- A pszichopátia nem feltétlenül jár erőszakkal: az érintettek között megnyerő, sikeres emberek is vannak.
- A pszichopátiás vonások különböző mértékben lehetnek jelen, és sokan nem ismerik fel őket saját magukon.
- Néhány személyiségjegy még nem jelent diagnózist, a kutatások szerint pedig ezek a tulajdonságok idővel változhatnak is.
Lehet, hogy ő nyitja ki neked reggel rendkívül előzékenyen az ajtót, vagy éppen mindennap melletted dolgozik a szomszédos asztalnál. A pszichopátia nem feltétlenül látszik meg valakin: az érintettek között olyan emberek is lehetnek, akiket kedvelünk, sikeresnek tartunk, és akiket álmunkban sem gondolnánk pszichopatának.
Egy gyakran idézett becslés szerint nagyjából százból egy ember felel meg a pszichopátia kritériumainak. Sokan lehetnek viszont, akik úgy élik le az életüket, hogy soha nem ismerik fel magukon ezeket a vonásokat. Graeme Fairchild, a Bathi Egyetem pszichológiaprofesszora szerint még az is előfordulhat, hogy valaki időnként egészen szélsőségesen viselkedik, még sincs tisztában a saját működésével.
A pszichopátia nem fekete-fehér
A pszichopata szóról sokunknak valószínűleg rögtön Christian Bale karaktere jut az eszünkbe az Amerikai pszichó című filmből. A valóság azonban jóval árnyaltabb a filmes ábrázolásnál: a pszichopátiás vonások nem feltétlenül járnak erőszakkal vagy bűnözői hajlamokkal, és különböző erősséggel jelenhetnek meg az érintettekben.
Egy elmélet szerint a pszichopátiát három fő vonás jellemzi: az érzéketlenség, az önkontroll hiánya és a merészség. De persze attól még, hogy valaki vakmerő, nehezen uralkodik az indulatain, vagy időnként érzéketlenül viselkedik másokkal, nem lesz pszichopata. Az számít, hogy ezek a tulajdonságok mennyire erősen és tartósan vannak jelen, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és miként hatnak az illető viselkedésére és kapcsolataira.
Nadja Heym, a Nottingham Trent Egyetem személyiségpszichológiával és pszichopatológiával foglalkozó docense szerint az erős pszichopátiás vonásokkal élő emberek gyakran nem érzik problémásnak a saját viselkedésüket. Inkább másokat látnak gyengének vagy furcsának, mintsem önmagukat kérdőjeleznék meg.
Beth Visser, a kanadai Lakehead Egyetem docense ezért úgy fogalmaz: aki kifejezetten aggódik amiatt, hogy pszichopata lehet, az valószínűleg nem az.
Értik mások érzéseit, mégsem éreznek együtt velük
Heym szerint a pszichopátiára gyakran jellemző az érzelmek felszínessége: az érintettek kevesebb félelmet, megbánást vagy mások iránti valódi aggodalmat élhetnek át. Előfordulhat, hogy felismerik, amikor valaki szomorú vagy zaklatott, de ez nem vált ki belőlük erős együttérzést.
Fairchild egy hétköznapi példával érzékelteti a különbséget. Ha belépünk egy szobába, ahol mindenki sír, könnyen elszomorodhatunk akkor is, ha nem tudjuk, mi történt. Mintha átragadna ránk a többiek hangulata. A pszichopátiás vonásokkal élőknél ez az érzelmi hatás gyengébb lehet.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy örömüket lelik mások szenvedésében. Sokaknál inkább az érzelmi távolságtartás jellemző, nem a nyílt kegyetlenség.
A közöny ráadásul megnyerő viselkedés mögé is bújhat. Abigail Marsh, a Georgetown Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a felszínes sárm, a megtévesztés és a manipuláció is a pszichopátia jellegzetes vonásai közé tartozik. Attól tehát, hogy valaki kellemes társaság, még nem feltétlenül veszi figyelembe mások érzéseit.
Marsh szerint a működés középpontjában a saját érdek áll: az érintett hajlamos úgy viselkedni, hogy abból neki származzon előnye, függetlenül attól, milyen következményekkel jár ez másokra nézve.

Milyen tulajdonságok lehetnek árulkodók?
Milyen tulajdonságok lehetnek árulkodók?
