Csak az Amerikai Egyesült Államokban négymillió felnőtt fél saját bevallása szerint az injekciós tűtől, nem mondhatjuk tehát, hogy ritka jelenségről van szó. Hasonló az arány bármely nyugati társadalomban. A tűtől rettegők közel felének van úgynevezett trypanofóbiája, ami egy súlyosabb állapot: az injekciós tű látványára, sőt, sokan már a gondolatára pánikrohamot élnek át, hányinger, szédülés, ájulás lép fel.
A tűfóbia tízéves kor körül alakul ki, és az egészségügyi hatásai közül az a legnagyobb kockázata, hogy a trypanofóbiában szenvedő kerülik az orvosokat, még a kötelező szűrővizsgálatokat is. Arról nem is beszélve, hogy véradás náluk szóba sem jöhet. Szerencsére vannak azonban olyan módszerek, amelyekkel kordában lehet tartani ezt az elemi erejű félelmet, és a tűfóbiában szenvdők is felkészülhetnek a védőoltásra.
Mint minden fóbiánál, a trypanofóbiánál is különböző módszerek léteznek, egyéntől függő, kinél mi vezet sikerre. A szakember segítségével végzett viselkedésterápia segít olyan megküzdési mechnizmusok megtanulásában, amelyek alkalmazásával legyőzhetjük a félelmet, amit az oltás okoz. Ebbe légzőgyakorlatok és különböző olyan munkalapok tartoznak, amelyek segíthetnek megszüntetni a korábban hasonló szituációban feltörő érzéseket, és megváltoztatni a tűkről való gondolkodásunkat.
Az expozíciós terápia szintén a viselkedésterápia egy formája, amikor engedik, hogy a páciens direkt módon dolgozzon a félelemmel, ami gyötri. Ilyenkor az embereket lassan közelebb hozzák a tűkhöz, megszokhatják a látványt, az érintést, egészen addig, hogy injekciót kapnak vagy vért adnak.
Gyakran tudat alatti szorongás húzódik a tűfóbia hátterében, és gyógyszeres segítséggel enyhítheti a szakember a rettegés intenzitását, akár átmenetileg is.
Forrás: Insider Fotó: Unsplash
