Azok a diákok, akik megértik és uralják az érzelmeiket, azaz magasabb az érzelmi intelligenciájuk, jobban teljesítenek az iskolában azokhoz a társaikhoz képest, akik bajban vannak a saját érzelmeik megértésével.
“Bár régóta úgy tudtuk, hogy a magas intelligencia és a lelkiismeretes személyiség a legfontosabb a sikeres tanulmányokhoz, a kutatásaink szerint egy harmadik tényezőt is fel kell vennünk a listára: az érzelmi intelligenciát. Ez szintén hozzájárul ahhoz, hogy a diákok mennyire veszik sikeresen az akadályokat” – mondta Dr. Carolyn MacCann, a Sydney Egyetem pszichológusa, a kutatás vezetője. “Nem elég, hogy okos vagy keményen dolgozó valaki. A diákoknak stabil érzelmi lábakon kell állniuk ahhoz, hogy az iskolában is jól teljesítsenek” – tette hozzá a kutató.
Minden életkorban számít az érzelmi intelligencia
Viszonylag új megközelítés a pszichológiában, hogy összefüggést feltételeznek az iskolai előmenetel és az érzelmi intelligencia között: alig 15 éve merült fel először ez a gondolat, nem meglepő, hogy ez volt az első átfogó kutatás a témában. MacCann és kollégái több mint 160 diák adatait elemezték, melyek 27 ország 42 ezer diákját reprezentálták. Az adatok a 1998 és 2019 közötti időszakból származtak, 76 százalékuk volt angol anyanyelvű országból. A diákok életkora az általános iskola és az egyetem között minden korcsoportot lefedett. A tanulmányból kiderült, hogy a magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező diákok jobb jegyeket kaptak és sikeresebben töltötték ki a teszteket. Ez abban az esetben is igaz volt, amikor az intelligenciát és a személyiséget, mint tényezőt kiiktatták az adatok elemzéséből. Ami a legmeglepőbb volt a kutatók számára, hogy életkortól függetlenül ez volt a megfigyelhető tendencia.
A negatív érzelmeket is jobban kezelik
Hogy miért lehet ekkora szerepe az érzelmi intelligenciának, arra többféle teórát is felállítottak a tudósok. “Az érzelmeiket jobban megértő és uraló diákok a negatív érzelmeket is hatékonyabban kezelik, így a szorongás, unalom és csalódottság, ami ronthatná a teljesítményüket, nem nyomja rá a bélyegét annyira az eredményeikre” – magyarázta a kutatás vezetője. “Valószínűleg ezek a diákok a közösségeken belül is jobban működnek, így erősebb kapcsolatokat építenek ki a tanáraikkal, a többi diákkal, családjukkal, ami segíti az iskolai előmenetelt” – tette hozzá MacCann. Emellett azok a képességek, melyekkel az érzelmi intelligencia felruházza az embert, erősítik a gyakorlati jellegű, tanuláshoz szükséges képességeinket is.
Hogy működik a gyakorlatban?
A kutatók azt is elmagyarázták egy kitalált diák, Kelly példáján keresztül, hogyan működik ez a folyamat. Kelly jó matematikából és a természettudományokból, ám érzelmi intelligenciája alacsony. “Nehezen ismeri fel, ha mások aggódnak, szomorúak vagy idegesek. Nem tudja, hogy az emberek különböző érzelmei milyen viselkedést vonnak maguk után. Nem tudja, hogyan szabályozza a saját érzéseit” – sorolta Kelly tulajdonságait MacCann. Mindezek eredményeként Kelly azt sem ismeri fel, amikor legjobb barátja, Lucia rosszkedvű és mérges, amiért barátnője ilyen érzéketlen. Így Lucia nem segít Kellynek (ahogy általában szokott) irodalomórán, azon az órán, ahol Kellynek nehézségei vannak, mivel nehezen igazodik ki a regények és színdarabok szereplőinek érzelmi kuszaságán és motivációin.
Kelly szégyelli, hogy ez nehezen megy neki, és mérges, amiért másoknak ez olyan könnyen megy, ezért ő is megharagszik Luciára. Nem tudja kontrollálni érzelmeit, így a következő órán sem tud koncentrálni a matematikai problémára. “Mivel az érzelmeit képtelen uralni, Kelly a negatív érzések hatásai alá kerül, ami azokon az órákon is rányomja a bélyegét a teljesítményére, melyek kifejezetten az erősségei” – vezette le a következményeket a kutató.
A fejlődés senkinek sem árt
MacCann azonban óva int minket attól, hogy vizsgáljunk meg minden diákot, milyenek az érzelmekhez való viszonyaik, ez ugyanis erősen megbélyegezné az alacsonyabb érzelmi intelligenciával rendelkezőket. Ehelyett azt javasolja, hogy a tanárral együtt vonják be az egész osztályt az érzelmekre és az általános jóllétre fókuszáló fejlődésbe. “Az érzelmekkel való kapcsolatok fejlesztése senkinek sem válik hátrányára, nem csak azoknak tesz jót, akik egyébként hadilábon álltak vele” – tette hozzá a kutatásvezető.
Forrás: Science Daily
Fotó: Unsplash