Brit pszichológusok 2022-ben dolgozták ki a Successful Psychopathy Scale nevű mérőeszközt, amellyel a hétköznapokban jól boldoguló emberek pszichopátiához kapcsolódó tulajdonságait vizsgálják. A kitöltőknek többek között arról kell nyilatkozniuk, mennyire érzik igaznak magukra a következő kijelentéseket::
- Általában nem érzek bűntudatot, ha megbántok valakit.
- Fontosabb számomra a győzelem, mint a tisztességes játék.
- Tudom, hogyan érjem el, hogy mások azt tegyék, amit szeretnék.
- Jól kezelem a nagy nyomással járó helyzeteket.
- Szinte bármit megteszek azért, hogy elérjem, amit akarok.
A felsorolásban olyan tulajdonságok is szerepelnek, amelyeket inkább előnynek tartunk: attól például, hogy valaki nyomás alatt is megőrzi a nyugalmát, még semmi oka pszichopátiára gyanakodni. Éppen ezért nem érdemes néhány válasz alapján diagnosztizálni magunkat: ahogy fentebb is említettük, a szakemberek azt vizsgálják, hogyan kapcsolódnak egymáshoz ezek a vonások, és milyen hatással vannak az illető viselkedésére, kapcsolataira.
Egy párkapcsolatot viszont komolyan megterhelhet, ha valaki rendszeresen hazudik, manipulál, és kizárólag a saját érdekeit követi. A munkahelyen pedig a meggondolatlan kockázatvállalás és az együttérzés hiánya okozhat problémát, különösen akkor, ha az érintett vezetői pozícióban dolgozik.
A siker mögött is állhatnak ilyen vonások
A pszichopátiához kapcsolódó tulajdonságok között olyanok is akadnak, amelyek bizonyos helyzetekben kifejezetten jól jöhetnek. Heym szerint egyesek részben éppen azért boldogulnak jól, mert kevesebbet aggódnak, határozottabban érvényesítik az érdekeiket, és olyan kockázatokat is vállalnak, amelyektől mások visszariadnának. Válsághelyzetben pedig előnyt jelenthet, ha valaki akkor is képes megőrizni a nyugalmát, amikor a körülötte lévőket már elárasztják az érzelmek.
Az úgynevezett „sikeres pszichopátia” kutatói azokat vizsgálják, akik ilyen vonásokkal együtt is eredményes karriert építenek. Az egyik legismertebb példa James Fallon idegtudós volt, aki a pszichopátiával összefüggő agyi mintázatokat kutatta, amikor a saját felvételein is hasonló jellegzetességekre figyelt fel. Később nyíltan beszélt pszichopátiás vonásairól, és arról is, hogyan igyekszik tudatosan kordában tartani a másoknak ártó késztetéseit.
Lehet változtatni rajtuk?
A változás lehetősége a kutatókat is foglalkoztatja, bár a kezelhetőséggel kapcsolatos eredmények egyelőre vegyesek. Heym szerint az egyik legnagyobb nehézség éppen az érzelmek átélésében rejlik: ha valakit alig érint meg mások félelme vagy szomorúsága, mégis hogyan lehetne elérni, hogy erősebben reagáljon rá? A közös munkát ráadásul az is megnehezítheti, ha a terápián az érintettek a problémák őszinte feltárása helyett inkább azt mondják, amit szerintük a szakember hallani szeretne.
Marsh tapasztalatai ugyanakkor biztatóbbak: szerinte sokan akkor kezdenek változtatni a viselkedésükön, amikor felismerik, hogy mások bántásával a saját életüket is megnehezítik. Arra pedig kutatási eredmények is utalnak, hogy a pszichopátiás vonások nem feltétlenül maradnak ugyanolyan erősek egy életen át. Egy több mint ezer fiú, illetve férfi személyiségét gyerekkortól felnőttkorig követő vizsgálatban egyeseknél erősödtek vagy tartósan magas szinten maradtak ezek a tulajdonságok, másoknál viszont fokozatosan gyengültek.
Van tehát lehetőség a változásra, de ahogy a pszichopátia felismeréséhez sem elég néhány kiragadott tulajdonság, úgy a segítséghez sincs mindenkire érvényes recept. Ehhez szakemberrel kell feltárni, hogyan befolyásolják ezek a vonások az adott ember mindennapjait és kapcsolatait.
Forrás: Sciencefocus Fotó: Unsplash
A videó AI-alapú programmal készült.