Hosszú és lassú folyamat lehet egy védőoltás megtervezése, tesztelése, ám ha egyszer készen van, lassíthatja és megakadályozhatja súlyos betegségek terjedését. „A koronavírus-járvány az élő bizonyíték arra, hogy milyen nagy szükség van a vakcinákra” – jelentette ki dr. Kirsten Hokeness, a Bryant Egyetem technológia tudományi tanszékének professzora. Minden védőoltás újabb sikertörténet, de vannak olyan vakcinák, amelyek fontosabbak a többinél, mondhatjuk, történelmi fontosságúak voltak.
A himlő elleni védőoltás
Az első sikeres védőoltást 1796-ban fejlesztette ki Edward Jenner a himlő ellen. Ő volt az, aki az egész eljárást megismertette a szélesebb társadalommal, és bevett gyakorlattá tette a védőoltást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) úgy jellemzi a himlőt, mint az egyik leghalálosabb betegség, amit csak ismer az emberiség. A betegség influenzaszerű tünetekkel kezdődik, amelyet gennyel teli hólyagok megjelenése követ a testen. A történelemkönyvek szerint tízből három ember belehalt a betegségbe, ha megfertőződött vele.
Köszönhetően Jennernek és a védőoltásnak, a himlő az eddigi egyetlen olyan betegség, amelyet sikerült teljesen kiirtani a Földön. Napjainkban senkit sem oltanak már be himlő ellen, mivel már nem szükséges, eltűnt a világból a kórokozója. Ez az egyik legnagyobb nemzetközi sikertörténet a közegészségügyben.
A járványos gyermekbénulás elleni oltás
Amikor a járványos gyermekbénulás elleni vakcina elérhetővé vált, az emberek hosszú sorokban várták, hogy megkaphassák az oltást. „A látvány, hogy gyerekek kerülnek vastüdőre életük végéig akkor is, ha túlélik a betegséget, beleégett az emberek tudatába a fertőző betegségekkel kapcsolatban – mondta Hokeness. –És ez nem is volt olyan régen.”
Különösen a gyermekekre veszélyes a poliomyelitis, a nagyon erősen fertőző vírus, amely a fertőzött személlyel való érintkezéssel terjed, illetve fertőzött vízzel és élelmiszerrel is átadható. A túlélőknél gyakori az izombénulás, amely visszafordíthatatlan. Napjainkban két hónapos kortól négy alkalommal kapnak a gyermekek ismétlőoltást a betegség ellen. A széles körű védőoltásoknak köszönhetően a fejlett világ országaiban mára szinte teljesen eltűnt a betegség, Afrikát 2020-ban nyilvánították gyermekbénulás-mentes kontinensnek, így már csak a világ néhány országában van jelen a betegség. 2018-ban 33 esetet jelentettek ezekről a helyekről.
A mumpsz-kanyaró-rubeola elleni oltás
Napjainkban két dózist kapnak az MMR védőoltásból, amely a mumpsz, a kanyaró (morbilli) és rubeola (rózsahimlő) ellen véd. A kanyaró elleni komponens különösen fontos ezek közül, mert a légutakat támadó vírus roppant fertőző és gyorsan terjed. „Ha valaki elkapja a kanyarót, a környezetében élők 90 százalékának továbbadja, ha azok nincsenek beoltva” – áll a WHO tájékoztatójában.
A következmények pedig súlyosak: a kanyaró tüdőgyulladáshoz, agyvelőgyulladáshoz vezethet, a halálozási aránya is magas. 1963-ban vezették be a kanyaró elleni védőoltást, előtte évente 3-4 millió ember fertőzödött meg kanyaróval. 2000-ben, köszönhetően a széles körű oltásnak és a hatásos immunizációnak, már úgy tűnt, hogy sikerül legyűrni a himlőhöz hasonlóan a kanyarót is, ám az oltásellenesség fellángolásának köszönhetően az utóbbi években több kanyarójárvány is kitört az Amerikai Egyesült Államokban és Európában is. 2019-ben Amerikában 1282 esetet regisztráltak.
Olvastad már?
DTPa oltás
A DTPa vakcina három betegség ellen véd: a diftéria (torokgyík), tetanusz és petusszisz (szamárköhögés) kialakulását akadályozza meg. A szamárköhögés a kisgyermekekre nagyon veszélyes, így az újszülöttek biztonsága attól függ, hogy a társadalomban mekkora az átoltottság. Minél többen kapták meg ezt az oltást, annál kisebb eséllyel jelentkezik a betegség, és fertőződhetnek meg a csecsemők azelőtt, hogy elég nagyok lennének hozzá, hogy maguk is megkaphassák a vakcinát.
Magyarországon a védőoltás 1954-es bevezetése előtt rendszeresen fordultak elő nagy szamárköhögés-járványok, főként gyermekközösségekben. 1951-ben 25 ezer, 1953-ban 57 ezer megbetegedést és 378 halálesetet regisztrált a közegészségügyi-járványügyi szolgálat. A védőoltások bevezetésével ezek a járványok fokozatosan megszűntek. Ugyanakkor a gyermekkori oltások nem biztosítanak életre szóló védettséget, így a felnőttek megbetegedhetnek. A betegség lefolyása ilyenkor jóval enyhébb, mint az oltatlanok esetén, bár a betegek általában még ezt az enyhébb formát is nagyon súlyosnak élik meg.
A HPV-vakcina
A HPV elleni védőoltás története még nem olyan hosszú, mint például a gyemekbénulás vagy a kanyaró elleni oltásé. Az első vakcinák 2006-ban váltak elérhetővé az általában szexuális úton terjedő humán papillómavírus (HPV) ellen, amely több millió fertőzést okoz minden évben. Számos alfaja van a vírusnak, ezek közül több kapcsolatba hozható bizonyos ráktípusokkal, így a méhnyakrákkal, péniszrákkal vagy torokrákkal. A védőoltás 29 százalékos csökkenést eredményezett a méhnyakrákos megbetegedésekben Amerikában a védőoltás bevezetése óta.
„Ez a védőoltás a lehető legközelebbi dolog ahhoz, hogy a rák gyógymódját megtaláljuk” – mutatott rá Hokeness. Gyermekeknek és tinédzsereknek két-három dózisban adják be a védőoltást még a szexuális élet megkezdése előtt, ami roppant fontos a hatékonyság szempontjából.
A védőoltások évente 2-3 millió ember életét mentik meg a WHO adatai alapján. A vakcinák hatásossága azonban függ attól, hogy mennyien és milyen következetességgel adatják be ezeket. A vakcinákkal ugyanis nemcsak magunkat és a saját gyermekeinket védjük, hanem az egész közösségünket, így azokat az embereket is, akik nem kaphatják meg ezeket az oltásokat, mert még túl kicsik hozzá vagy valamilyen olyan betegségben szenvednek, ami kizárja a beoltásukat.
Olvass tovább!
Forrás: Insider, WHO, KSH, ÁNTSZ
Fotó: Unsplash
