Fel kell ébrednünk!
A brit kutató szerint van okunk a reményre, de csak akkor, ha mi emberek összefogunk és közösen gyógyítjuk be azokat a sebeket, amiket a fajunk okozott a Földnek és az élővilágnak. Félő, hogy kifutunk az időből, és előbb vagy utóbb már nem lesz lehetőségünk változtatni romboló szokásainkon. A szükséges változtatások egyik legnagyobb akadálya a pénz hiánya. Az ENSZ előrejelzése szerint a bolygónk lakossága 2050-re a jelenlegi 7,8 milliárdról 9,7 milliárdra fog nőni. Ezzel a Föld nem képes lépést tartani, a legnagyobb károkat pedig az emberiség leggazdagabb 10%-a okozza.
Az elmúlt hónapokban több olyan helyen is látni lehetett a tiszta, csillagos égboltot, ahol a pandémiát megelőző időszakban erre nem volt lehetősége az embereknek a légszennyezettség miatt. Ha visszatérünk a világjárványt megelőző állapotokhoz, akkor a következő generációk sorsát ássuk alá. A kutató szerint az egyetlen lehetőségünk az, ha összefogva létrehozunk egy zöld gazdaságot, és ezzel csökkentjük egy újabb pandémia kialakulásának esélyét. A Covid–19 az állatok és a környezet iránti tiszteletlenségünk eredménye. Az állatokról emberekre terjedő betegségek egyre gyakoribbak, és ez nemcsak az ázsiai és afrikai vadállathús-piacok, hanem az európai és amerikai gyárak rossz működésének eredménye is.
Ki kell építenünk egy zöld gazdaságot
Goodall elmondta azt is, hogy a gazdagabb országokban materialista értékrend alakult ki, és sajnos ehhez a világ többi része is fel akar zárkózni. Létre kell hoznunk a sikernek egy másik értelmezését, hogy ne a vagyon és a hatalom határozzon meg minket. Sokkal jobb lenne, ha azt tekintenénk sikernek, hogy elegendő erőforrással rendelkezünk a családunk fenntartásához és támogatásához, illetve elég időnk van arra, hogy felismerjük és élvezhessük a körülöttünk lévő szépséget. Több tanulmány is igazolja, hogy az embernek csak előnye származhat attól, ha közel marad a természethez. A városban fellelhető zöldterületek mind a fizikai, mind a mentális egészségünkre pozitív hatással vannak. Meg kell őriznünk azt, ami még megmaradt a természetben, és vissza kell szereznünk azt, amit elvesztettünk.
Amikor Jane 1960-ban megérkezett Tanzániába, a Gombe Nemzeti Park egy nagy, Egyenlítő-menti erdő volt, de 1990-re ez mindössze már csak egy apró sziget lett. „Noha eredetileg azért mentem, hogy tanulmányozzam a csimpánzokat, rájöttem, hogy el fognak tűnni és nem csak vizsgálni, hanem megőrizni is szükséges őket. Ehhez segítenünk kell az ott élő embereknek abban, hogy olyan életet éljenek, amivel nem károsítják a környezetet” – mondta. Első lépésként 1994-ben létrehozott egy természetvédelmi-fejlesztési programot, hogy megértesse a csimpánzok területén élő emberekkel, hogy a környezetvédelem nemcsak a vadon élő állatok, hanem a saját jövőjük miatt is elengedhetetlen.
Az etológus szerint az embereknek érezniük kell, hogy képesek pozitív változásokat létrehozni. „Muhhamad Yunus azért alapította a Grameen Bankot, mert senki nem nyújtott kölcsönt szegényebb emberek számára, amelyek segíthetnének felemelni életszínvonalukat – mondja. – Nos, én nem vagyok közgazdász, de tudom, hogy szükség van zöld munkahelyekre és megújuló energiaforrásokra ahhoz, hogy minél több embert ösztönözzünk a környezettudatos életmódra.” Hozzátette, hogy pályafutása során szerencsére egyre több emberen vette észre, hogy megérti a klímaválság veszélyét, és reagál is rá. Jane szerint az a legnagyobb probléma, hogy az emberek tehetetlennek érzik magukat, és azt gondolják, hogy ők egyedül nem fognak változásokat elérni.
