Oxigén
Meg kell becsülnünk a növényeket, mert ők termelik számunkra a levegőt, ami víz nélkül nem sikerülne. Az óceánokban élő algák is állítanak elő oxigént. Ők a pusztulásuk után az óceán fenekére süllyednek, biomasszájuk viszont nem bomlik le – a tudósok szerint az algák segítették hozzá a bolygót a légkörben található oxigénhez.
Időjárás
Az időjárást globális szinten meghatározza a víz mozgása, mennyisége és hőmérséklete, mind az óceánban, mind a légkörben. A vízgőz körforgása megváltoztatja a hőmérsékletet és a nyomást, szelet és légáramlatokat eredményez. Ahogy az óceáni áramlatok az Egyenlítőtől északra és délre, a sarkok felé haladnak, a vizeink lehűlnek, az óceán hőmérsékletének eloszlása pedig közvetlenül befolyásolja a regionális éghajlatot. Mivel a növényeknek és állatoknak sajátos igényei vannak az éghajlatot tekintve, a hőmérséklet és a csapadék határozza meg, hogy a fajok képesek-e túlélni egy adott helyen.
Mezőgazdaság
Annyian vagyunk a földön, hogy elengedhetetlen a megfelelő gabonamennyiség a sok éhes száj táplálásához, de sokszor bele sem gondolunk, hogy milyen összefüggéseknek kell teljesülniük ahhoz, hogy ne haljunk éhen. Az összes élelmiszer közvetlenül függ az őket ért víz mennyiségétől. A víz felelős a fotoszintézisért, ami oxigént állít elő, és a növényeknek biztosítja a fennmaradásukhoz szükséges erőt, de ha nincs elég víz, a növények elszáradnak, ha pedig túl sokat kapnak belőle, megfulladnak.
Állatok és emberek
Ahogy az embereknek, úgy a vízi élővilágnak is tiszta vízre van szüksége a túléléshez. A szennyezett víz felhalmozódhat a halak szöveteiben, ami fogyasztás során átkerülhet a mi testünkbe. De az őket elfogyasztó állatok szervezetébe is. A madarak lassan belefulladnak az olajba, nem beszélve azokról az apró műanyagokról és hálókról, amelyeket lenyelnek és amelyekbe beleakadnak – a teknősökkel együtt.
A víz az emberi test tömegének 60-75%-át teszi ki. Ha ebből elveszítünk 4%-ot, már a kiszáradás veszélye fenyeget, ha pedig 15%-ot, abba akár bele is halhatunk. Egy hónapot tudunk túlélni élelem nélkül, de csak három napot bírunk víz nélkül. A folyadék segíti a nyálképződést, ami elengedhetetlen a szilárd táplálék lebontásához és a száj egészségének megőrzéséhez, létfontosságú az egészséges testhőmérséklet fenntartásához. Védi az ízületeinket, a gerincvelőt és a szöveteket, segíti a salakanyagok kiválasztását, illetve az emésztést. Maximalizálja a fizikai teljesítményünket, részt vesz a tápanyagok felszívódásában és oxigént szállít az egész szervezetünkbe. Víz nélkül nem tudnánk megbirkózni a betegségekkel, nem tudnánk hasznosítani rengeteg vitamint, ásványi anyagot, tápanyagot. Agyunk 75%-a vízből áll, így a hidratáltság kulcsfontosságú ahhoz, hogy agyunk megfelelő formában maradjon. A túl kevés folyadékfogyasztás negatívan hat a rövid távú memóriára, fáradtságot és zavartságot, valamint szorongást okozhat.
Víz nélkül minden megváltozna
A nyugati országokban a csapból folyó víz természetes, eközben világszerte 2,1 milliárd embernek még mindig csupán korlátozott hozzáférése van a biztonságos vízforrásokhoz. A szubszaharai Afrikában a lakosság több mint fele, körülbelül 102 millió ember tud tiszta ivóvizet fogyasztani. Dél-Afrika számos régiójában gyakran két teljes napig nem jutnak vízhez, Nepálban pedig a lakosság 91%-a olyan forrásból iszik vizet, amely E. coli baktériumot tartalmaz, és amely számos betegséghez, akár bakteriális fertőzésekhez vezethet.
A víz a mindennapjaink részét képezi, mégis rettentően keveset gondolunk arra, hogy milyen fontos része a rendszernek, amelyben élünk. Folyatjuk a csapot, vegyszereket használunk, amelyek előbb vagy utóbb a vizeinkben kötnek ki, naptejjel bekent testtel mártózunk meg a hűs tengerben, és még sorolhatnánk. Eközben eszünkbe sem jut, hogy a Föld ivóvízkészlete véges, amit ha egyszer felélünk, végzetes következményekkel járhat a világ egyik legtökéletesebb rendszerére, a természet működésére nézve.
Forrás: Healthline, Livestrong, Fotó: Unsplash
