A 20. század bővelkedik kreatív pénzügyi megoldásokban, ami nem mellőzi a változatos anyaghasználatot sem. A papírpénzeket például 1988 óta számos helyen a tartósabb és ezáltal fenntarthatóbb polimer anyagból készített bankjegyekre cserélték. Napjainkban már közvetlen szomszédunkban, Romániában is ilyen, műanyagra nyomtatott formában igyekeznek a készpénznek tartósságot biztosítani, van élet azonban a bankjegyeken túl is.
A teljesen új gondolkodás és a készpénztől való elszakadás első lépése a mai értelemben vett hitelkártya 1958-as megjelenése volt, az első bankkártya pedig 20 évvel később, 1978-ban került használatba. Aztán az idővel a kártyás fizetés módja is egyre biztonságosabb és gyorsabb lett az IBM által fejlesztett mágneses szalagnak, majd a 2015-től nemzetközi szabvánnyá vált chip technológiának köszönhetően, mely a paypass fizetést is lehetővé tette.
A fizetőeszközök fejlődésének azonban még közel sincs vége, hiszen ma már akár a telefonunkon is tárolhatjuk a bankkártyánk, hitelkártyánk adatait és így még egyszerűbben fizethetünk bárhol, akár még az óránkkal is. Míg nyugaton elsősorban a kártyához kötött elektronikus fizetési módok terjedtek el, addig Ázsiában és a fejlődő országokban egészen mást részesítenek előnyben. De mi várható még a fizetőeszközök terén a következő évtizedekben? Egyáltalán a jövőben vagy a jelenben keressük a választ kérdésünkre?
Parkolás indítása a sivatagból?
A hazánkban leginkább városi parkolás kiegyenlítésére használt rendszer más kontinensen szinte az egyetlen megoldás a fizetésre. Afrikában bankkártyát nem, sms-t azonban bárhol használhatunk, ha vásárolni szeretnénk. Kenya úttörője volt az sms-fizetéseknek, nemcsak Afrikában, hanem világszerte. Az M-PESA (mobil pénz) 2007-ben indult el és 2014 februárjától már több mint 16 millió felhasználója volt az országban. Mivel ezen a területen a lakosság többsége nem fér hozzá banki szolgáltatásokhoz, az sms jelenti számukra a kiskaput az elektronikus fizetésben. A szolgáltatás az elmúlt években már több, mint 12 afrikai országban megjelent és a fejlődő országok fő fizetési formájává vált. De elérhető Albániától Indiáig számos államban, sőt, több kelet-európai országban, például Romániában is.
A kontinensméretű ország, ahol egy chatprogram nélkül nem tudsz kenyeret venni
Míg mi európaiak a kártyás fizetés fejlesztésével voltunk elfoglalva, addig szépen csendben egy teljesen új fizetési mód tarolta le a kínai piacot. Az ázsiai országban rengeteg aktív felhasználója van az AliPay-nek, nem beszélve arról, hogy 2011-ben létrejött a WeChat közösségi média platform, amely valójában ma már mindenre jó: nemcsak üzenetet küldünk, képeket és videókat osztunk meg vagy zenét hallgatunk, de pénzt küldhetünk ismerőseinknek, számlákat fizethetünk, akár jótékonykodhatunk, ételt és Ubert is rendelhetünk vele. És szinte mindenki, még a legszerényebb körülmények között élők is ezt a rendszert használják bevételeik és kiadásaik kezelésére és a mindennapi fizetésre. A rendszernek közel 1 milliárd regisztrált felhasználója van. A működés egyszerű, QR-kód alapú, a legfontosabb előnyének pedig a megbízhatóságot tartják az emberek.
Magyar innováció hozza el a fizetés új mérföldkövét
2020-ban egy magyar fejlesztés teszi elérhetővé a jövő fizetőrendszerét, amely nemcsak innovatív, de full kontrollt biztosít a pénzügyeink felett, garantáltan megbízható, valamint egyszerű és olcsó is lesz. A pár hónapon belül elinduló BlockBenPay egy mobilalkalmazás használatával – a bankokat kihagyva – biztosít lehetőséget az azonnali biztonságos fizetésre QR-kód segítségével. Különlegessége pedig az, hogy bevételeinket és kiadásainkat egy arany alapú rendszeren belül kezelhetjük, amely megvéd minket a szélsőséges árfolyam-ingadozásoktól, sőt, még azt is lehetővé teszi, hogy fizetéseinkkel akár aranytartalékainkat is növeljük a vásárlások után járó arany alapon számolt visszatérítésnek köszönhetően.
Ezt sem mellékes elolvasnod!
Fotó: Unsplash
