Haakon uralkodása tehát egy érzékeny átmeneti időszakban kezdődik. Egy rendkívül népszerű király örökségét kell továbbvinnie, miközben saját családjának nehézségeivel is szembe kell néznie. Hogy milyen uralkodóvá válik, és hogyan kezeli majd a monarchiát érő kritikákat, várhatóan alapvetően meghatározza majd Norvégia királyságának következő korszakát.
Forrás: BBC, People Fotó: Getty Images
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
