Egészen abszurd azzal a generációval kapcsolatban az életkor miatti diszkriminációt emlegetni, akiket pont azzal vádolnak folyamatosan, hogy nem képesek felnőni. Ám a kutatások szerint, ha a férfiaknak nem is, de a milleniál nőknek az életkor miatti diszkrimináció már most maga a valóság. A jelenség pedig csak tovább erősödik majd, ahogy a koronavírus utáni krízisből elkezd felépülni a világ, mivel a történelem során már sokszor megfigyelhettük, hogy a hátrányos megkülönböztetés a válságok alatt és után különösen erősen burjánzik.
„Sokaknak egyáltalán nem kell szembenéznie diszkriminációval csak azért, mert betöltötték a negyvenet. Ám a nők többsége szembesül ilyen életkor miatti hátrányos megkülönböztetéssel” – mondta a Tulane Egyetem közgazdásza, Patrick Button, aki egy friss elemzést készített munkatársaival, David Neumarkkal, a Kalifornia Egyetem közgazdászával és Ian Burnnel, a Liverpooli Egyetem szakemberével – több mint negyvenezer álláskereső életrajzának és a jelentkezésükre kapott válaszoknak az összegzésével – arról, hogy az életkor hogyan befolyásolhatja egy-egy munka megszerzését.
50 felett egy nőnek nincs esélye
Már negyvenéves kor után kezd kirajzolódni az a mintázat a kutatók eredményei szerint, amely ötvenéves korra válik tendenciává: a nőknek esélyük sincs fiatalabb vetélytársaikkal szemben egy-egy állás megpályázásakor. A férfiakat ugyanakkor nem büntetik a munkaadók hasonló módon az életkoruk miatt. 65 éves kor felett azonban már mindkét nemnek szembe kell néznie az életkor miatti diszkriminációval.
A nehézségeknek – amelyekkel most már a milleniáloknak is szembe kell nézniük a munkaerőpiacon – egy olyan krízis, amely nagyjából egyszer fordul elő egy generáció történelmében, ugyanakkor remek táptalajt biztosít. A hátrányos megkülönböztetés bármilyen formája, így az életkor miatti diszkrimináció a törvények szerint tilos lenne természetesen. Matthew Knepper, a Georgiai Egyetem közgazdásza viszont egy friss kutatásában úgy találta, hogy 15 százalékkal emelkedik a negyven feletti nők esélye arra a válságok idején, hogy az életkoruk miatt utasítsák el őket egy állásra jelentkezve.
Olvastad már?
A feltételezések szülik a diszkriminációt
Amikor beadjuk az önéletrajzunkat, az állásajánlatot feladó cég az általunk megadott információkból felépít rólunk egy képet, megpróbál válaszokat találni egy sor kérdésre. Képes lesz időben beérni a munkahelyre? Marad-e a cégnél huzamosabb ideig, megéri-e befektetni a több hónapos tréninget? Mekkora eséllyel hibázik?
Ha pedig az életkorról van szó, a közgazdászok szerint a munkáltatók általában azt feltételezik egy negyvenes évei elején járó nőről, hogy általános iskolás korú gyermeke van, aki miatt rugalmasabb munkaidőre lehet szüksége, és sokkal kisebb eséllyel vállal túlórát, jön be reggel korábban vagy marad este tovább, esetleg a hétvégi rendezvényeken sem lehet rá számítani.
Sőt, a sztereotípiák szerint az idősebb dolgozók kevésbé rugalmasak, fizikailag kevesebbet bírnak, kevésbé vonzók és nem boldogulnak a legújabb technológiákkal. „Ezek az előítéletek igazságtalanok, és legtöbbször hamisak. Ám legtöbbször el sem jutnak a negyven felettiek addig, hogy bebizonyíthassák egy-egy munkahelyen ezek ellenkezőit” – mondta Button.
Megvédhetnek a törvények?
Számos országban, így Magyarországon is hoztak törvényeket többek között az életkor miatti diszkriminációval szemben is, ám a szakemberek szerint ezek a törvények nem eléggé hatékonyak. „Ami a negyven feletti nőket illeti, ezek a törvények sem tudják megvédeni őket az életkor miatti diszkriminációval szemben” – mondta Joanne Song McLaughlin, a Buffalói Egyetem közgazdásza.
Olvass tovább!
Forrás: Washington Post
Fotó: Unsplash
