Dadogás: miért alakul ki, és mit tehetünk ellene?

2020. április 12. |

A dadogás a beszédzavarok egyik leggyakrabban jelentkező formája, ami statisztikák szerint a világ népességének 1 százalékát érintheti. A legtöbb érintettnél kisgyerekkorban alakul ki, a szerencsésebbek pedig idővel ki is növik. Nem is gondolnánk, de bizony több híresség is megküzdött már ezzel a beszédzavarral. De vajon miért alakul ki a dadogás, és hogyan lehet rajta segíteni?

Míg Julia Roberts-et rendszeresen bántották iskolatársai a dadogása miatt, Ed Sheeran úgy nyilatkozott, hogy a dadogásának köszönhetően lett belőle az, aki. Emily Blunt nagyapja, nagybátyja és unokatestvére is dadogott, ezek után nem is olyan meglepő, hogy a színésznő is ezzel a beszédhibával küzdött gyerekkorában. Blunt kislányként annyira dadogott, hogy még a saját nevét sem tudta rendesen kimondani. Egyik tanára vette észre 12 éves korában, hogy a lány kevésbé dadog, amikor valaki másnak a bőrébe bújik, így hát biztatni kezdte, hogy minél többet szerepeljen az iskolai színjátszókörben. A színésznő ma már egy amerikai dadogással foglalkozó intézet munkáját is támogatja, ahol gyerekeknek segítenek megküzdeni a dadogással.

Ezt olvastad már?

Emily Blunt majdnem popsztár lett

Emily Blunt majdnem popsztár lett

Ki gondolta volna, hogy amikor Emily Blunt belecsöppent a szórakoztatóiparba, a filmezés helyett először a popzenével kacérkodott?

De mi a dadogás?

Valójában nagyon nehéz definiálni, mit is értünk dadogás alatt. Mivel a jelenség rendkívül sokféleképpen jelentkezhet, a szakemberek is csak úgy szoktak fogalmazni, hogy ahány dadogó, annyiféle dadogás létezik. Leegyszerűsítve talán úgy lehetne a legjobban meghatározni, hogy dadogásról akkor beszélhetünk, amikor a folyamatos beszédet görcsös elakadások vagy szótagismétlések szakítják meg. A dadogás tünetei ezerfélék lehetnek, amelyeknek a súlyossága is változó, és még az is előfordulhat, hogy ugyanazon embernél sem állnak fenn mindig ugyanazok a panaszok. Lehetnek periódusok, amikor a tünetek enyhülnek, és lehetnek konkrét helyzetek, amelyek a panaszokat felerősítik.

A dadogás jellemző tünetei

  • szavak, szótagok és hangok ismétlése
  • akadozó beszéd és egyenetlen beszédstílus
  • a normálistól eltérő beszédsebesség
  • mássalhangzók megismétlése
  • levegő kapkodása, helytelen légzéstechnika
  • a mondanivaló rossz tagolása
  • artikulálási nehézségek
  • elgyorsult, olykor éneklő beszédstílus
  • hadarás
  • beszédfélelem
  • szorongás, visszahúzódó, zárkózott magatartás
Bár a dadogás a felnőtteket is érinti, leggyakrabban a 2–6 év közötti gyerekeknél alakul ki. Nagy részük azonban a fejlődés során elhagyja, kinövi ezt a beszédhibát. Akinek ez nem sikerül, jellemzően felnőttkorában is beszédzavarral küzd majd.

Mitől alakul ki a dadogás?

A dadogás rejtélye valójában évezredek óta foglalkoztatja már az embereket. Az orvostudomány atyjaként számon tartott Hippokratész például úgy gondolta, hogy a dadogásért nem más, mint a nyelv kiszáradása a felelős, kezelés gyanánt pedig nedvesítő szereket ajánlott az érintetteknek. Az 1800-as években a dadogás mögött anatómiai okokat sejtettek, ezért aztán szájüregi műtétekkel próbáltak rá megoldást keresni. Később, a 20. század első felében már lelki-érzelmi okokra gyanakodtak, ám mivel a páciensek pszichoterápiás kezelése végül nem váltotta be teljes mértékben a hozzá fűzött reményeket, tovább kutatták a probléma okát. Voltak szakértők, akik akkoriban úgy gondolták, hogy egy idegi működési zavar állhat a beszédhiba mögött.

A dadogás általában nem jelentkezik éneklés, versmondás, suttogás, mondatok ismétlése közben, valamint olyan helyzetekben, amikor az érintett állathoz, gyerekhez beszél.

A dadogás okait a mai napig vitatják, ám a szakemberek abban egyetértenek, hogy kialakulásában négy faktor játszhat nagyobb szerepet – ezek közül pedig általában többnek kell egyszerre jelen lennie ahhoz, hogy a dadogás valóban kialakuljon:

  • Genetika: a dadogók nagyjából 60 százalékának öröklött hajlama van a dadogásra.
  • Fejlődés: valószínűbb a dadogás kialakulása, ha a gyermek nagyon későn kezd el beszélni, vagy más beszédzavarokkal is küzd.
  • Családdinamika: a szülők túlzott elvárása pszichés terhet jelenthet a gyerekeknek, aminek következményeként szintén kialakulhat a dadogás.
  • Neurofiziológia: bár a kutatók a dadogóknál észrevettek különböző agyi, strukturális és funkcionális eltéréseket, túl kevés még az egymással összecsengő tanulmány ezen a téren.
Olyan is előfordulhat, hogy a dadogást egy egyszeri trauma váltja ki akár gyerekek, akár felnőttek esetében. Gyerekeknél ilyen lehet akár egy kutyaharapás is, de az is gyakran megtörténik, hogy a szülők válása okoz a kicsiben olyan feszültséget, ami aztán dadogáshoz vezet.

Kezelhető a dadogás?

A dadogást jellemzően három szakirányból szokták vizsgálni és kezelni: a logopédus azt vizsgálja meg, hogy a beszédfolyamat során történt-e valami, ami miatt a dadogás megjelent, az orvos szervi okokat keres, míg a pszichológus a gyermek lelkét tárja fel. Ideális esetben tehát a dadogás kezelése egy csapatmunka kell, hogy legyen.

Dadogó kisgyerekek esetében gyakran vonják be a szülőket, nagyszülőket is a terápiába, ha ugyanis az egész család részt vesz a probléma kezelésében, nagyobb az esély a „teljes gyógyulásra”. Azt fontos szem előtt tartani, hogy mivel a dadogás mélyen beépül az érintettek énképébe, felnőttkorban a probléma száz százalékos megszüntetésére kicsi az esély.

Olvass tovább!

Így erősítsd meg a gyerek védekezőképességét

Így erősítsd meg a gyerek védekezőképességét

A huzamosabb ideig való otthon maradás esetén a legnagyobb ellenség a túlzott elkényelmesedés, a nassolás, a mozgáshiány és a rendszertelen étkezés. Mindez a védekezőképességünk gyengüléséhez is vezet. Dr. Farkas Kitti tanácsaival azonban a gyermekünk fitten és erős immunrendszerrel léphet majd ki a lakásból a „visszatérés” idején.

Fotó: Getty Images

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód