„Noha a betegséget a köznyelvben leginkább gerincsérvként emlegetjük, orvosi szempontól a porckorong sérvesedését értjük alatta, ami nagyon gyakori elváltozás. Akkor alakul ki, ha a porckorong szöveti szerkezetében elindul egy biológiai kopásos folyamat, majd az idő előrehaladtával a porckorong külső rostos gyűrűje átszakad és kitüremkedik belőle annak a belső kocsonyásabb tartalma. A gerincgyógyászat fő feladata, hogy a legjobb terápiát találjuk meg a betegeknek, és csak akkor javasoljunk műtétet, ha az indokolt” – mondja dr. Lazáry Áron.
A Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika Gerincgyógyászati Tanszéki Csoportjának egyetemi docense hozzáteszi: élete során egy-két alkalommal valószínűleg mindenkinél kialakul a porckorongsérv, amely csak ritkán okoz klinikai tüneteket, és csak az esetek elenyésző részében követel operációt. A porckorongsérvműtét akkor szükséges, ha a klinikai tünetek olyan mértékű életminőség-csökkenést és fájdalmat okoznak, amivel a beteg nem tud együttélni. Ilyenkor műtéttel megelőzhető a maradandó bénulás vagy járászavar. Amikor a sérv súlyos neurológiai tüneteket – például a végtagok gyengülését, ügyetlenségét vagy széklet-vizelettartási zavart, gáttájéki nagyfokú zsibbadást vagy teljes mozgászavart – okoz, akkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni – tanácsolja a szakember.
Mik a jelei?
A betegség leginkább a 35-45 közötti korosztályt érinti, ám napjainkban egyre szembetűnőbb, hogy több fiatal, 20 év alatti páciens is szenved porckorongsérvben. A porckorongkopások hátterében ötven százalékban genetikai hajlam áll, az érintettek felénél azonban valóban életmódi tényezők – köztük az ülő- vagy a rázkódással járó munka, kevés mozgás – tehetők érte felelőssé.
„Nyaki porckorongsérv esetén a kézbe, karba, ágyéki porckorongsérv kialakulásakor alsó végtagba sugárzik a fájdalom, amely legtöbbször villanásszerű, az izmot görcsbe húzó, néha mozgásra kifejezetten enyhülő és tüsszentésre, köhögésre élesedő lehet. Azoknál a betegeknél, akiknél a porckorongsérv nem nyom közvetlenül ideget, a porckorong repedésének vagy szakadásának pillanatában alakul ki egy lokális gyulladás a porckorong körül, ami tipikusan heves derékfájdalmat okoz” – magyarázza a szakember.
A gyógymódról szólva a gerincsebész kiemeli, hogy a terápia hatékonyságának monitorozása, a beteg állapotkövetése nagyon fontos. A gerincsebészeti ellátásban a sérves esetek kevesebb mint tizedét operálják meg, a terápia során ugyanakkor előfordul, hogy a páciens fájdalomcsökkenést érez a szteroid és egyéb erős gyógyszerek hatására, ami a következményes gyulladást csökkenti, viszont az idegkárosodás – beleértve a motoros és szenzoros zavarokat – egyre súlyosabb. A beteg rendszeres állapotkövetésével viszont az orvos felismeri ezt a folyamatot, és pontosan látja, melyik az a fázis, amikor a műtét indokolttá válik.
Állj fel, mozogj!
A szakember szerint kifejezetten jót tesz a gerincnek a gyógytorna és az úszás, hiszen ha a gerinc körüli izmok jól karban vannak tartva, akkor a terhelés nagy részét leveszik a csigolyákról, porckorongról. A mozgásszegény életmód, a sok ülőmunka vagy éppen egy rosszul kivitelezett emelés pedig éppen azért károsítja a gerincet, mert túlterhelődik a sérvesedésre hajlamos rész. Dr. Lazáry Áron az ülőmunkát végzőknek azt javasolja, fél óránként álljanak fel egy rövid időre és mozgassák át a hátukat.
Azoknál a betegeknél, akik nagyon heves, lesugárzó fájdalmat tapasztalnak az akut ideggyulladás időszakában, az intenzív gyógytorna kifejezetten ellenjavalt, mert ennek hatására az ideg újra és újra begyullad. Tehát ilyenkor az ideggyulladást gyógyszeresen kezelni kell, és csak a fájdalomszint csökkenése esetén szabad elkezdeni a gyógytornakezelést. A derékfájdalom esetében ugyanakkor akár az első naptól végezhető a gyógytorna, amely fájdalomcsillapító hatással is bír.
Fotó: Getty Images Forrás: Semmelweis Egyetem
