Kránicz Dorottya

Több mint tíz éve dolgozom újságíróként, ebből több mint tíz éve a Marie Claire-nél. Szerencsésnek mondhatom magam, amiért a magánéletemben és a munkám során is olyan inspiráló nők között lehettem és lehetek, akik a legnagyobb természetességgel mutatták meg, hogy egy nő lehet egyszerre tájékozott és trendi, hogy ugyanúgy érdekelhetik a legújabb bőrápolási trendek, mint a társadalmi problémák, és hogy mennyire nyitottan, kíváncsian, okosan és széles látókörűen tudunk ránézni a világra. Amikor a Marie Claire online felületére írok, ezekre a nőkre gondolok, és mindig arra törekszem, hogy a trendek mögött a mélyebb jelenségeket is feltárjam, legyen szó gasztronómiáról, filmekről, gyereknevelésről vagy nőjogi kérdésekről. Bölcsész és pszichológus végzettségem megtanított az analitikus gondolkodásra és a folyamatos kérdezésre, és nagyon hálás vagyok érte, hogy van egy felület, ahol másokkal is megoszthatom a válaszokat, amikre rátalálok

„Megmutatjuk a láthatatlan embereket” – Indul a Marie Claire és a TASZ együttműködése

A TASZ ezentúl a Marie Claire oldalára is elhozza majd elsősorban mélyszegénységben élő romákkal és fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó Egyenlőségprojektjük történeteit.

Nem 10 millióra, hanem megértésre és jó intézményekre van szüksége az anyukáknak

Sok nehézséggel küzdenek a magyar édesanyák és a gyermekvállalás előtt álló fiatal nők, de gondjaikon többnyire sem a 10 milliós kölcsön, sem a 4 gyerek után járó SZJA-mentesség nem segítene.

„Nők legalább egy generációja már biztosan sérüléssel nőtt fel” – Frigyes Júlia a szülés utáni depresszióról

Dr. Frigyes Júlia pszichiáterrel a szülés utáni depresszió mögött húzódó társadalmi okokról, a média által festett rémképekről és a hiányzó női közösségekről beszélgettünk.

Az utolsó karácsony

Borús karácsonyi történet régi emlékekről, megbánásról, egy nagymamáról és a vele eltöltött utolsó ünnepről.

„Már Beethovent is a mája vitte el” – interjú Kapitány-Fövény Mátéval

Kapitány-Fövény Máté könyve egyszerre izgalmas és olvasmányos esetleírás és hasznos kézikönyv Magyarország egyik legégetőbb problémájához.

„A szívünk mélyén az volt, hogy amíg bírunk, megyünk a gyerekünkért”

Gyerekvállalással kapcsolatos online sorozatunkban a terhesség és a szülés körüli tabukkal foglalkozunk. Az első részben Hanna mesél a mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos tapasztalatairól, a fájdalmas kudarcoktól a reményt adó terhességig.

„Brutális, mégis egészen hétköznapi” – interjú Szilágyi Zsófival

Szilágyi Zsófiával az anyaság árnyoldalairól és a hétköznapok darálójáról beszélgettünk.

Csak 5 óra tanulás a sikerig

Mark Zuckerbergtől Bill Gatesig szinte minden menő milliárdos esküszik az úgynevezett ötórás szabályra.

Mire innen kijutsz, nem akarsz majd drogozni

A XIII. Kerületi Prevenciós Központban megnyílt a világ első függőség témájú szabadulószobája, ami a bevettnek számító elrettentés helyett inkább játékos prevencióval igyekszik hatni.

„Az nem feltétlenül baj, ha egy gyerek nyomkodja a telefonját” – Aknai Dóra Orsolya, digitális oktatással fejlesztő gyógypedagógus

Aknai Dóra Orsolya a "robotokkal fejlesztő gyógypedagógusként" lett ismert, de munkája bőven túlmutat az általa használt eszközökön.

Marie Claire Podcast: Se nem férfi, se nem nő

A harmadik részben a nem-bináris Kama mesélt nekünk.

Anya kiáll és beszél – csak legyen, aki meghallgatja

Számít-e, ha egy aktivista történetesen édesanya? Vagy ha egy édesanya aktivista. Az, hogy melyik sorrend a helyes (ha egyáltalán van ilyen), talán a legizgalmasabb kérdése a Közélet Iskolája Anya kiáll és beszél című kötetének, melyben 17 olyan nőt mutatnak be, aki az anyaság mellett a közéletben is szerepet vállal.

Folyton mosolyogtak, mégis depressziósak voltak

Valamiért még mindig úgy gondoljuk, hogy a depressziós embert messziről ki lehet szúrni. De hiába számítunk kisírt szemekre, lehorgasztott fejre vagy lefelé görbülő szájra, egy mosoly mögött is ott lapulhat a pokoli üresség.

Szél Dávid: „Az apuka nem cuki, ha elbénázik valamit”

Szél Dávid örülne a marcipánburgonyának apák napjára, de alapvetően nem gondolja, hogy az apukákat ünnepelni kellene. Az Apapara blog szerzője hisz benne, hogy mindkét szülő egyformán fontos, és bár tanácsokat osztani még pszichológusként sem szeret, második Túl a parán című könyvéből azért így is sokat lehet tanulni.

„Belezokogtam a Balatonba, hogy apám nem szeret engem”

Anyák napja előtt a mai napig izgatottan tervezgetem az öcsémmel a meglepetés-programokat, apák napja előtt viszont mindig tanácstalan vagyok. Mit adhatnék apukámnak, akivel egyáltalán nem állunk közel egymáshoz?