Mindenki kutyát akar, de hol végzik az ebek a járvány után?

2021. január 08. |

A karantén alatt többszörösére emelkedett a kutyára vágyók száma. Van, aki a kijárási tilalom alól akar így felmentést, és van, aki egyszerűen unatkozik otthon. Dr. Kárpáti Dalma állatorvos, akit 2020-ban az év állatorvosának választottak, attól tart, hogy a koronavírus-járvány végén sokszorosára nő majd a menhelyre leadott kutyák száma.

Megállás nélkül jelentkeznek az érdeklődők a Velvet Borders Kennelnél is. A tenyésztők és az állatvédők viszont nem feltétlen örülnek a fokozott érdeklődésnek.

„Az első hullám után sokszorosára nőtt az érdeklődők száma, és sajnos sok olyan telefonhívás is volt, amely során kiderül, hogy az illető csak az unatkozó gyereke mellé keres társat. Ám azt sokan egyáltalán nem gondolták végig, hogy mi lesz a karantén után a kutyával. Mert egy kutya, amelyikkel a karantén hónapjai alatt egész nap együtt voltak, aztán minden átmenet nélkül egyedül marad a lakásban, elég rossz állapotba kerülhet – osztja meg aggályait Nép Anita. – Mi itt, a Velvet Bordersnél szeretnénk olyan gazdáknak adni a kutyáinkat, akik hónapokon, sőt akár éveken át készülnek a kutya fogadására. A kutyatartás minden egyes elemét alaposan átrágva, felelősen végiggondolva várják a leendő társukat.” Anita szerint a kutyakölyök várása fontos része annak a folyamatnak, amelynek a végén a leendő gazdák felkészültek lesznek a kutyatartásra. „Sajnos rengeteg probléma előszobája lehet az, ha valaki hirtelen felindulásból vesz kutyát. A karantén alatt izgalmasnak tűnhet, hogy a kiskutya leköti a gyerekek energiáját, de az állat a karantén után is ott marad. És akkor kezdődik majd el az, hogy mégsem volt olyan jó ötlet, mert nem az lesz a vége, hogy szépen szocializált lesz a kutya, hanem egy elrontott ebnek kell helyreállítani a lelkét. És ez nagyon nehéz feladat.”

Dr. Kárpáti Dalma 2020-ban nyerte el az Év Állatorvosa címet, elsősorban azért, amit az állatvédelem terén tett és tesz. Dalma édesapja is állatorvos volt, kislányként szinte a rendelőben nőtt fel az édesapját figyelve munka közben. Az állatok szeretete a vérében van, és később kérdés sem volt, hogy ő is állatorvos lesz. Édesapját sajnos elvesztette, de emlékét is ápolja azzal a munkával, amit jótékonyságból is állatorvosként végez. Dalma azon dolgozik számos kollégájával egyetemben, hogy fellépjen a törzskönyv nélküli kutyák tenyésztésével foglalkozó, úgynevezett kutyaszaporítók ellen.

„Söjtörről három éve 130 kutyát mentettünk ki, Nyírbogátról tavaly hetvenet, és az idén is közel annyit. Amikor az akció történt, már hetek óta tudtunk róla, hogy Söjtörön egy külföldi nő embertelen állapotok közt tart, szaporít, kínoz kistestű kutyákat. Tudtuk, hogy valamikor menni kell értük, csak azt nem, hogy mikor. Aztán egy reggel csörgött a telefon, hogy másnap ötkor indulunk. Amikor reggel nyolckor szépen lassan beérkeztek a különböző állatvédelmi szervezetek képviselői, és a polgármester úrral is mindent egyeztettünk, útnak indultunk a pokoltanya felé. Így hívjuk egymást közt az ilyen helyeket. Amikor a rendőrségi helyszínelés után bemehettünk a tanyára, olyan volt, mint egy megelevenedett lidércálom. A kutyák fadobozokban, letakart, elbarikádozott kennelekben, koszos, büdös ólakban voltak” – meséli Dalma a rettenetes élményt.

Minden kutyát kimentettek és chippel láttak el. De a munka neheze itt kezdődik. Dalma a Border Collie Fajtamentő Egyesület tagja is, és állatorvosi munkája mellett, szabadidejének nagy részét a kutyamentésnek szenteli. Néha annyira megszereti a sanyarú sorsú kutyákat, hogy hazaviszi őket. Ilyenkor egy ideig a kutyák vele maradnak az otthonában, ahol állandó társa Yelle, a border collie, Daeron, a malinois és Elike, a keverék kutyus. Dalma, ha nem a kutyáival űz speciális kutyasportokat, például agilityt, akkor jógázik, azt is gyakran a négylábúakkal persze.

Dalma is azt mondja, hogy a Covid alatt nagyon megnőtt azoknak a száma, akik a menhelyeket örökbefogadási szándékkal keresik fel.

„Ezeknek a kutyusoknak egy része nálunk köt majd ki, ha már nem lesz karantén, és idő sem lesz a kutyákra. Márpedig a kutyával foglalkozni kell. Mert sokan nem mérik fel, hogy egy állat nem csak kerti dísznek való. Nagyon sok kutya, különösen sok border collie – ez a fajta különösen igényli a foglalkozást –, köt ki nálunk kétéves kora körül, amikor kiderül, hogy bizony elszökik, és hogy iszonyatosan sokat kell vele foglalkozni. Ha egy kutya nincs jól nevelve, agresszivitási problémái lehetnek, és kezelhetetlen lesz. Mi ezeket az ebeket megpróbáljuk rehabilitálni, vannak olyan jószágok, akiket csak bentlakásos terápiával lehet helyrehozni. A nagy számok törvénye alapján sajnos, ha több kutyát vásárolnak vagy fogadnak örökbe, akkor azokból többet is fognak kirakni” – meséli Dalma, aki a járvány és a karantén után még több kirakott vagy menhelyre leadott kutyára számít.

Ma Magyarországon három millió gazdás kutya él. Ez a szám európai viszonylatban is magas. Mindez azt jelenti, hogy minden harmadik ember Magyarországon kutyát tart, és ebben benne vannak azok a háztartások is, ahol több kutya is van. A Cofidis-kutyaszemmel 2018-as felmérése szerint a kutyatartók majdnem fele (43 százaléka) középkorú. Kiderül az is, hogy minden ötödik ember fogadna örökbe menhelyes kutyát. A felmérés a számok mellett egy fontos tényre világít rá, nevezetesen arra, hogy a magyar társadalomnak még van hova fejlődnie a nyugati, de még a fejlődő közép-európai országokhoz képest is kutyatartás terén. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a kutyáknak mik a fizikai és mentális igényei. Ezért Magyarországon arányaiban több a problémás kutya, mint máshol Európában.

„Három éve kezdünk border collie fajtamentéssel foglalkozni, de akkoriban egyszerre csak 3-4 border collie volt az egyesületnél. Most tele vannak velük a kennelek. A járvány másik negatív hatása, hogy egyre kevesebben adakoznak, pedig az egyesület adományokból működik. Kutya viszont egyre több, akikről gondoskodniuk kellene…”

Fotó: Holló-Vanczer Orsolya

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter