- Az egyik legkülönlgesebb citrusféle, a Buddha keze különleges formájáról kapta a nevét.
- Intenzív illata és citrusos íze miatt különleges és változatosan használható konyhai alapanyagnak számít.
- Egyesek szerint nemcsak aromája, de áldásos hatásai miatt is érdemes lehet rendszeresen fogyasztani!
Látványra egyszerre lenyűgöző és meghökkentő, nevében pedig sejtelmesen spirituális: a Buddha keze citrom az egyik legkülönlegesebb citrusféle, amiről azonban a legtöbben a mai napig nem igazán hallottak.
Összeszedtük mit érdemes tudni erről a rendkívüli, kulturális jelentőssége és aromája miatt is kiemelkedő gyümölcsféléről!
Ezt kell tudnod a Buddha keze citromról
A Buddha keze citrom egy különleges, illatos citrusféle, amelyet elsősorban a héjáért, a látványáért és kulturális jelentőségéért becsülnek. A növény botanikailag a citrom (Citrus medica) egyik változata, termése pedig ujjszerűen szétágazó, sárga színű, és egy kézre emlékeztet. A közönséges citrommal ellentétben kevés levet tartalmaz, gyakran mag nélküli, és a termés nagy részét a vastag héj, illetve a fehér belső rész alkotja. Éppen ezért nem elsősorban citromlé kinyerésére használják, hanem aromás héját és különleges állagát értékelik.
A Buddha keze citrom Ázsia szubtrópusi vidékeiről származik, különösen Kína, India és Délkelet-Ázsia térségeihez kötődik. Kínában és Japánban régóta termesztik, ahol nemcsak élelmiszerként, hanem kulturális és vallási szimbólumként is jelentős. Kínában a boldogsággal, a szerencsével és a hosszú élettel társítják, ezért otthonokban és templomokban is elhelyezik. A növény ma már más melegebb éghajlatú területeken, például Kaliforniában és a mediterrán térségek egyes részein is megtalálható. Magyarországon is nevelhető, de mivel fagyérzékeny és melegkedvelő citrus, leginkább cserépben, üvegházban vagy télikertben érdemes tartani, télen pedig fagymentes, világos helyet igényel.
Hogyan használhatod a konyhában buddha keze citromot?
Fogyasztásának legnagyobb előnye, hogy a gyümölcs szinte teljes egészében felhasználható. A sárga héja rendkívül aromás, citrusos, gyakran virágos illatú, ezért sütemények, krémek, kekszek, muffinok és más desszertek ízesítésére kiváló. Finomra reszelve kis mennyiség is intenzív ízt ad az ételeknek. A vastag fehér belső héj szintén ehető, és különösen alkalmas kandírozásra. Kandírozott formában édes, puhább, enyhén kesernyés ízű finomság készíthető belőle, amelyet önmagában, csokoládéval, süteményekben vagy desszertekben is fel lehet használni. A gyümölcs héját frissen vagy szárítva teákhoz, gyömbéres italokhoz, szirupokhoz és citrusos keverékekhez is hozzáadhatjuk.

A Buddha keze citrom a konyhában is változatosan felhasználható
A Buddha keze citrom nemcsak édes ételekhez illik, hanem sós fogásokhoz is. Aromás héja jól kiegészítheti a halakat, a salátákat, a tésztákat, a rizses ételeket és a sült zöldségeket. Finomra vágva vagy reszelve különleges citrusos ízt adhat a szószoknak és dresszingeknek. Kevésbé a citromlé savanyúságát, inkább a héj illatát és ízét érdemes kihasználni.
Buddha keze citrom a hagyományos gyógyászatban
Kínában a Buddha keze citromot hagyományosan fo shou néven ismerik. A szárított, szeletelt termésből készült készítményeket a hagyományos gyógyászatban különféle panaszokra alkalmazták, többek között emésztőrendszeri és légúti problémák kapcsán.
A Nyugati világban laboratóriumi körülmények között is sikerült igazolni néhány pozitív hatását, ezek közé tartoznak például:
Antioxidáns tulajdonságok
A héj és kivonatai olyan növényi vegyületeket tartalmaznak, amelyek laboratóriumi vizsgálatokban szabadgyökfogó aktivitást mutattak. Ez érdekes kutatási eredmény, de nem jelenti automatikusan azt, hogy a gyümölcs fogyasztása bizonyítottan megelőz betegségeket.
Növényi poliszacharidok
Egy 2024-es tudományos áttekintés a Buddha keze citrom poliszacharidjait vizsgálta. Laboratóriumi és más előzetes kutatásokban antioxidáns, gyulladásos folyamatokat befolyásoló és immunrendszerrel kapcsolatos aktivitást írtak le.
Élelmi rostok és pektin
A vastag citrusos héj rostos növényi részeket tartalmaz. A pektin a citrusfélék egyik természetes alkotóeleme. A teljes gyümölcsből azonban általában keveset fogyasztunk, ezért nem érdemes jelentős rostforrásként számolni vele.
Fotó: Getty Images