Bár az orvosok különösen a légúti fertőzések esetében javasolják a párásítást, nem csak arra jók ezek az eszközök, hogy csillapítsák a köhögést és a nyugtassák a nyálkahártyát. A párásító meghosszabbítja a fa bútorok és padló élettartamát is.
A fa pont úgy működik, ahogy a bőr. A téli hónapok szárazabb levegője ugyanúgy kiszárítja, mint az arcunkat. A párásító segít megemelni a helyiség levegőjének relatív páratartalmát, ami az évnek ebben az időszakában eleve alacsonyabb. Ezáltal minimalizálható a fa zsugorodása, így a padló vagy a bútorok repedése.
Az a legjobb, ha egész évben nagyjából ugyanazon a szinten tudjuk tartani a levegő relatív páratartalmát az otthonunkban. A szakemberek szerint ez 30 és 50 százalék között a legoptimálisabb, ha a helyiségek hőmérséklete 15 és 25 Celsius-fok között van.
A fa higroszkópos anyag. Ez azt jelenti, hogy addig szívja magába a nedvességet, míg el nem éri a vízmegkötő képességének maximumát. Azért fontos, hogy nagyjából ugyanolyan hőmérséklet és páratartalom legyen mindig a helyiségeinkben, hogy ne ingadozzon ez a nedvességtartalom. A szárazabb és nedvesebb hónapok között öt százaléknyi eltérést tart optimálisnak a szakember.
Beszerezhetünk olyan termosztátot vagy egyszerű higrométert, mely kijelzi, milyen otthonunk levegőjének páratartalma. Ha alacsony, akkor itt az ideje bekapcsolni a hidegpárásítót. Ha nincs ilyen eszközünk, vagy még beszerzés alatt van, segíthet, ha nem használunk szárítógépet és a levegőn hagyjuk megszáradni a ruháinkat, esetleg a radiátorra terítve szárítjuk a törölközőket.
Ha még ennyi érv sem lenne elég a párásító mellett, hozzátehetjük a bútorokon kívül a szobanövényeinket is, amik szintén nagyon hálásak lesznek, ha ügyelünk lakásunk megfelelő páratartalmára.
Nem szabad azonban túlzásba vinni: felesleges 50 százalék fölé emelni egy-egy helyiség páratartalmát, mivel a levegő túlzott nedvességtartalma penészesedést indíthat el a kényes helyeken.
Forrás: Apartment Therapy
Fotó: Unsplash
