Négyszer olyan gyakori a brit titkosszolgálat ügynökei között a diszlexia, mint más szervezetek programjaiban dolgozóknál, derült ki az ügynökség által végzett elemzésből, melyben azt vizsgálták, hogyan dolgozza fel az emberek agya a különböző információkat. Eszerint a diszlexiával élőknek olyan értékes képességeik vannak, melyek másoknál hiányoznak. Az ügynökség kémeinél viszont nagyon is jól jönnek, amikor kódfejtésről, adatelemzésről és high-tech kibervédelemről van szó.
„Olyan embereket keresünk, akik átlátják a nagy egészet, és kiszúrják, ha valami nincs a helyén. Akik jó vizuális észlelési képességgel rendelkeznek, és felfedezik az eltéréseket – mondta Jo Cavan, a brit hírszerzés stratégiai igazgatója. – Ha hatalmas adattömeget rostálnak át, melyek rengeteg forrásból származnak, például azért, hogy megelőzzünk egy terrortámadást vagy egy komoly bűncselekményt, az olyan képességek, mint a mintafelismerés, kulcsfontosságúak. Sok diszlexiás kollégám rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal.”
Cavan azt is elmondta, hogy az ügynökség a létrehozása óta eltelt száz évben mindig nagyra értékelte a neurodiverzitást, amire Alan Turing, a második világháborús kódfejtőlegenda a legjobb példa. „Ugyanakkor az online védelemre és biztonságra való áttérés még fontosabbá tette a diszlexiásokra jellemző gondolkodási képességet a jövőben” – mondta Cavan, aki azért is tartja fontosnak hangsúlyozni ezt, mert szeretné, ha az emberek gondolkodásmódja az oktatásban és a munkahelyeken megváltozna a diszlexiával és a diszlexiában szenvedőkkel kapcsolatban, és gyengeség helyett értékes képességként tekintetének a problémára.
Charlotte, a hírszerzés adatelemzője is egyetért ezzel. „A diszlexiás gondolkodás segített a karrieremben, bár támogató környezetben dolgozhattam, ahol megértették, milyen nehézségekkel jár ez az állapot – mondta. – Gyakran kell hatalmas mennyiségű adatot átnéznem, és a diszlexia segít, hogy a nagy egészet szemléljem, észrevegyem a mintázatot, ami nem mindig nyilvánvaló a körülöttem lévők számára sem. Azt is megfigyeltem, hogy az út, ahogy eljutok a megoldáshoz, nagyon más a többiekéhez képest. Általában gyorsan gondolkozom, és nem a legnyilvánvalóbb módon.”
Hogy a diszlexiás embereket bátorítsák a hírszerzésnél, különböző előnyöket is biztosítanak számukra gyakornoki programjukban is. Magukkal hozhatnak különféle segítő eszközöket és pluszidőt kapnak. Emellett figyelemfelhívó és oktató jellegű tréningeket tartanak a csapatvezetőknek, és támogató csoportokat hoztak létre. Az ügynökség ajánlata különösen vonzó a diszlexiások számára, mivel Cavan véleménye szerint úgy érzik, a hagyományos oktatási környezetben nem boldogulnak jól.
„A brit hírszerzés jó példa arra, hogy a munkáltatók hogyan aknázhatják ki a diszlexiás emberek információfeldolgozási, megértési képességiben rejlő lehetőségeket, melyet még mindig figyelmen kívül hagy a legtöbb ágazat – mondta Kate Griggs, a Made by Dyslexia nevű civil szervezet vezetője. – A diszlexiások problémáinak legfőbb oka, hogy az oktatásban és a munka világában egységes sztenderdek alapján ítélünk meg mindenkit évtizedek óta. A diszlexiás emberek elméje nem illeszthető be a keretek közé. Máshogy dolgozzuk fel az információkat, ami bizonyos munkakörökben kifejezetten értékes.”
A diszlexiás emberek összetett problémákkal kapcsolatos megoldási képessége, empátiája, kommunikációs képességei és kritikus gondolkodása kifejezetten erős. Ezek a tulajdonságok pedig hihetetlenül fontosak és előnyösek például a mesterséges intelligencia esetén, ahol a rutinfeladatok automatizáltak, ám a nagyobb problémák megoldása másfajta gondolkodásmódot igényel.
Forrás: The Guardian Fotó: Unsplash
