Oszd meg, és uralkodj: új képlet számolhat le a matemafóbiával

A matematika az a tárgy, amit a gyerekek vagy imádnak, vagy utálnak. Bár nem örvend túl nagy népszerűségnek a diákok között, a matematika elengedhetetlenül fontos a tudományos és kutatási területeken, emellett meghatározza az agyunk későbbi működését is. Egy új kutatás arra jött rá, hogy a matematikai önbizalom erősítése sokkal közelebb hozza a tárgyat a tanulókhoz.

A matematika miatti szorongás, másnéven matemafóbia az a félelem, aggódás és idegesség, amelyet a diákok akkor érezhetnek, ha matematikai feladatokat kell megoldaniuk, vagy matematika órán kell részt venniük. Egyáltalán, ha kapcsolatba kerülnek a matematikával. A Dél-Ausztráliai Egyetem és a Ausztrál Oktatáskutató Hivatal közös tanulmánya szerint a középiskolások háromnegyede tapasztal feszültséget, idegességet vagy reménytelenséget, amikor matematikára kerül a sor. Ez a reakció befolyásolja a továbbtanulással kapcsolatos döntéseiket, pályaválasztásukat is.

matematika-szorongas-fobia-stem

A kutatás vezetője, dr. Florence Gabirel szerint a matematika miatti szorongás az egyik legnagyobb gátja annak, hogy a diákok nem választják a tudományos és kutatási pályát. „A legtöbb diák megtapasztalja a matemafóbia valamilyen fokát a tanulmányai során: pánik vagy szorongás érzetét, a kudarcot vagy a felgyorsult pulzust. Ezek a tünetek mind a stresszel hozhatók összefüggésbe – mondta Gabriel. – A matematika miatti szorongás egy érzelmi reakció.”

„Ha egy diák matemafóbiát tapasztal, minél gyorsabban túl akar lenni a matematikai kérdéseken, elveszíti a koncentrációs képességét, vagy egyszerűen feladja, ha túl nehéznek tűnik. Ezek a reakciók gyengébb eredményekhez vezetnek a matematikatanulásában, így a diákok a matematikával kapcsolatos általános motivációjukat is elveszítik végül.”

A kutatók szerint ahhoz, hogy megtörjük ezt az ördögi kört, fel kell építeni, és erősíteni kell a diákok önbizalmát a matematika tanulásában, különösen mielőtt új matematikai fogalmat vezetnének be a tanulásban.

„Ha emlékeztetjük a diákokat arra, hogy korábban milyen bonyolult és nehéz matematikai feladatokat küzdöttek le sikeresen, jelentősen hozzájárulunk az önbizalmuk építéséhez, így hisznek abban, hogy képesek az újabb matematikai feladattal is megbirkózni. Nem negatív előfeltevésekkel vágnak neki az új szakasznak.”

A kutatók bíznak abban, hogy ez a szemléletmód segíthet abban is, hogy a lányokat se azzal a szemlélettel kezeljék a tanáraik, hogy a nők agya erre úgysem alkalmas, és így egyre több fiatal nő választja a tudományos-technológiai-matematikai pályát.