Ezért van egyre nagyobb hőség a városokban

2019. június 16. |
Central Médiacsoport Zrt.

A Föld 7,4 milliárd lakosságának több mint fele városokban él. Megdöbbentő az adat, egyrészt mert jelenleg a szárazföldek felszínének mindössze 3%-át teszik ki a városok, másrészt mert alig több mint száz évvel ezelőtt ez az arány még csak 15% volt. Elsőre azt gondolnánk, hogy a változást csak a fejlett országokban zajló folyamatok idézték elő, pedig a Világbank becslése szerint az urbanizáció üteme az alacsony és közepes fejlettségi szintű országokban négyszer olyan gyors, mint a gazdaságilag élen járó államokban.

Az urbanizáció megállíthatatlannak tűnik, de mi történik, ha ehhez a napjainkban oly sokszor hallatott klímaváltozás és a városokban már jól ismert jelenség, az ún. hősziget effektus hatásai is társulnak? A válasz nem túl bíztató: nagyvárosaink hőmérséklete akár 10 °C-kal is emelkedhet.

Az urbanizáció környezetterhelő hatása mindenki számára ismert. A környezeti károk csökkentése érdekében a fejlett országok tudatos településfejlesztési stratégiát dolgoznak ki, a városvezetők komoly hulladékgazdálkodási és energiahatékonysági programokat hirdetnek meg, de maga a folyamat megállíthatatlan.  A városok  népessége folyamatosan növekszik, az agglomeráció egyre nagyobb területeket kebelez be, aminek következtében csökkennek a mezőgazdasági területek a városok körül, erdők, mezők tűnnek el, helyettük utak, lakó- és ipartelepek épülnek.

Nem is kell messze mennünk, hiszen nálunk is ez a folyamat játszódott le az elmúlt 100 évben. Magyarországon az 1900-as években a felnőtt lakosság kétharmada a mezőgazdaságban dolgozott, napjainkra a munkahelyek több mint 40%-a már a százezer főnél népesebb nagyvásárosokban található. A lakosság igyekszik a munkahelyet biztosító városok közelébe költözni, de az ingázás így sem elkerülhető. Bármennyire is próbálunk vigyázni környezetünkre, már a mindennapi közlekedés is óriási terhet jelent a városokban. Csak Magyarországon 3,58 millió autó fut az utakon. (Medián Közvélemény – és Piackutató Intézet 2018).

Minden újabb és újabb négyzetméternyi zöld terület beépítése terheli a környezetet. A növények, fák tisztítják a levegőt, pozitív hatással vannak a környezetre, de nemcsak a közvetlen hiányuk okoz problémát, hanem a zöld területek beépítése is: talán kevesen tudják, hogy az épített környezet milyen komoly negatív befolyással bír településeink klímájára, hőmérsékletére, így növény- és állatvilágára is.

Köztudott, hogy a városokban sokkal melegebb van, mint a kevésbé sűrűn lakott településeken, vagy éppen a természetben, ezt az ún. hősziget effektus okozza. A mesterséges építőanyagok hővisszaverő képessége alacsony, elnyelik a nap által sugárzott hőt, majd azt visszabocsátják a környezetbe – ezáltal további hőmérséklet-emelkedést okozva. Legszemléletesebb példa erre a panel épület, amely a nyári kánikulában beszívja a meleget, tartja, majd még napok múlva is ontja magából. De gondoljunk csak a műkővel lerakott járdára, amely hőségben annyira felmelegszik, hogy akár égési sérüléseket is okozhat, ha mezítláb rálépünk.

Több nagy kutatóintézet is vizsgálja a hősziget effektust, valamint annak rövid és hosszú távú következményeit a különböző méretű és népességű városokban. A Tennessee Egyetem egy tanulmánya szerint a hőszigetek hatása különösen akkor aggasztó, amikor egyébként is meleg a levegő, nincs felhő és nem fúj a szél, a Nap sugarai pedig derékszöghöz közeli helyzetben érik a felszínt. Ez pedig napjainkban – a klímaváltozás hatására – egyre gyakoribb jelenség.

Hogy mi a megoldás?

Minél több természetes anyag a városokban. A zöld, erdős, fás területek nemcsak a széndioxid elnyelésére képesek, hanem nem képeznek hőszigetet, így minden zöld terület gyakorlatilag hűsíti a nagyvárosokat.  A másik lehetőség a természetes építőanyagok használata. Jó hír, hogy a természetes, világos mészkövek egyedülállóan kedvező hőtani tulajdonságokkal rendelkeznek. A világos mészkőből készült burkolatok, legyenek azok akár tér- vagy épületburkolatok, a napsugárzás hőjének túlnyomó részét visszaverik, ami azt is jelenti, hogy a hő kánikula idején sem akkumulálódik bennük. Szemben más anyagokkal, a fehér mészkő sohasem válik melegebbé a levegő hőmérsékleténél, így biztosítva kellemes, jól élhető környezetet a szélsőségesen meleg időszakokban is.  Nem véletlen, hogy a közterek, sétányok, középületek, lakóházak, üdülők, teraszok, pergolák legkedveltebb burkolatát hagyományosan a világos mészkő jelenti azokban a mediterrán országokban, amelyek a kiváló minőségű, világos, hazai süttői travertin-mészkőhöz hasonló kővagyonnal rendelkeznek.

Az elmúlt 100 évben csak a klímaváltozás hatására 0,6 °C-kal emelkedett a Föld átlagos felszíni hőmérséklete, ha ehhez hozzáadódik az ún. hősziget effektus okozta hőmérséklet-emelkedés, a város népességétől és beépítettségétől függően pár tized foktól egészen 10°C-ig nőhet egyes városok hőmérséklete. Nem is annyira  a távoli jövőben, 2050-ben becslések szerint pedig már 9,8 milliárdan leszünk a Földön, és a lakosság 66%-a városokban és azok agglomerációiban él majd. Nem mindegy, hány fok lesz ezekben a városokban!

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód