Ne gyilkoljuk egymást, ha mást gondolunk a politikáról

2022. március 30.
Nagyon megnehezíti emberi kapcsolatainkat, ha a politikai nézeteink eltérnek a szeretteinkétől – főleg, hogy az egyes politikai csoportok is gyakran játszanak a széthúzásra a közös pontok helyett. Bár teljesen természetes, hogy nem mindig értünk egyet a családunkkal és a barátainkkal, anélkül is kezelhetjük higgadtan és megértően a feszültséget kiváltó helyzeteket, hogy feladnánk saját meggyőződésünket.

A véleménykülönbség feltétlenül rossz

Függetlenül attól, hogy környezetvédelmi kérdésekben, külpolitikában vagy a gyerekek ingyenes iskolai étkeztetésével kapcsolatban nem értünk egyet, a nézeteltéréseket nem mindig könnyű elviselni. Jellemzően kísértést érzünk arra, hogy valakit a „mi oldalunkra” állítsunk anélkül, hogy igazán figyelnénk arra, miért nem értenek velünk egyet.

politika-velemeny-valasztas

Nem várhatjuk el az emberektől, hogy pontosan ugyanúgy lássák a világot, mint mi, de el kell fogadnunk a miénktől eltérő véleményt is. Annak megértése, hogy mi áll a családunk, a barátaink vagy a partnerünk gondolatmenete mögött, nemcsak egészséges párbeszédre ösztönöz, hanem megerősítheti saját meggyőződésünket is. Ha úgy érezzük, hogy van értelme építő vitát folytatni, ne féljünk belevágni. Egy ilyen mélyre menő beszélgetés sokat elárul a beszélgetőpartnerünkről, és akár minket is kihívások elé állíthat, fejlődésre ösztönözhet – megmutathatja, hogy nem minden fekete vagy fehér.

Próbáljunk meg úgy tekinteni ezekre a beszélgetésekre, mint egy bepillantásra valakinek a világába, nem pedig úgy, hogy nekünk meg kell térítenünk az illetőt. Ha képesek vagyunk megérteni, miből fakad egy a miénktől eltérő vélemény, el kell tudnunk dönteni, hogy érdemes-e mélyebb vitákba bonyolódnunk. A politika számos kérdést magában foglal a rasszizmustól és a szivárványcsaládoktól kezdve egészen a fast fashion által okozott problémákig, ezek a témák pedig igen érzékenyek, és minket is hasonlóan érzékenyen érinthetnek. Mérlegelnünk kell, hogy a beszélgetés építő jellegű lesz-e, vagy csak az időnket fogja rabolni.

Amennyiben azt érezzük, hogy a másik felfogása olyan szinten eltér a miénktől, hogy veszélyezteti mentális vagy fizikai egészségünket, érdemes átgondolnunk, hogy mennyire fontos számunkra az adott kapcsolat. Ha mindketten azt mondjuk: „Tudod mit? Egyetértünk abban, hogy nem értünk egyet”, az képessé tesz minket a továbblépésre. De ha valaki nem tiszteli a nézőpontunkat, akkor meg kell fontolnunk, hogy szeretnénk-e továbbra is közel állni valakihez, aki nézetkülönbség esetén nem tiszteli az értékrendünket. Ha kizárt a kölcsönös megértés lehetősége, akkor néha sajnos nincs más út, mint elengedni az illetőt, és megszabni a saját határainkat. Ilyenkor a saját értékrendünk és jóllétünk lebegjen a szemünk előtt, illetve az, hogy biztonságban érezzük magunkat.

Tegyük fel magunknak a kérdést: miért csinálom ezt?

Amikor eldöntjük, hogy valaki olyannal akarunk beszélgetni, akiről tudjuk, hogy teljesen más politikai oldalt képvisel, tisztában lennünk saját motivációinkkal. Ha az a célunk, hogy egy beszélgetéssel megváltoztassuk a másik személy véleményét, akkor igazán csalódottak leszünk, mert valószínűleg nem fog sikerülni. Inkább arra koncentráljunk, hogy miért kedveljük, értékeljük őt. Ez a mi válaszunkat is tompíthatja, és segíthet szebben fogalmazni, tágítani a perspektívánkat.

Megalapozatlan állítások

Teljesen érthető, hogy nem fogadjuk el a dezinformáción alapuló véleményt, de sajnos nem mindenki tudja kiszűrni az álhíreket. A 2016-os amerikai elnökválasztás alatt megosztott Facebook-bejegyzésekről készült tanulmány kimutatta, hogy a 65 év felettiek körülbelül 11,3%-a osztott meg linkeket álhíroldalakról, míg a 18 és 29 év közöttieknek csupán 3%-a. Próbáljuk meg annak a személynek is elismerni az érzelmeit, aki elhiszi az álhíreket, hiszen nem feltétlenül tehet róla. Mindig megkérdőjelezhetjük a megalapozatlan állításokat, de semmiképpen ne minősítsük a másikat miattuk. Esetleg finoman akár meg is vitathatjuk az adott kérdést.

Legyünk kíváncsiak

Ne mindig a tényeket soroljuk fel, inkább tegyünk fel kérdéseket, és igyekezzünk valóban megérteni a választ, hogy a másik szemével láthassunk rá a kérdésekre. Nyilvánvaló, hogy minden oldalon vannak szélsőségesen erőszakosan gondolkodó emberek, de ne vegyünk mindenkit egy kalap alá. Akár egy régi családi örökség, egy trauma is állhat a véleményének hátterében.

Találjunk közös pontokat

A különbségek helyett inkább azokra a dolgokra koncentráljunk, amikről hasonló módon gondolkodunk. Előfordulhat, hogy a vitapartnerünkkel nagyon hasonlít a természetünk, csak nem akarjuk észrevenni a politikai nézeteltérések miatt. Mindig viselkedjünk emberien, ne csak a véleménye alapján ítéljük meg a másikat, különben kizárólag ellenfelekként fogunk egymásra tekinteni. Még a legjobb barátok között is előfordulhat, hogy másképpen gondolkodnak egy adott közéleti kérdésről – nem lesz senki sem jobb, sem rosszabb attól, hogy a politika jobb- vagy baloldalán áll.

Forrás: BBC, Popsugar, Fotó: Getty Images

Olvass tovább!