Bár a mondás szerint a szem a lélek tükre, egyre több jel utal arra, hogy valójában a bőrünk az, amely leginkább visszatükrözi lelkünk állapotát. Az elmúlt években már kutatások is igazolták, hogy bőrünk és lelkünk egészsége között egy rendkívül szoros kölcsönhatás áll fenn. A stressz, az érzelmi megterhelés vagy akár a szorongás mind-mind nyomot hagyhat a bőrünkön – és ugyanígy a bőrproblémáink is visszahathatnak a mentális egészségünkre.
Ma már azt is tudjuk, hogy az olyan ismert és széles körben elterjedt krónikus bőrproblémák, mint a csalánkiütés, a pikkelysömör, az ekcéma, az akné, a rosacea vagy a seborrhea megjelenése sem csupán biológiai okokra vezethető vissza. Kialakulásukban pszichoszociális tényezők, érzelmi megterhelések és stresszt okozó lelki hatások is jelentős szerepet játszanak. Ezért is nevezi ezeket a bőrbetegségeket a szakirodalom pszichodermatózisnak, a kezelésükre létrejött új szakterületet pedig pszichodermatológiának.
Az orvostudomány egyre inkább elmozdul egy komplex, holisztikus szemlélet felé, amely a bio-pszicho-szociális tényezők együttes figyelembevételét jelenti. Ez a megközelítés már hazánkban is tetten érhető: a Semmelweis Egyetem bőrklinikáján is dolgozik pszichológus szakember az orvosi csapat részeként.
Mi az a pszichodermatológia és miért fontos?
A pszichodermatológia az elme és a bőr kapcsolatát vizsgáló tudományág. Ez a szakterület nemcsak azt kutatja, hogyan hat a mentális állapotunk a bőrünkre, hanem azt is, hogy a bőrproblémáink hogyan befolyásolják az érzelmi és pszichológiai jóllétünket.
Kutatások is bizonyítják, hogy a súlyos bőrbetegségekkel küzdők között magasabb a depresszió, a szorongás és más pszichiátriai betegségek előfordulása. Csak hogy néhány példát említsünk:
- A krónikus, látható bőrbetegségekben szenvedő betegek körében a pszichiátriai zavarok előfordulási aránya 30-40 százalék.
- A pikkelysömörös betegek 44 százaléka tapasztal stresszt vagy szorongást az első fellángolás előtt, és 80 százalékuk számol be stressz által kiváltott további tünetekről.
- Meglepő módon a bőrbetegséggel küzdők körében gyakoribbak a pszichés problémák, mint a daganatos vagy szívbetegséggel élőknél.
Ezek után adja magát a kérdés: vajon ha a lelki egészségünket kezeljük, javulhatnak a bőrtüneteink is? A válasz egyre több esetben igen.
Honnan tudhatjuk, hogy a bőrproblémáink pszichológiai eredetűek?
A bőrünk az elsődleges védelmi vonalunk, amely a külső környezetünkkel és a belső érzelmi állapotunkkal is kommunikál. A stressz az egyik leggyakoribb tényező, amely befolyásolhatja a bőrünk állapotát. A stressz hatására a szervezetünk kortizolt, azaz „stresszhormont” kezd termelni, amely gyulladásos folyamatokat tud elindítani. Ez a gyulladás pedig rontani tud az olyan, már meglévő bőrbetegségek állapotán, mint például az akné, az ekcéma, a pikkelysömör vagy a rosacea.
De vajon hogyan tudhatjuk, hogy bőrproblémáink pszichológiai eredetűek-e? A kérdés már csak azért sem könnyű, mert a pszichodermatológiai problémák egyénenként eltérően jelentkezhetnek. Egyértelmű jele lehet annak, hogy egy bőrbetegségünk hátterében pszichológiai tényezők állnak, ha a tüneteink jelentősen romlanak egy stresszes esemény, például munkahelyi nyomás, gyász vagy más érzelmi trauma után.
Egy másik fontos jel lehet, ha egy korábban hatékony gyógyszer vagy egyéb kezelés hirtelen hatástalanná válik. Ilyen esetben érdemes lehet átgondolni, történt-e bármi változás a mentális állapotunkban.
