- A karizma egyik fontos összetevője, hogy milyen érzést keltünk másokban.
- A „strength-spotting”, vagyis mások erősségeinek felismerése segíthet mélyebb kapcsolódást kialakítani.
- Már egy őszinte, pontosan megfogalmazott elismerés is sokáig megmarad a másikban.
Vannak emberek, akikkel valahogy mindig könnyű beszélgetni. Egy rövid találkozás után máris azt érezzük, hogy energikusabbak, magabiztosabbak vagy egyszerűen jobb kedvűek lettünk. Ezt az élményt gyakran a karizmához kötjük, pedig a vonzerőnek ez a formája nem feltétlenül valamilyen velünk született, megfoghatatlan tulajdonság.
A Lausanne-i Egyetem kutatása szerint bizonyos kommunikációs szokások elsajátítása jelentősen javíthatja azt, ahogyan mások a karizmánkat érzékelik – azaz a vonzerőnk nagyon is fejleszthető. Susan Fiske, a Princeton Egyetem pszichológusának első benyomásokkal kapcsolatos kutatásai pedig arra utalnak, hogy társas helyzetekben a melegség, vagyis az, hogy mennyire érezzük a másikat barátságosnak és jóindulatúnak, gyakran megelőzi a kompetencia megítélését.
Vagyis egy beszélgetés után sokszor nem arra emlékszünk elsősorban, hogy a másik mennyire tűnt okosnak vagy magabiztosnak. Arra emlékszünk, milyen érzés volt vele lenni.
Figyeljük meg, miben jó a másik
Donald Altman pszichoterapeuta ezt a módszert „strength-spottingnak”, vagyis az erősségek felismerésének nevezi. A lényege egyszerű: figyelmesen hallgatunk, és megpróbáljuk észrevenni, mit csinál jól a másik ember, majd ezt meg is fogalmazzuk számára.

A karizma egyik fontos összetevője, hogy milyen érzést keltünk másokban
Ez lehet egy olyan apróság, amelyet ő maga észre sem vett. Például megemlíthetjük, hogy milyen türelmesen kezelt egy kellemetlen helyzetet, milyen jó humora van, mennyire körültekintően döntött, vagy milyen ügyesen oldott meg egy problémát.
Altman műhelyeiben idegeneket párosítanak össze, akik egy hétköznapi történetet mesélnek egymásnak. A hallgató feladata, hogy keressen valamit, amit a másik jól csinált, majd ezt visszajelezze neki. A tapasztalatok szerint az emberek gyakran attól érzik magukat igazán megértve, hogy valaki pontosan észrevett bennük egy olyan erősséget, amely fölött korábban talán elsiklottak.
Miért működhet ennyire jól?
A hétköznapi beszélgetésekben gyakran előfordul, hogy miközben a másik beszél, már azon gondolkodunk, mit fogunk válaszolni. A valódi figyelem ezért meglepően ritka.
Ha valaki valóban meghallgat bennünket, emlékszik a részletekre, majd még azt is észreveszi, hogy valamiben ügyesek voltunk, egészen más élményt ad. Azt üzeni: figyeltem rád, és valóban láttalak téged.
Egy egyszerű mondat, például hogy „ezt nagyon jól kezelted” vagy „szerintem ebben sokkal jobb vagy, mint gondolod”, akár hosszabb ideig is velünk maradhat. Persze csak akkor, ha őszintén mondjuk. A túlzó vagy automatikus bókok könnyen üres hízelgésnek tűnhetnek.
A karizma egyik titka a figyelem
Ha szeretnénk karizmatikusabbnak tűnni, nem feltétlenül kell hangosabbnak, magabiztosabbnak vagy feltűnőbbnek lennünk. Érdemes inkább azt gyakorolnunk, hogy valóban odafigyelünk a másik emberre.
Megkereshetjük azt az apró részletet, amelyből kiderül, miben erős, majd ezt őszintén visszajelezhetjük neki. Ettől a beszélgetés személyesebbé válik, a másik pedig könnyebben érzi azt, hogy valóban jelen voltunk.
A karizma nem egy titokzatos adottság, inkább olyan kommunikációs készség, amelyet tudatos figyelemmel mi is fejleszthetünk.
Forrás: Vice Fotó: Unsplash