- A 2024-es Lancet jelentés szerint a demencia esetek akár 45 százaléka összefüggésbe hozható 14 olyan kockázati tényezővel, amelyen könnyű változtatnunk.
- Magyarországon körülbelül 250 ezer érintettről beszélhetünk.
- A szív- és érrendszer védelme, a rendszeres szellemi és társas aktivitás, valamint a fejsérülések megelőzése is fontos az agy egészségének szempontjából.
A demencia olyan tünetegyüttes, amely a memóriát, a gondolkodást és a mindennapi önállóságot is érinti. Kialakulásának hátterében többféle betegség állhat, ezek közül az Alzheimer-kór a leggyakoribb. A két fogalom tehát nem felcserélhető, és a megelőzésről szóló kutatások többsége is a demenciára általában vonatkozik.
A magyarországi érintettek pontos száma nem ismert, de az Együtt a demenciával program közel 250 ezer érintettről számol be, és arra is felhívja a figyelmet, hogy családtagjaikkal együtt több mint egymillió embert érint a betegség.
A demencia kialakulásában az életkor és az öröklött hajlam mellett több olyan tényező is szerepet játszik, amelyre életünk során hatással lehetünk. A The Lancet szakfolyóiratban 2024-ben közzétett jelentés 14 módosítható kockázati tényezőt azonosított. A szakértők becslése szerint ezek kezelésével az esetek akár 45 százaléka megelőzhető vagy késleltethető.
Az Alzheimer-kór megelőzése ezen az 5 szokáson múlhat
A szív- és érrendszer védelme, a rendszeres szellemi és társas aktivitás is fontos része a demencia megelőzésének.
1. Válasszunk változatos, kiegyensúlyozott étrendet
Az agy egészségének támogatásában az étkezésnek is nagy szerepe van. A mediterrán étrend a zöldségekre, gyümölcsökre, hüvelyesekre, teljes értékű gabonákra, olajos magvakra, halakra és növényi olajokra helyezi a hangsúlyt. A változatos táplálkozás a szív- és érrendszer egészségéhez is hozzájárul, ez pedig az agy megfelelő működése szempontjából sem elhanyagolható.
Nem szükséges rögtön étrend-kiegészítők egész sorára gondolni. A vitaminok és más készítmények nem jelentenek általános védelmet az Alzheimer-kórral szemben. A legjobb kiindulópont a kiegyensúlyozott étrend, az egyéni hiányállapotok kezeléséről pedig érdemes szakemberrel egyeztetni.
2. Figyeljünk a vérnyomásra és a keringésre
Az agy és a szív- és érrendszer egészsége szorosan összefügg. A kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség és a magas koleszterinszint egyaránt szerepel a demencia kockázati tényezői között. A dohányzás, a mozgáshiány és a túlzott alkoholfogyasztás szintén növeli a kockázatot.
Érdemes rendszeresen ellenőriztetni a vérnyomásunkat, részt venni az ajánlott szűrővizsgálatokon, és orvosi segítséget kérni, ha valamelyik értékünk tartósan eltér a kívánatostól. A rendszeres testmozgás nemcsak a keringésnek tesz jót, a mindennapi közérzetünket is támogatja.
3. Óvjuk a fejünket a sérülésektől
A fejsérülések, különösen az ismétlődő traumák, összefüggésbe hozhatók a későbbi kognitív problémák nagyobb kockázatával. Ezért kerékpározás és rollerezés közben viseljünk bukósisakot, a kontakt sportoknál pedig használjuk az előírt védőfelszerelést.
A megelőzés nemcsak a súlyos balesetekre vonatkozik. Az esések kockázatának csökkentése, a biztonságos otthoni környezet és a megfelelő védőeszközök szintén fontosak, különösen idősebb korban.
4. Tartsuk mozgásban az elménket
Az olvasás, az írás, az új készségek elsajátítása, a nyelvtanulás, a stratégiai játékok és a kézműves tevékenységek mind kihívást jelentenek az agyunk számára. A szakirodalomban kognitív tartaléknak nevezik azt a képességet, amelynek révén az agy bizonyos mértékig képes kompenzálni az öregedéssel vagy károsodással járó változásokat.
Nem kell bonyolult feladatokra gondolni: a lényeg, hogy találjunk olyan elfoglaltságot, amik érdekelnek bennünket, és rendszeresen új szellemi ingert kínálnak. A tanulásnak nincs lejárati ideje, ezért későbbi életkorban is érdemes új hobbiba kezdeni, vagy visszatérni egy korábban félbehagyott tevékenységhez.
5. Ápoljuk a kapcsolatainkat, ne hanyagoljuk el az érzékszerveinket
A társas elszigetelődés szintén a demencia kockázati tényezői közé tartozik. A barátokkal és családtagokkal töltött idő, a közösségi programok, az egyesületi tevékenység vagy akár a rendszeres beszélgetés egyszerre mozgósítja a figyelmet, a memóriát és a nyelvi készségeket. A társas kapcsolatok fenntartása ugyanakkor a lelki jóllétünkhöz is hozzájárul.
A megelőzés szempontjából a hallás és a látás egészsége is fontos. A kezeletlen halláscsökkenés és látásromlás szintén szerepel a 2024-es jelentés kockázati tényezői között. Ha romlik a hallásunk vagy a látásunk, ne halogassuk a vizsgálatot, használjuk az orvos által javasolt korrekciós eszközöket.
Nem létezik biztos recept, de sokat számítanak a mindennapi döntéseink
A demencia kialakulását nem tudjuk megelőzni, az egészséges életmód sem jelent védelmet minden esetben. A kutatások azonban arra utalnak, hogy a kockázati tényezők kezelése népességszinten jelentős eredményeket hozhat. A vérnyomáskontroll, a rendszeres mozgás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a szellemi aktivitás és a társas kapcsolatok rengeteget számítanak.
Nem kell mindent egyszerre átalakítanunk. Jó kezdet, ha rendszeresen mozgunk, kivizsgáltatjuk tartós panaszainkat és több időt szánunk azokra a tevékenységekre és emberekre, amelyek örömet adnak. Ha pedig saját magunkon vagy egy hozzátartozónkon tartós memória- vagy gondolkodásbeli változásokat tapasztalunk, érdemes orvoshoz fordulni, mert a korai kivizsgálás segít tisztázni az okokat, megtervezni a további teendőket.
Forrás: Marie Claire France / Gwendoline Beauchet Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
