A mindfulness, vagyis más néven a tudatos jelenlét velünk született képesség, a gyerekek emiatt közelebb is állnak még ehhez az állapothoz. Biztos nálatok is elő szokott fordulni, hogy gyermeked elmélyül egy adott tevékenységben, például hosszasan gyurmázik, színez, homokozik, vagy éppen kirakózik. Na, olyankor ő jelen van, sehol máshol, és nem gondol semmi másra, mint amit éppen csinál, ezért is olyan hatékony benne! Aztán ahogy haladunk előre az időben, ezekből a hosszú, zavartalan pillanatokból egyre kevesebb van, felnőttkorra pedig elérjük azt, hogy elfelejtjük ezt a nyugodt és áramló állapotot.
Tanuljuk megy együtt a gyerekekkel!
A tudatos jelenlét gyakorlását már 4-5 éves kortól érdemes elkezdeni! És hogy miért olyan fontos dolog ezzel foglalkozni nekünk és a gyerekeknek is? Mert ha békében és nyugalomban szeretnénk élni, a mindfulness egy nagyon fontos koncepció és nevelési elv. Segítségével nemcsak azt tanuljuk meg, hogyan figyeljük meg érzéseinket és gondolatainkat, amikkel az élet történéseire reagálunk, hanem azt is, hogyan kezeljük azokat, hogyan szörfözzünk rajtuk! Hiszen az élet történéseit, hullámait megállítani nem tudjuk, de megtanulhatunk szörfözni!
Az érzelmek üzenetek, reakciók a körülöttünk lévő világ történéseire, válaszok arra, amin éppen keresztül megyünk, amin gondolkodunk, amit csinálunk, mindegyik mást üzen nekünk, nem kell szentírásnak venni őket. Elárulják, hogyan élünk meg dolgokat, nem szükségszerűen azt, hogy valójában milyenek azok. Ezekbe még felnőttként is nagyon bele tudunk gabalyodni, nem hogy gyerekként, amikor még alig tudják tudatosítani, azonosítani és kifejezni a különböző érzéseiket. Ilyenkor van az, hogy a kicsiknek kitöréseik, hisztijeik és furcsa megnyilvánulásaik tudnak lenni, amikkel mi, szülők nem is igazán tudunk hirtelen mit kezdeni!
Fontos, hogy megértessük a gyerekekkel, hogy minden érzésnek megvan a helye, és egyik érzés sem helytelen. Értsék meg, hogy érezzék bátran, amit éreznek. Vannak kellemes, jó érzések, de vannak nehéz és fájdalmas érzések is – mindegyik normális, és az a jó, ha az érzelmek teljes skálájának át merjük adni magunkat.
A tudatos jelenlét segít megfigyelni, azonosítani és elengedni őket. Ne nyomjuk el egyiket sem, mert az elfojtás csak felerősíti őket, és vulkánként törhetnek ki, vagy depresszióhoz és egyéb megbetegedéshez vezethetnek. Az érzelmeinket nem feltétlenül mi választjuk, azt viszont igen, hogyan fejezzük ki őket.
MINDFULNESS ÜVEG
Ez az üveg abban tud segíteni, hogy lelassulj, lélegezz, megfigyelj, koncentrálj és szabályozd az érzelmeidet! Nem csak te, gyermeked is! Könnyen el tudjátok közösen készíteni, írom is, mi a recept:
– egy befőttes, vagy bármilyen másik üveg, csak legyen tiszta, és akkora legyen, ami gyermeked kezében is jól elfér, és kényelmes akkor is, ha majd rázni kell
– csillámporok és egyéb kis konfettiszerű formák, amik a csillámporok mellett majd jól tudnak lebegni a vízben
– Nebulo slime ragasztó, amit itt találtok, és aminek az állaga tökéletes erre a dologra. Ami még fontos, hogy nincs szaga, oldószermentes, nem tartalmaz mérgező anyagot és könnyen lemosható a kézről, valamint kimosható a ruhából
És ennyi! Innentől már minden ízlés kérdése, ami a színeket és formákat illeti. Mi Árminnal készítettünk egy kék és egy rózsaszín üveget- Az arányok a fontosak, de közben ezt tudjátok alakítani! Ami fontos, hogy kb. a Nebulo slime ragasztó 3/4-e került ezekbe az üvegekbe, szóval én majdnem kettőt elhasználtam, és a maradék 1/4-a víz csak. Azért ezek az arányok, hogy minél lágyabban és lassabban érkezzenek meg az üveg aljára a csillámok és formák.
Így építsd be az életetekbe!
Ha kész van, akkor igazából semmi mást nem kell tenni, mint leülni, a kezünkbe venni, felrázni és megfigyelni, mi történik az üvegen belül. Ezt pedig többször megismételni. Mondd a gyermekednek, hogy akármikor úgy érzi, össze van zavarodva, feszült, kavarognak a gondolatai, vegye elő ezt az üveget, rázza jól össze, és nézze végig, ahogy leülepszik az aljára minden, ami az üvegben van!
A csillámpor olyan, mint a gondolataink, néha kavarognak, néha pedig szépen lenyugszanak. Ha nyugodtan ülünk, a légzésünkre fókuszálunk, és megfigyeljük a gondolatainkat, akkor az elménk lassan lecsillapodik, akár csak a csillámpor az üvegben! Ha éppen felkavartnak érezzük magunkat, nehezen jövünk rá, mi volna a teendőnk, ha viszont az elménk nyugodt, könnyebben rátalálunk a megoldásra, és meg tudjuk fogalmazni, mi az, ami valójában felzaklatott minket. Szóval, ha nyugalomra vágytok, vegyétek elő ezt a csodaüveget!
Nem vagyunk azonosak a gondolatainkkal!
Ami még nagyon fontos, hogy megértessük a gyerekeinkkel, hogy nem azonosak a gondolataikkal, hanem gondolataik vannak. Nem azonosak az érzelmeikkel, hanem érzelmeket éreznek. Ne úgy írjuk le magunkat például, hogy dühös vagyok, hanem úgy, hogy dühöt érzek magamban, ezzel ugyanis könnyebb megbirkózni és könnyebb átmenetei állapotnak tekinteni. Lehetnek utálatos gondolataink, de ez nem jelenti az, hogy mi magunk utálatosak vagyunk.
Azzal, hogy megtanítod a gyermekeidnek, hogy ismerjék fel, érezzék bátran és fogadják el az érzelmeiket, azt az alapvető fontos üzenetet adod át nekik, hogy semmilyen érzelmet nem kell elnyomni, megváltoztatni, vagy azonnal kimutatni. Elég, ha átérzi őket és odafigyel rájuk. Ha szülőként együtt érzően megengedjük, hogy szomorúak legyenek, féljenek, haragudjanak, vagy boldognak érezzék magukat, az bátorítólag hat a gyerekekre. Segít nekik megbirkózni a „rossz idővel”, és felismerni azt, hogy az érzelmek tovább állnak, ahogy a zivatar is.
