A nők csupán a számítástechnikai és matematikai állások alig negyedét töltik be a legfrissebb adatok szerint. Egy friss tanulmány szerint a szakadék a két nem között az úgynevezett STEM (tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai) területen épített karrierben nem az eltérő adottságoknak, hanem a nevelésnek köszönhető.
A Chicagói Egyetem Pszichológia Tanszékének kutatói úgy találták, hogy a fiatal lányok és fiúk agya pontosan ugyanúgy reagál a matematikai problémákra, a felnőtt nők mégis csak a technológiai és matematikai munkahelyek 26 százalékát, a programozói munkakörök 21 százalékát és a mérnöki és építészi munkahelyek 16 százalékát töltik be az amerikai munkahelyi statisztikai hivatal adatai alapján.
Egy másik, a Carnegie Mellon Egyetemen végzett vizsgálat során a kutatók azt figyelték meg, hogy a fiúk és lányok 3 és 8 éves kor között ugyanúgy teljesítenek a matematikai teszteken, agyuk pedig a mágneses rezonancia (MRI) vizsgálaton is jelentős hasonlóságot mutat az idegi működésben, miközben matematikai témájú oktatóvideókat néztek. A kutatók más statisztikai adatokkal is összevetették eredményeiket arról, hogy a fiúk és lányok hogyan szerepeltek a matematikai teszteken. A tudósok azt a széles körben elterjedt nézetet akarták cáfolni, hogy a nők biológiai adottságaik révén kevésbé jók a tudományos-technikai témakörökben, ezért is alulreprezentáltak ezen karrierterületeken.
A gát a rendszeren belül húzódik
2017-ben a Google kirúgott egy szoftverfejlesztőt, James Damore-t, mivel azt hangoztatta, hogy a férfiak és nők közötti biológiai különbségek jelentik az egyik lehetséges magyarázatot arra, hogy miért vannak jelentős túlsúlyban a férfiak a cégnél. 2005-ben a Harvard Egyetem professzora, Larry Summers hasonló fejtegetéssel keltett nagy meghökkenést, az incidens pedig kulcsszerepet játszott abban, hogy következő évben lemondott tisztségéről. “Ahogy egyre tisztábban látszik, az az igazi feladatunk, hogy a kulturális és társadalmi sztereotípiák által létrehozott gátakat lebontsuk a nők, illetve az alulreprezentált kisebbségek és a tudományos-technikai pályák között. Ehhez arra lesz szükség, hogy a döntéshozók túllépjenek előítéleteiken és elfogultságukon” – jelentette ki Carroll Serron, a Kalifornia Egyetem kriminológia, jog és szociológia professzora.
Maguk is elhiszik
Az Oxford Egyetem vizsgálata szerint a középiskolában jelenik meg a szakadék a fiúk és lányok között a természettudományos területeken mutatott teljesítményben. És ez vezet oda, hogy a tudományos, technológiai és műszaki karriert jelentősen kevesebb lány választja később, holott manapság ezek a legjobban fizető munkahelyek.
Az egyik legnagyobb ok, amiért a nők nem lépnek ezekre a pályákra a gyakran diszkriminatív, nem túlságosan szívélyes fogadtatás. A STEM területeken dolgozó nők közül sokkal többen számolnak be arról, hogy munkahelyükön hátrányos megkülönböztetés éri őket (50 százalék más területek 41 százalékához képest). “A diszkrimináció és a szexuális zaklatás sokkal gyakoribb a STEM területeken, a nemi hovatartozás pedig sokkal inkább hátrány mint előny a sikeres karrierhez” – derült ki a Pew Kutatóközpont 2018-as vizsgálatából.
A másik nagy visszatartó erő, hogy a lányok maguk sem hiszik el, hogy elég okosak a tudományos pályafutáshoz vagy a programozáshoz, mivel a környezetükben nem ezt hallják és látják. A legfrissebb kutatások is megerősítik, hogy a környezeti hatások nagyban befolyásolják azt, hogy a lányok hogyan teljesítenek a matematikában. Egyre inkább úgy tűnik, csupán a neveltetés és a társadalmi beidegződések azok, amik eltérítik a nőket a sikeres tudományos vagy éppen programozói karriertől.
Forrás: Marketwatch
Fotó: Unsplash