Nap mint nap hatást gyakorlunk a bolygónkra mindannyian, ezért magunknak kell megválasztanunk, hogy milyen befolyást akarunk gyakorolni a környezetre. Ha elég ember hozza meg a szükséges etikai döntéseket, ha csökkenteni tudjuk a szegénységet és a fenntarthatatlan életmódunkat, akkor még van reményünk. Ki kell használnunk azt a befolyást, amit fogyasztóként gyakorolhatunk. Minden alkalommal, amikor valamit megveszünk, kérdezzük meg magunktól, hogy az adott termék előállítása és használata állatbarát-e? Vajon azért olcsó, mert rabszolgamunka eredménye? Olyan anyagokból és eszközök felhasználásával készült, ami káros a környezetre? Ha bármelyikre is igen a válasz, akkor inkább ne vegyük meg.
Minden összefügg mindennel
„A természetvédelmi karrierem kezdetén George Schaller biológussal dolgoztam együtt. Az emberek gyakran mondták, hogy egy dologra fókuszáljunk – legyen az a mezőgazdaság vagy a rákkutatás –, mert nem tudunk mindent egyszerre csinálni. George és én máshogy láttuk a dolgokat. Úgy gondoltuk, hogy minden összefügg” – emlékezik vissza Goodall. Példaként említi, hogy ha oktatási intézményeket szeretnénk alapítani lányok számára, akkor olyan egészségügyi intézményeket is létre kell hoznunk, ahol betegség esetén kezelni tudjuk őket. „Az együttműködés elengedhetetlen. Elég tudatosak vagyunk ahhoz, hogy összedolgozzunk egy jobb világért. Ha nem tesszük, akkor mindent elveszítünk” – mondja.
Az etológus szerint sok ember gondolja, hogy „a hatodik nagy kihalás közepén járunk, kit érdekel, ha néhány növény- és állatfaj kihal?” – majd hozzáteszi, hogy lehet, hogy egy kis faj kihalása számunkra semmiségnek tűnik, de valójában az egy másik növény vagy állat fő táplálékforrása. Egy faj eltűnése akkora hullámot kelthet, ami az egész ökoszisztéma összeomlásához vezethet: „Igyekszünk elszeparálni magunkat és egy buborékban élni, de akár tetszik, akár nem, az emberek a természet részei, és függenek is tőle.” Jane Goodall ennek a buboréknak a kipukkasztására tett kísérletet 1991-ben, amikor elindította a fiatalokat környezetvédelemre ösztönző programját, a Roots&Shootsot. A kezdeményezés tanárok számára biztosított olyan ingyenes erőforrásokat és tevékenységeket, amelyek segítségével a diákok pozitív változásokat hozhatnak létre. Jane szerint akkor érhetünk el fényes jövőt, ha megteremtjük a fiataloknak az ehhez szükséges alapokat, és segítünk nekik kialakítani a megfelelő értékrendet. A program még ma is él és hatvan országban működik, öregdiákjai pedig ma a Kongói Demokratikus Köztársaság és Tanzánia környezetvédelmi miniszterei.
Jane úgy gondolja, hogy a különbség köztünk és a csimpánzok, és más állatok között az értelem robbanásszerű fejlődése. „Hétéves voltam, amikor kitört a második világháború. Az otthonunkban nem voltak számítógépek és csak kevés embernek volt televíziója, most pedig digitálisan kommunikálunk. Nem hihetetlen? Hogyan lehetséges, hogy mi, akik a legértelmesebb faj vagyunk, amelyik ezen a bolygón járt, elpusztítjuk az egyetlen otthonunkat? – kérdezi. – Úgy tűnik, minden bizonnyal megszakad a kapcsolat az okos agyunk, a szívünk, valamint a szeretetre és az együttérzésre való képességünk között. Óriási lehetőség áll előttünk, de csak akkor érhetjük el a céljainkat, ha a fejünk és a szívünk harmóniában dolgozik együtt.”
Forrás: Vogue
Fotó: Getty Images
Olvass tovább!
