- A fast fashion azért lehet nagyon sikeres, mert az agyunk a ruhákat eszköznek tekinti a beilleszkedésre, a valamilyenné válásra.
- Vannak, akiknek sikerült az életükből száműzni, vagy legalábbis visszaszorítani a fast fashion üzleteket és vásárlást.
- A hármas szabály például működött Lauren Bravo írónak. Mielőtt bármit megvenne, meg kell neveznie három olyan dolgot a szekrényében lévők közül, amivel párosítani tudja, és három olyan valódi helyet és eseményt, ahova viselni tudja.
Lassan húsz éve ígérnek a fast fashion márkák az embereknek menő új ruhákat és az ezzel járó örömérzetet és kielégülést, ami pont elég idő volt arra, hogy rájöjjünk: a boldogság nem a fast fashion ruhákban lakik. Ezek a ruhák olcsók és könnyű hozzájutni. Ráadásul a közösségi oldalakon is folyamatosan a szemünk elé tolják a szponzorált tartalmakban a menő ruhát a hozzá illő cipővel. Így nagyon nehéz megtörni a fast fashion ruhák bűvkörét még a legtudatosabb fogyasztóknak is.
Miért bukunk a fast fashionre?
Chris Cheers pszichológus szerint „az első lépés a változtatás felé, ha észrevesszük és tudatosítjuk, mi történik valójában”. Pszichológiai értelemben a divat az összehasonlításon alapszik vagy az elvárásoknak való megfelelésen. Az agyunk a ruhákat eszköznek tekinti a beilleszkedésre, a valamilyenné válásra. „Végül elhisszük, hogy ha nem vesszük meg azt a ruhát, be se tehetjük a lábunkat az adott bulira. Vagy ha nem vásárolunk, az emberek nem hiszik majd azt, hogy menők vagyunk, vagy nem akarnak velünk mutatkozni – magyarázta a pszichológus, miért kattanunk rá a fast fashion ruhákra. – A kulcs a pontos címkézés, ha meg akarjuk ezt a viselkedési mintázatot törni. Észrevenni és megérteni, hogy nem kell mindezt elhinnünk.”
Ehhez hasznos gyakorlat, ha az agyunk azt diktálja, hogy népszerűbbek vagy vonzóbbak leszünk egy új ruhában, gondoljuk át, mi történik a valóságban. Egy új felsőtől lesz jelentőségteljesebb az életünk? „Néha nem vásárlásterápiára, hanem valódi terápiára van szükségünk” – mondta Cheers.
Ugyanakkor vannak, akiknek sikerült az életükből száműzni, vagy legalábbis visszaszorítani a fast fashion üzleteket és vásárlást. Mutatjuk, nekik mi volt a működő módszerük.
A hármas szabály a fast fashion ellen
2019-ben Lauren Bravo író indított egy egyszemélyes kihívást. Eldöntötte, hogy nem vásárol semmi új „új” dolgot. Azaz ha vesz is valamit, amire szüksége van, azt is second hand üzletből szerzi be. 2018 utolsó napján pánikvásárolt még öt ruhát az egyik fast fashion bolt webshopjában (négyet visszaküldött). „Az, amikor rádöbbentem, hogy egyik ruha birtoklása sem tölt el valódi elégedettséggel, döntő pillanat volt – mondta Bravo. – Ez segített túljutnom a vásárlási szokásaimon.”
View this post on Instagram
Most ott tart, hogy nem vásárol semmi újat anélkül, hogy legalább néhány hétig, de inkább hónapig ne gondolkozna rajta, valóban szüksége van-e rá. Ez időt ad arra is, hogy tájékozódjon arról, etikus-e a márka, amitől vásárolni akar, és csak olyan helyről vesz ruhákat, tárgyakat, ahol nem zsákmányolják ki a munkásokat.
Az, hogy vár a dolgok megvásárlásával, azt is segíti eldönteni, valóban illik-e a már meglévő gardróbjába a kiszemelt darab. Ehhez használja az anyukájától tanult szabályt is. Mielőtt bármit megvenne, meg kell neveznie három olyan dolgot a szekrényében lévők közül, amivel párosítani tudja, és három olyan valódi helyet és eseményt, ahova viselni tudja.
Emellett az, hogy várakozni, vágyakozni kell, feltámasztja benne a gyermekkori élményeket. Amikor hónapokig spórolt egy-egy ruhára, mire végre meg tudta venni. „Ha az időnk is benne van valami nagyon-nagyon jó dologban, története lesz a ruhának, és sokkal-sokkal jobb érzés felvenni, mint a századik impulzusvásárlás alatt csak úgy a kosarunkba pakolt ruhákat” – mondta Bravo.
Aki kikövetett minden fast fashion márkát
View this post on Instagram
Az író és podcast házigazda Maggie Zhou több elvet is bevezetett, hogy minél jobban elkerülje a fast fashion márkákat. „Az egyik az, hogy az adott ruhadarabot legalább 30-szor fel kell vennem” – mondta. Emellett tudatosan tartja magát távol a digitális térben a fast fashion márkák oldalaitól is: mindegyik márkát, influenszert kikövette a közösségi oldalakon, illetve leiratkozott a hírlevelekről is.
Akkor következett be a valódi változás a gondolkodásmódjában, amikor rájött, hogy „valódi stílusa az újrafelvételtől és a különböző párosításoktól lesz egy ruhának”. Ezzel arra akart rámutatni, hogy nézhet ki valaki egyszer jól. De a stílus az, amikor valaki különböző alkalmakkor és különböző darabokkal is képes ezt újra és újra megismételni.
Böngészgetés vásárlás helyett
„Ismerem magam és tudom, hogy képtelen lennék megállni vásárlás nélkül – mondta Wendy Syfret író. – Szeretnék az lenni, aki képes erre, de sajnos túl mélyen az életem része. Ez érzelmi és viselkedési minta. Csökkenthetem az ingerek mennyiségét, de teljesen elzárni nem tudom.”
Wendy Syfret író a Pinterstre cserélte a fast fashion webshopokat
Kitalálta azonban, hogyan keltse az online vásárlás örömét anélkül, hogy valójában költené a pénzét felesleges ruhadarabokra. Helyette a Pinterestet és az Instagramot böngészi. „Vannak tábláim és mentett mappáim azokról a dolgokról, amik tetszenek, vagy márkákról, amik érdekelnek” – mondta.
„Az érdeklődésem általában gyorsan elhal egy-egy bizonyos dologgal kapcsolatban. De így csupán a telepakolt Pinterest tábla marad utána, nem egy halom ruha, amit éjjel kettőkor vásároltam és valójában soha nem veszem fel őket” – folytatta Syfret.
Forrás: The Guardian Fotó: Getty Images, Wendy Syfret
