Egy-egy politikai állásfoglalással minden esetben darázsfészekbe nyúlnak a divatmárkák, hiszen nincs olyan téma, vagy ügy szinte a világon, ami ne osztaná meg az embereket. A márkáktól persze sosem állt távol, hogy reflektáljanak a világ és a társadalom rezdüléseire, hiszen a divat a kultúrában gyökerezik. Csak a legutóbbi példákkal és kollekciókkal élve a Gucci a nők abortuszhoz való joga mellett kampányol, míg Stella McCartney a klímakatasztrófára hívja fel a figyelmet. A legújabb forrongást az amúgy is megosztó Vetements márka egyik 2020-as tavaszi-nyári kollekciójában helyet kapott póló, pontosabban annak felirata okozta. A fehér, hosszabb ujjú pólón piros felirattal nyomták rá, hogy Ne lőj – arabul, franciául és angolul is, amellyel a Közel-keleti helyzetre utaltak a tervezők.
A Vetements (maga a márkanév franciául egyébként öltözéket, ruhadarabot jelent) az egyik zászlóshajója a néhány évvel ezelőtt berobbanó Kelet-Európára nyitó „posztszovjet” esztétikának és egy új megközelítésű szépségeszménynek. A svájci székhelyű, 2014 óta működő brand alapítói, Demna (aki a Balenciaga vezető tervezője) és Guram Gvasalia egyébként grúz származásúak. 2016-ban a híres-hírhedt DHL-logós póló miatt az is megjegyezte a nevüket, aki addig nem ismerte. A dizájner néhány hónapja is botrányba keveredett, amikor is publikussá vált, hogy erotikus fotókat kért egy kiskorú modelltől és koppintással is már többször megvádolták a márkát. A The Cut foglalta össze nemrég az egymásnak ellentmondó cikkeket a tekintetben, hogy a divatvilág trollajiként is aposztrofált márka kereskedelmi szempontból mennyire sikeres, és hogy a kezdeti hájp után abrand eladásai felérnek egy rémálommal. Nevetünk, de mégse vesszük meg? Az alapítók később egy rosszindulatú újságíró által terjesztett fake news-nek titulálták a híreket.
A 2020-as tavaszi-nyári szezonban helyet kapó póló sok kérdést felvet, és parázs vitáknak nyújt táptalajat, ugyanis ennek elődjét eredetileg a helyszínről tudósító újságírók, fotóriporterek (megkülönböztetésként, hogy ne lőjenek rájuk) viselték a régóta húzódó arab-izraeli konfliktus során, 1982-ben Libanon izraeli megszállása, a polgárháború véres időszaka alatt. Ugyanennek a pólónak már egy másik márka, a Qasimi is elkészítette egy replikáját 2018-ban. A Vogue Arabia egy régió uszításának titulálta a dizájnt és a közösségi médiában is sokan feltették a kérdést, hogy etikus-e egy sokak halálát okozó eseményből divatkelléket kreálni. A show helyszínéül egyébként Párizs legnagyobb McDonalds-a szolgált és számos antikapitalista utalást tettek a tervezők és a fogyasztói társadalom, a celebkultusz is a kritikájuk kereszttüzébe került. Így láthattunk I love Paris feliratú pólót, ami alatt szerepelt a Hilton szó – utalva a szuveníripar tömeggyártására, felszínességére és Paris Hiltonra is, de megjelent a Világgazdasági Fórum logója ’Global Mind Fuck’ feliratra cserélve, az Explorer böngésző ikonja a Heineken és a Vodafone újraértelmezett emblémája mellett.
Persze az egész egy óriási fricska: divat és divattervezés az is, amikor strandpapucsban vonulnak végig a modellek a kifutón, mindössze egy egyszerű szabásúnak tűnő rövidnadrágot és egy feliratos pólót viselve? Hiszen a DHL-pólót is megvették, mint ahogy az őrült trendeknek is akadnak vásárlói. A korábban politikai újságíróként dolgozó, Párizsban élő palesztin-libanoni divatblogger, Samar Seraqui de Buttafoco nyilatkozta a The Guardiannek, hogy a probléma az „üzleti jellegű aktivizmusban” gyökerezik. „Nem a kulturális kisajátításról van szó, ez a kultúrára mért ütés (…) (a tervezőnek) minden joga megvan ahhoz, hogy érdekelje, mi történik a Közel-Keleten és ahhoz, hogy erre felhívja a figyelmet” – mondta a lapnak. A legfőbb problémát abban látja, hogy végső soron üzletet csinálnak más ország kultúrájából, de úgy, hogy azt nem tisztelik.
Egy globális világban, globális piacon van kifogás arra, ha nem ismerjük a másik történelmét és kultúráját? Vagy a politikai korrektség, az óvatos diskurzus meggátolja azt, hogy emberek véleményt cseréljenek és ütköztessenek számos kérdésben? Ez mindenestre nem csak a divat berkein belül téma. Mindenesetre úgy tűnik, ha valakit a szakma a keblére ölel, az (sorozatosan) megússza a dolgokat és minden csak ideig-óráig lesz érdekes – hiszen bármit is mondanak, még az internet is gyorsan felejt.
forrás: The Guardian, The Cut, Highsnobiety
fotó: Getty Images
