“2017. szeptemberében diagnosztizáltak nálam leukémiát és 10 hónapot töltöttem kisebb nagyobb megszakításokkal kórházban. A legutolsó kemoterápiámat, tavaly júliusban kaptam” – kezdi történetét Pávó Réka. A fiatal fotós nő története is azt támasztja alá, hogy az első és legfontosabb ok arra, hogy minél többen menjenek vért adni az, hogy ez a legegyszerűbb módja annak, hogy megmentsük valakinek az életét.
1. Segíthetünk embertársainkon.
“A kezelések a csontvelőben a rosszindulatú és egészség sejteket egyaránt elpusztítják. Míg be nem indul az új – remélhetőleg egészséges – sejtek termelése, a nagyon gyenge, immunhiányos állapotban vérzékenység, vérszegénység, láz, fertőzések léphetnek fel” – folytatta betegsége történetét Pávó Réka. “Minden alkalommal két vértasakot kaptam, hogy erősödhessek. Tehát minden alkalommal legalább két véradó kellett ahhoz, hogy átvészelhessem a kezelések okozta megpróbáltatásokat. Én nagyjából 20-25 alkalommal kaptam vértranszfúziót, amiért elmondhatatlanul hálás vagyok a sok bátor véradónak.”
Ráadásul a véradással nem csak a leukémiában szenvedőknek segíthetünk. Vértranszfúzióra szükség lehet szülési komplikációknál, gyermekeknél súlyos vérszegénység, természeti katasztrófák vagy balesetek miatt bekövetkező balesetek, vagy műtétek közben fellépő komplikációk miatt is. Rendszeres vérátömlesztésre szorulnak a különböző örökletes vérképzőszervi betegségben szenvedők, sarlósejtes vérszegénységgel élők vagy éppen hemofíliások.
2. A véradás nagyon egyszerű eljárás.
A legtöbb embernél 12-15 perc kell csupán a vér levételéhez. Ennél persze tovább tart az egész procedúra a regisztrációval és előzetes vizsgálatokkal együtt. “Először több mint tíz éve, 24 éves koromban adtam vért. A munkahelyem szervezte, az egész részlegem részt vett rajta, így fel sem merült bennem, hogy kimaradjak. Azután rendszeresen adtam vért a gyermekeim születéséig, és ha majd újra lehet, mindenképp szeretnék ismét vért adni, mert egyszerűen és gyorsan, komplikációk nélkül menthetek életet” – mondta el motivációit Pákozdi Linda többszörös véradó.
3. Felfrissíti az adományozó vérsejtjeit.
“Azért is szerettem vért adni, mert egyfajta megújulásnak, felfrissülésnek tekintettem, tekintem” – folytatta Pákozdi Linda. A testnek nem tart sokáig pótolni a véradás során elveszített vért. A Vöröskereszt tájékoztatása szerint a plazma körülbelül 24 óra alatt visszaáll, viszont a vörösvérsejteket körülbelül hat hét alatt termeli újra a szervezet. Ezért is van az, hogy legalább nyolc hétnek el kell telnie két véradás között, míg vérplazmát sokkal gyakrabban lehet adományozni.
4. A véradás ingyenes szűrővizsgálat is egyben.
Az Országos Vérellátó Szolgálat tájékoztatása szerint az orvosi vizsgálat vérnyomásmérésből, a szív és tüdő meghallgatásából, a nyaki nyirokcsomók tapintásából, a látható nyálkahártyák megtekintéséből áll. Emellett megnézik a donor vérmintáját is, meghatározzák vércsoportját. “Nagyon jó volt, hogy nem kellett elmennem külön laborvizsgálatokra és orvoshoz, ha kíváncsi voltam, minden rendben van-e velem” – ért egyet Linda is azzal, hogy nagy előny a szűrés a véradó számára.
5. Aki véradó lesz, egyszerre lehet őssejtdonor is.
Bizonyos betegségeknél, például a leukémiánál, nemcsak vérre, hanem őssejtekre is szükség van a gyógyuláshoz. “Sokan azt hiszik, ez műtéti úton történik, pedig nem! A beteg egy steril szobában, elzárva a külvilágtól, egy infúziós tasakból kapja meg az új életet adó őssejteket. Előfordul, hogy családtag lesz a donor, azonban az esetek többségében idegen adományozó szükséges” – mondta el Pávó Réka, akinek szerencsére őssejt-transzplantációra nem volt szüksége, ám az esetek többségében a betegeknek át kell esniük ezen a kezelésen is.
Aki adott már legalább egyszer életében vért, a legközelebbi Vérellátó Állomáson jelentkezhet őssejtdonornak is. Ha az adományozó megfelel az egészségügyi vizsgálatokon is, bekerül a Magyar Őssejtdonor Regiszterbe, illetve a nemzetközi regiszterbe, így ha szükség van rá, a véradáshoz hasonló eljárással gyűjtik össze véréből az őssejteket. “A párom, családtagjaim, kollégáim közül rengetegen jelentkeztek csontvelő donornak és erre nagyon büszke vagyok. Bárcsak több magyar ember menne el őssetjdonornak regisztráltatni magát!” – mondja Pávó Réka, aki betegsége óta minden létező platformon, saját példáján keresztül és a Tegyünk a Leukémiás Betegekért és Gyermekekért Közhasznú Alapítvánnyal együttműködve is igyekszik felhívni a figyelmet a véradás fontosságára.
Közelít a nyári vérhiány
Nyáron különösen nagy szükség van a lelkes véradókra. Ilyenkor ugyanis sok rendszeres véradó szabadságra megy, elhalasztja a tervezett donációt, ám műtétekhez és a kezelésekhez ilyenkor is ugyanúgy szükség van a vérkészítményekre. Ezért különösen fontos, hogy aki teheti, ne hagyja ki a véradó-eseményeket, melyekről a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat weboldaláról is tájékozódhatunk.
Fotó: Getty Images
