Sír egy esőerdő: így küzdjünk a művészet erejével a klímaszorongás ellen

2022. február 28. |

Noname új zenéjétől Bruegel elveszett világának víziójáig, a kultúra és művészet szinte minden ága segíthet hatékonyan küzdeni a klímaszorongás ellen.

A művészet és kultúra gyógyító erejét már évezredekkel ezelőtt felismerték, és ma is használják a szorongás, stressz kezelésére. Ám nemcsak maga az alkotás folyamata, hanem a műalkotások is segíthetnek a lelki problémákon. Vannak olyan országok, ahol a Covid okozta szorongásra múzeumlátogatást írnak fel az orvosok. Ám nemcsak a járvány miatti stresszt, de az egyre erősebb klímaszorongást is oldhatjuk a megfelelő műalkotások segítségével.

Film

klimaszorongas-muveszet

A környezetünkkel és világunkkal kapcsolatos aggodalmak szinte az indulása óta foglalkoztatták a legendás animációs stúdió, a Ghibli alkotóit. Elég csak az egyik első, 1984-es animéra, a Nauszika – A szél harcosaira gondolni (amit még a Ghibli megalapítása előtt készített Hayao Miyazaki, majd bekerült a stúdió alkotásai közé). A klímaszorongással kapcsolatos csúcspontot azonban valószínűleg az 1997-es A vadon hercegnőjével érték el, ami Miyazaki meséje egy haldokló hercegnőről a természet és az ősi japán civilizáció közötti harc kellős közepén. Emberek harcolnak istenekkel, miközben a fák szellemei figyelnek. Az ő naiv, szellemszerű arcuk lassan elfordul, miközben az óra tik-takolását felidéző zene mutatja: az időnk lejár.

Zene

A chicagói félig rapper, félig aktivista Noname rendszeresen használja arra a zenét, hogy társadalmi ügyek mellett szólaljon fel. 2021-es dala, a Rainforest a milliárdosok kapitalizmusát, a túlfogyasztást és a rasszizmust kritizálja, és mint a fiatal radikálisok, elszántan próbálja megváltoztatni az embereket, miközben zenéjével örömet is próbál csempészni a lángokban álló világba. A rainforest cries / Everybody dies a little / I just wanna dance tonight” (Egy esőerdő sír / mindenki meghal egy kicsit / és én csak táncolni akarok ma este). Egy olyan érzés, amivel mindannyian tudunk azonosulni, a klímaválság himnusza, ami pontosan a megfelelő irányba mutat. 

Könyv

Amikor először adták ki Mary Shelley Az utolsó ember című könyvét, nem kapott akkora figyelmet, mint korábbi regénye, a Frankenstein. Egy beteg elme képzelgésének tartották, talán mert a benne leírtak túl távoli jövőt festettek le, nem túl derűlátóan. Ki is tudna hinni egy világban, ahol nemcsak egy világjárvány, de a klíma teljes felborulása és apokaliptikus árvíz is fenyeget? Ma viszont ez már nem a képzelet játéka, még akkor sem, ha egy csomó részlet jól érezhetően 19. századi a könyvben, ami alapvetően egy teljesen más nézőpontból megírt úttörő nyomozás az ember és a természet bizonytalan viszonyával kapcsolatban. 

Így enyhítheted a gyerekek klímaszorongását

Így enyhítheted a gyerekek klímaszorongását

A klímaváltozás a felnőttek számára sem könnyed beszédtéma, bennünk is támadnak kérdések és kétségek, így hajlamosabbak vagyunk figyelmen kívül hagyni a gyerekeink ezzel kapcsolatos kérdéseit, aggodalmait. Ezzel pedig akaratlanul is hozzájárulunk a klímaszorongásuk növekedéséhez.

Játék

A klímaváltozást és klímakrízist a számítógépes játékok készítői általában valami posztapokaliptikus környezetben képzelik el, ám van néhány olyan játék is, ami inkább a kreatív gondolkodást serkenti azzal kapcsolatban, mit tehetünk a jelenlegi nyomasztó és rémisztő időkben. Ha a klímaszorongás elborítana, az Alba: A Wildlife Adventure emlékeztethet minket arra, hogy ha mi személy szerint nem is tudjuk megállítani a világ gyárainak légszennyező tevékenységét, a saját kis mikroközösségünkön belül tudunk tenni ezt-azt. 

klimaszorongas-muveszet

Egy spanyol szigetre helyezték ezt a családbarát, megnyugtató játékot, aminek a középpontjában egy kislány áll, aki próbálja megakadályozni, hogy luxushotelt építsenek egy nemzeti parkba (ismerős történet?), madarakat fotóz és szemetet gyűjt imádnivaló idealista elszántsággal. 

Festészet

klimaszorongas-muveszet

Ilyen volt a tél régen – mutathatjuk meg gyermekeinknek Pieter Bruegel 1565-ben készült Vadászok a hóban című festményén. Fehér világ hóval és jéggel, a távolban, a havas hegyek között kirajzolódó falu fehérbe borított utcáival. Kép egy olyan világról, amit elveszítettünk. Olvad az Alpok jégsipkája, a gleccserek, kezdjük megszokni az erdőtüzeket hó helyett. Pieter Bruegel még az ipari forradalom előtt festette művét, amikor az emberek a természetben éltek és a klíma valami olyan dolgot jelentett, ami csak úgy történt, nem valami, amit megváltoztattunk mi, emberek. Az élet kemény volt, sok tekintetben keményebb, mint ma, ám rengeteg öröm és csoda volt benne, például korcsolyázhattak befagyott folyókon. Ha a klímakrízis nem visszafordítható, ez a festmény örök emlék marad arról, amit leromboltunk.

Forrás: The Guardian Fotó: IMDB, Wikimedia

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód