Számos oka lehet annak, ha a lábunk, alsó végtagunk kapcsán panaszok alakulnak ki. Az egyenes testtartással és két lábon járással olyan terhet rakunk alsó végtagunkra, amely már egy kis súlyfelesleg esetén is megterheli a lábunkban található 26 csontot, ínakat, izmokat, ízületeket és szalagokat. Normál körülmények között a sarok ér le először a földre, majd gördülve billen utána a talp többi része, végül a lábujjakkal rugaszkodunk el a földtől. Előfordul azonban, gyakrabban, mint gondolnánk, amikor ez a folyamat nem így zajlik le. Az ortopéd szakorvos szerint már gyermekkorban találkozik az emberi szervezet lábpanaszokkal, ezért is nagyon fontos, hogy minden életszakaszban ügyeljünk az egyik legfontosabb testrészünkre.
„Gyermekkorban, amikor még csak kialakul a megfelelő lábboltozat, a lúdtalphajlamra kell odafigyelni, míg kiskamaszkorban az extrém terhelés és a gyakran jelentkező súlygyarapodás is hozzájárulhat lábbetegségek kialakulására. Nem véletlen, hogy ebben a korban gyakori az iskolai szűrés, hiszen ilyenkor jó eséllyel lehet a súlyosabb panaszokat megelőzni. Felnőttkorban, hölgyek esetében a várandósság, illetve a magas sarkú cipő okozhat alsóvégtagi panaszokat. Fontos lenne, hogy a szülész-nőgyógyász, háziorvos gondoljon arra, hogy a hirtelen súlygyarapodás lábboltozat-süllyedést és így mozgásszervi panaszokat okozhat a kismamánál. Ugyancsak kockázatos a lábnak az időskor, amikor a lecsökkent testmozgás miatti testsúlynövekedés, illetve az izomzat gyengülése, a szalagrendszer lazulása miatt süllyed meg a lábboltozat, ezzel mozgásszervi panaszokat kialakítva. A köztes állapotokban, illetve a férfiaknál munka, vagy sportolás közben extrém terheléssel, vagy rossz cipőválasztással veszélyeztetik sokan a szalagokat és az izomrendszert” – foglalta össze a lábbetegségek kialakulását dr. Molnár Péter, ortopéd-traumatológus szakorvos.
Nem csak a magas sarkú a hibás
Sokszor minimális odafigyeléssel, vagy egy egyedileg készített talpbetéttel el lehetne kerülni, hogy az alsó végtagfájdalom idővel akár súlyosabb tüneteket és betegségeket alakítson ki. Az ortopéd szakorvos szerint a kismamák egy úgynevezett szendvicsszerkezetű betéttel mérsékelhetnék a lábboltozat süllyedését, a parafa-, gumi- és szivacsréteg csillapítaná a talp és a talaj közötti becsapódás mértékét és a vázrendszer megterhelését. A megfelelő cipőválasztás is kulcskérdés, kortól, nemtől függetlenül. Általában a magas sarkú cipőket emelik ki, amelyek a legtöbb kárt okozzák a lábfejnek, csakhogy a szakember szerint mindenkinek oda kellene figyelni a megfelelő lábbelire kiválasztására. Munkavédelmi cipő esetében fontos a lábágy kialakítása, gyerekeknél a szupináló szandál vagy cipő tud a deformitások ellen segíteni, a lábtorna pedig minden korosztálynak segít megerősíteni a láb izmait, az alsó végtagok szalagjait, ínait és ízületeit. A súlyfelesleg pedig – kell-e mondani –, a láb legnagyobb ellensége, hiszen a megnövekedett súly nagyobb terhet ró a lábra.
Eleinte még elég a pihentetés
Mivel nem megfelelő a talajfogás és így a láb állása, a lábfej mellett a fájdalom más területeken, a bokában, lábszárban, a térdben is jelentkezhet, de akár a derékba is átsugározhat. Számos mozgásszervi betegség kialakulhat tartós megterhelés és deformitás esetén. Elég csak a bütyök deformitásra, a kalapácsujjra gondolni, de a külboka- és belbokafájdalom, a sarkantyú, a saroktáji panaszok, a csonthártyagyulladás, az Achilles-ín gyulladás is olyan panasz, amellyel foglalkozni kell, ha nem akarunk hosszas mozgáskorlátozottsággal számolni. De azzal sem jó szembesülni, hogy a cipő viselése, vagy akár beszerzése is problémákat okoz. Előfordulhat, hogy csak enyhe lábfájdalom jelentkezik egy-egy megterhelés után. Ekkor még elegendő a borogatás, a pihentetés, de ha krónikussá, tartóssá válik a fájdalom, keressünk fel egy ortopéd szakorvost. Dr. Molnár Péter szerint az is nagyon beszédes lehet, ha valakinek rendszeresen és gyakran jelentkezik kóros bőrkeményedés a talpán: ez már egy védekező mechanizmus a láb részéről, amikor a lábközépcsont lesüllyed a talp bőréhez közel.
Segíti a technika az életünk?
A panasztól függ, hogy milyen kezelés hozhatja meg az eredményt, ez lehet gyógytorna, speciális, sarokemelő, szilikonos sarokék viselése a cipőben, gyulladáscsökkentő krém, vagy gyógyszer alkalmazása, lökéshullámterápia, de akár műtét is. A technika fejlődése ugyanakkor az egészségügyet és így az ortopédiát sem kerüli el. Míg korábban például a talpbetéteket gipsz- vagy homokágy segítségével készítették el, ma már indigós láblenyomat segítségével készítik el, valamint számítógépes rendszer is segíti ezt a folyamatot. Emellett egyre népszerűbbek azok a szenzoros kialakítások is, amelyeket cipőkbe, vagy talpbetétekbe helyeznek el és ezek küldenek értékes adatokat a láb mozgásáról, a talajérintésről, a becsapódás mértékéről.
„Ezek nagy segítséget jelenthetnek a szakorvosoknak a diagnosztikában, vagy például egy talpbetét visszaellenőrzésénél, hogy megfelelő lett-e a betét kialakítása. Ugyanakkor az a legfontosabb, ha magunk érzékeljük, hogy fájdalmaink vannak, valamelyik lábunkat jobban terheljük, menjünk el mielőbb egy orvoshoz, aki szakmai tudásával fel tudja mérni akár az ízületi mozgástartomány beszűkülését is. A cipő kiválasztásakor ne kössünk kompromisszumokat, figyeljünk magunkra és ha tartósan tüneteket tapasztalunk, ne halogassuk az orvosi konzultációt” – tette hozzá dr. Molnár Péter.
Fotó: Unsplash Forrás: Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő
