Hónapokon át nézegettük az örökbe fogadható kutyákat a Spitz Fajtamentő Alapítvány oldalán, mielőtt Brody megérkezett volna az életünkbe, és az otthonunkba teljes valójában, a kutyatartás minden szépségével és nehézségével együtt. Egy hónapja lakik velünk a hároméves, most már örökké kisfiúnak megmaradó, valószínűleg német közép spitz és pekingi palotakutya mix. Ebben a négy hétben pedig számos új tényt felfedeztünk, megtanultunk és elsajátítottunk a kutyákról. Például azt, hogy létezik a szőrös nyúlfül, de erről később.
Újraírni egy sanyarú kutyasorsot
Már akkor tudtam, hogy felnőtt kutyát szeretnék, amikor komolyra fordult a dolog, és eldőlt, tényleg készen állunk egy kutyára. Azt pontosan éreztem, hogy ahogy még egy kistestvér érkezésére, úgy egy babakutyára sem lennék már képes. Ezért a lányom pomerániai törpespitzről szőtt kislányálmai ugyan szertefoszlottak, de így legalább megtanulhatta ő is, mennyi kutya vár arra, hogy végre boldog családban éljen, és milyen jó érzés egy olyan kutyának segíteni, akinek még soha nem volt családja. És a spitzről sem kellett lemondania teljesen, miután rábukkantunk a Spitz Fajtamentő Alapítványra, ahol emberfeletti munkát végeznek a menhelyekről, szaporítótelepekről, lelketlen emberektől érkező spitz és spitzkeverék kutyák megmentésére.
A lányom már akkor tudta, hogy Brody lesz a mi kutyánk, amikor még csak az oldalt böngészgette, és nagyon drukkolt, hogy ne jelenjen meg a neve felett a gazdijelöltes címke. Én még azt gondoltam, ismerkedjünk inkább egy kisebb kutyussal, nézzünk meg mást, de az élet is úgy akarta, hogy Brody költözzön be hozzánk.
Megírjuk az első három év történetét
Hogy Brody hol született, mit csinált és hogyan élt élete első két és fél évében, senki sem tudja biztosan. Annyit tudtunk csak a közelmúltjáról, hogy egy építkezésen a munkások befogadták, vagy legalábbis nem kergették el, itt kapott enni, majd menhelyre került, ahonnan riasztották a fajtamentőket, hogy van egy spitz jellegű kutyusuk.
Szerencsére a gyerekek fantáziája végtelen, így kibontakozott egy történet Brody gyermekkoráról: mancsait egészen úgy használja, mint egy cica, pont úgy hízeleg, talán azért, mert macskák között nőtt fel?! A kartondobozokhoz, mekis zacskókhoz és pizzásdobozokhoz való vonzódása azt sejteti, hogy kóbor kutyaként nagy szakértelemre tett szert a guberálásban is, ő tényleg az élet iskolájában tanult.
Nagyon fontos volt kitölteni a fehér foltokat ahhoz, hogy minél gyorsabban és erősebben kialakuljon a kötődés a család és Brody között, kijelenthetem, hogy könnyebben ment így a gyerekeknek, és talán nekünk, szülőknek is.
Sárga szalag és relaxációs tréning
Jobb kutyát keresve sem találtunk volna. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy pont Brodyval hozott minket össze az élet. Hihetetlenül nyugodt, szinte soha sem ugat, napközben jó részt alszik, türelmes, fegyelmezett, ugyanakkor játékos és végtelen szeretet lakik benne. Az örökbe fogadott kutyáknál gyakori, hogy egy időre elvesztik a szobatisztaság képességét, rágcsálnak, tépdesnek. Brody ettől mind megkímélt minket, két-három nap után már azzal sem volt probléma, hogy odakint végezze a kisebb és nagyobb dolgát.
Ugyanakkor a belváros sokkolta. Zajfóbiás – amin papírzacskók, PET-palackok és sok-sok jutifalat segítségével dolgozunk –, retteg az embertömegtől és a többi kutyától, így a séta mindig ugyanazon az útvonalon, a lehető legrövidebb időre korlátozva zajlik, a pórázon pedig messzire leng a sárga zászlócska. Jó, ha tudjuk, hogy ha ilyet látunk egy kutya pórázán, nyakörvén vagy hámján, az azt jelenti, hogy óvatosan közelítsünk felé, mert a kutyának térre van szüksége. Utalhat egészségügyi problémára, jelentheti azt is, hogy agresszív emberekkel vagy kutyákkal, vagy – mint Brody esetében is – a kutya nevelés és rehabilitáció alatt áll, félős és ideges.
Az a bizonyos szőrös nyúlfül
Már Brody is elkezdte a tréninget, hogy oldódjon a feszültsége, a korábbi rossz élmények nyomát a lehető legjobban megszüntessük. Két dologgal lehet őt motiválni: hasvakarással és ennivalóval. Előszeretettel lopkodna ételt az asztalról, de a jutifalatok világában is elmerültünk. És itt találkoztunk kutyás életem legdurvább, legsokkolóbb és legszürreálisabb jelenségével: a szőrös, szárított nyúlfüllel.
Ez valóban az, aminek hangzik és látszik, és állítólag nagyon egészséges a kutyák számára, tele van vitaminnal, ásványi anyaggal és még a fogukat is remekül tisztítja. Én mindezt természetesen elhiszem, de gyenge gyomrú kutyatartóként a mi kutyánknak meg kell elégednie a szarvasaganccsal fogkefének.
Fotó: a szerző felvételei
