Idén a koronavírus-járvány hatására leállt a világ. Ennek valószínűleg a bolygónk örül egyedül, hiszen végre fellélegezhet. Ismét látni a Himalája csúcsait Indiából (erre a második világháború óta nem nagyon volt példa), a brazil strandokra visszatértek a tojásaikat lerakni a veszélyeztetett tengeri teknősfajok, a levegő minősége pedig szinte mindenhol sokat javult a gyárak és a repülőjáratok számának csökkenése miatt. Ám ne legyenek illúzióink, ha a gazdaság újra dübörögni kezd, visszatér a légszennyezés is. Ezért sem szabad megfeledkeznünk a Föld napjáról, amelyet április 22-én idén a világon 50., Magyarországon pedig 30. alkalommal ünnepelhetünk, leginkább az online térben.
A koronavírus-járvány terjedésének megelőzése miatt a Föld napjának a szervezői idén digitális programokat és előadásokat szerveznek, amelyekhez talán még könnyebb is csatlakozni így, hogy semmi más dolgunk nincs jelenleg azon kívül, hogy otthon maradjunk és tartsuk a távolságot másoktól.
Mit tehetünk a Földünkért?
A bolygónk közel nyolcmilliárd lakójának összefogására van szükség ahhoz, hogy segítsünk a klímaválság elleni harcban, ebből mindenki kiveheti a részét, mindenkinek megvan a maga szerepe. Bár a Föld napja remek alkalom arra, hogy felfigyeljünk arra, mit is tehetünk, ám fontos, hogy ne csak április 22-én ünnepeljük és védjük bolygónkat.
Olvastad már?
Pozitív a környezetvédelem szempontjából a koronavírus?
Egy világjárványról nem tudunk túl sok pozitív hírt mondani, azonban egyet (na jó, egy felet) mégis találhatunk: ugyanis mérhetően kisebb a légszennyezés, amióta felütötte a fejét a vírus. De vajon a koronavírus tényleg egy ökotudatosabb jövő reményét is hordozza magában?
Töltsük fel a hűtőnket. A karanténhelyzet meglepő módon segíti a környezetvédelmet. Tudtad például, hogy a teli hűtő kevesebb energiát fogyaszt, mint az üres? Ráadásul a kisebb hűtőszekrények sokkal kevésbé gazdaságosak, mint a nagyobbak. Fajlagosan több elektromos energiára van szükségük a működésükhöz.
Kezdjünk el komposztálni. A zöldségpucolás maradványa nem hulladék. Kezdjünk el úgy tekinteni a szárakra, levelekre, amelyeket nem használtunk fel a főzéshez, mint a gazdag, termékeny talaj alapjára. Komposztáljuk a növényi maradványokat, így csökkenthetjük a háztartási hulladék mennyiségét, spórolhatunk az erőforrásokkal. Kertre sincs szükségünk hozzá, már egészen dizájnos és szép konyhai komposztálókat használhatunk.
Tudatos táplálkozás. Minden élelmiszer megvásárlása előtt gondoljuk végig, mennyi energiára volt szükség ahhoz, hogy az adott étel a tányérunkra kerüljön – a vetéstől a betakarításon át a feldolgozásig, szállításig. Az élelmiszerek előállítása felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért a világon, különösen az állattenyésztés és tejipar nagy szén-dioxid-kibocsátó. Már heti egy nap tejtermékek és húsfélék nélkül hatalmas változást jelent ebben.
Ismerjük meg az ökológiai lábnyomunkat. Mindannyiunknak tudatában kell lennünk a családunk, a közlekedésünk ökológiai lábnyomával. Ehhez remek kalkulátorok állnak rendelkezésre az interneten, amelyekben az étkezésünktől a lakásunk energiafelhasználásán át a közlekedésig mindent egybevéve ismerhetjük meg, hol tudunk javítani a helyzeten. Célként akár azt is kitűzhetjük, hogy 2030-ig ötven százalékkal csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátásunk mértékét.
Beszélgessünk a klímavédelemről. Bár a tudósok a leghitelesebb forrásai a klímával kapcsolatos információinknak, a család és a barátok állnak a második helyen. Ez annyit tesz, hogy a beszélgetések bizony számítanak, inspirálnak másokat, és minket is arra késztethetnek mások példái, hogy változtassunk.
Kertészkedjünk. A virágok roppant fontosak a lepkék és améhek számára, amelyek más növények beporzását is végzik. Akár az erkélyünkre telepített virágokkal is sokat tehetünk az állatvilág apró, ám nélkülözhetetlen tagjaiért. Arról nem is beszélve, mennyivel szebb lehet így a teraszunk.
Olvass tovább!
Forrás: Apartment Therapy, People
Fotó: Unsplash