Honnan tudhatjuk, hogy a bőrproblémáink pszichológiai eredetűek?
A szakemberek attól függően, hogy a bőrprobléma milyen módon kapcsolódik a mentális egészséghez, a pszichodermatózisok három kategóriáját szokták megkülönböztetni.
1. Amikor a bőrprobléma pszichés tüneteket okoz
Azok a bőrbetegségek, amelyek a külvilág számára is láthatók – mint például a vitiligo, a pikkelysömör vagy a súlyos akné – szégyenérzetet, szorongást, depressziót és önértékelési problémákat okozhatnak az érintetteknél. Gyakran előfordul, hogy az ilyen betegségben szenvedők nehezen találnak munkát és diszkriminációval szembesülnek, különösen, ha a külvilág a bőrbetegségüket fertőzőnek gondolja. Ez újabb pszichiátriai zavarokhoz, szociális fóbiához és izolációhoz vezethet.
2. Amikor pszichiátriai problémák bőrtünetekben jelentkeznek
Itt a fő probléma az agyban vagy a központi idegrendszer működésében van, és a bőrtünetek később jelentkeznek. Gyakori például az arteficiális dermatitis nevű betegség, ami elsősorban a nőket és serdülőkorúakat érinti, és a hátterében legtöbbször valamilyen pszichiátriai betegség vagy fokozott stressz áll. Ennek hatására a betegek önsértéssel a saját bőrükön idéznek elő látható tüneteket.
3. Amikor a bőrbetegségeket érzelmi tényezők befolyásolják
Számos bőrbetegség létezik – például az akné, a pikkelysömör, a csalánkiütés, a rosacea, az ekcéma, a herpesz vagy a túlzott izzadás (hiperhidrózis) –, amely ugyan fiziológiai eredetű, de a stressz vagy más érzelmi tényező súlyosbíthatja vagy ki is válthatja a problémát.
Gyógyítsuk a lelkünket, és a bőrünk is szebb lesz!
Bár a pszichodermatológia viszonylag új terület, egyre több bizonyíték van arra, hogy a lelki egészségünk javítása a bőrünkre is pozitív hatással lesz. Egy 2016-os kutatásban például kifejezetten bőrbetegeken tesztelték a tudatos jelenléten alapuló mindfulness pszichoterápiát, és arra az eredményre jutottak, hogy a résztvevőknek nemcsak a stressz-szintje csökkent, de a bőrük is egészségesebb lett.
Egy másik kutatás rávilágított, hogy a stresszhormonok, mint a kortizol, befolyásolni tudják a sejtek regenerálódását, a sebgyógyulást, de még az öregedési folyamatokat is. Ez is jól mutatja, hogy érzelmi állapotunk közvetlen hatással lehet a bőrünk állapotára.
Ám mindez természetesen nem jelenti, hogy minden bőrbetegség „csak” fejben dőlne el. Éppoly félrevezető kizárólag a lelki tényezőkre fókuszálni, mint csupán a biológiai oldalról közelíteni. Ahogy van biológiai immunrendszerünk, úgy van pszichológiai immunrendszerünk is, és ezek egymástól elválaszthatatlanul működnek. A bőrbetegségek kialakulását számos tényező befolyásolhatja, beleértve a biológiai hátteret, a genetikai hajlamot, a családban előforduló hasonló problémákat és még számtalan egyéb körülményt.
Krónikus bőrproblémák esetén azonban mindenképpen érdemes lehet – a gyógyszeres kezelés mellett – a lelkünket is gyógyítani. Hívjuk segítségül különféle stresszkezelési technikák, mint a meditáció vagy a relaxáció erejét, miközben fektessünk hangsúlyt az egészséges életmódra — kiegyensúlyozott táplálkozásra és rendszeres mozgásra — is. Ám ha súlyosabb bőrtünetekkel állunk szemben, vagy problémánk az életmódváltás hatására sem enyhül, mindenképpen egy bőrgyógyász és egy pszichológus közös munkája hozhatja el a valódi eredményt.
Fotó: Getty Images
