Bár az eszünkkel tudjuk, milyen jó érzés a tiszta, rendezett lakás, ám a gyakorlatban sokkal nehezebb megtenni a szükséges lépéseket. Könnyebb megtartani a sosem használt, de mégis csak a nagyszüleinktől örökölt kristálypohár-készletet, mint szembenézni azzal a ténnyel, hogy csupán a helyet foglalják, és átélni annak fájdalmát, hogy ezúttal olyan tárgytól válunk meg, amely egykor a szeretteinké volt. Azonban gyakran nincs szükség ilyen érzelmi kapocsra sem ahhoz, hogy a bennünk lakozó, gyűjtögető kisördög tanácsaira hallgassunk. Miket mond leggyakrabban, aki nehezen lomtalanítja ki a lakását? Melyek azok a mondatok, amelyek egy vérbeli rendszerező száját sosem hagynák el?
Még jó lehet valamire később.
Tegyük fel a kérdést magunknak: a házunk az otthonunk, vagy tároló azoknak a függönytartóknak, amik hat éve porosodnak a kamra sarkában, mert egyszer még jók lehetnek valamire? Megtartani olyan dolgokat, amelyekre jelenleg nincs szükségünk, ám a jövőben még lehet, alapulhat azon a félelmen, hogy el kell engednünk dolgokat. De biztosan nem akarunk értékes helyet és időt, energiát vesztegetni arra, hogy a félelmünket tápláljuk. Segíthet, ha úgy tekintünk a használt cikkek piacterére, mintha ingyen tárolná számunkra a jövőben hasznos dolgokat, hiszen onnan biztosan beszerezhetünk bármit, ha valaha szükségünk lesz rá.
De ezt én kifizettem.
A pénzt akkor veszítettük el, amikor megvásároltuk azt a bizonyos dolgot, nem akkor bukunk, amikor megszabadulunk tőle. Ha nehezen birkózunk meg ezzel az igazsággal, mélyedjünk el kicsit jobban a spórolás művészetében, és a nagyobb költések előtt adjunk magunknak 24 óra gondolkodási időt.
Olvastad már?
Ajándékba kaptam.
Ha bűntudatunk van, amikor kidobnánk egy ajándékba kapott tárgyat, jusson eszünkbe, hogy a kedves és szeretettel teli gesztus öröme az ajándékozásból és az elfogadásból ered, nem abból, hogy megtartunk valamit. Idézzük fel a pillanatot, legyünk hálásak érte, és nyugodtan dobjuk ki az adott tárgyat, ha nincs rá szükségünk.
Forrás: Apartment Therapy
Fotó: Unsplash
