Az 1980-as évek második felében, az AIDS-járvány csúcsán egy csapat amerikai szakértő meg akarta tudni, vajon az emberek betartják-e a biztonságos szexre vonatkozó irányelveket. Elkezdték tehát számolni a szennyvízben úszó gumióvszereket. 1988 elején napi 200-400 közötti mennyiséget találtak a szennyvíztelepen dolgozók. „Kétségtelenül nem a legszívderítőbb munka, de nagyon fontos” – mondta egy AIDS felügyeleti szerv dolgozója akkoriban. De nem csak Amerikában, a világ más országaiban alkalmazzák a módszert.
Az egyik ember szemete – még a leggyomorforgatóbb formájában is – egy másik ember számára adat. A hulladék, amit lehúzunk, kidobunk vagy újrahasznosítunk rengeteg információt hordoz a döntéseinkről, viselkedésünkről. Azokat a tudósokat, akik más ember szemetének tanulmányozásával és abból profilalkotással foglalkoznak, garbológusoknak nevezik (az angol garbage szóból, ami szemetet jelent). Az ő segítségükkel jobban megérthetjük az emberek egészséggel, étkezéssel kapcsolatos választásait, de gyakran dolgoznak a titkosszolgálatoknak és a rendőrségnek is.
„Van valami üdítően őszinte a szemét tanulmányozásában” – mondta Thomas Hylland Eriksen, az Oslói Egyetem antropológusa. „Teljesen nyílt és roppant intim bepillantást enged valakinek az életébe.” „A szemetet kidobjuk, majd azonnal el is feledkezünk róla. Ezért is árul el leplezetlenül mindent a társadalomról” – mondta Leila Papoli-Yazdi, a svéd Linnaeus Egyetem régésze, aki a kukák tartalmának vizsgálatát használta, hogy többet megtudjon az iráni főváros, Teherán lakosairól, demográfiájáról.
Szemét reklámok
A tudományos kutatásokkal párhuzamosan vált az garbológia az üzlet és piackutatás egyik fontos eszközévé is. Az 1970-es években volt egy joghurtmárka Nagy-Britanniában, a Ski, ami komoly küzdelmet folytatott versenytársaival, a Prize és Cool Country nevű márkákkal. A Ski termékmenedzsere egy ponton felbérelte az Audits of Great Britain (AGB) nevű céget, amely azzal foglalkozott, hogy országszerte háztartások ezreinek szemetét elemezte ki. Fizettek az embereknek az otthonaikban keletkező hulladékért, amit rendszeresen összeszedtek és megnézték, kinél mennyi található az adott márka termékeinek csomagolóanyagaiból.
A vonalkódok és hűségkártyák megjelenésével a módszer háttérbe szorult aztán, mert egyszerűbbé (és nem utolsó sorban tisztábbá) vált azt figyelni, miből mennyit vásárolnak az emberek. Az online vásárlás pedig még pontosabb számokkal szolgál.
Mit tanít a szemét?
Datha Damron-Martinez, a missouri Truman Állami Egyetem nyugalmazott marketing professzora és kutatótársa, Katherine Jackson tanításra használják a garbológiát. Megkérik diákjaikat, hozzák be egy kukányi szemetüket az órára, és ki kell találniuk, melyik diákhoz melyik adag szemét tartozik. Az egyes kukába dobott tárgyakon keresztül próbálják kitalálni, milyen ember lehet, aki kidobta a dolgokat. „Volt egy eset, amikor valakinek a barátnője a diák tudta nélkül a saját szemetét is a gyűjtőbe dobta. A többiek kis idő múlva rájöttek, hogy ez két különböző ember szemete lehet” – mondta Damron-Martinez.
Ma már mindent elborít a szemét
Ma a garbológia legfontosabb üzenete inkább az – persze a kémkedés lehetőségén túl -, hogy rámutat, milyen elképesztő mennyiségű hulladékot termelünk. „A szeméthalmok a túlfogyasztás tünetei” – jelentette ki az antropológus. „Tisztán látszik, hogy bizonyos dolgok kicsúsztak az emberek irányítása alól.”
Az emberek már a virtuális teret is szeméttel töltik meg. Dr. Jared Hansen, az Oregoni Egyetem újságírás és kommunikáció tanára, órákat töltött azzal, hogy az Animal Crossing nevű játékban a mások által a cybertérbe kidobott dolgokat kutatta. Egy kiterjesztés segítségével ezt anélkül meg lehet tenni, hogy beavatkoznánk mások játékmenetébe, így Hansen egyszerűen dokumentálhatta a játékon belüli elvesztett és hulladéknak ítélt dolgokat. Ugyanaz történt a virtuális térben is, mint a való világban. „Én azt figyeltem, amire más nem akart” – mondta.
„A kérdés az, miért hagyják a szemetet maguk körül az emberek?”
Fontos figyelni a szemétre, ma különösen, hiszen ha valamit kidobtunk, már nem is törődünk vele többet. A garbológia azon túl, hogy elárul egy csomó dolgot egy adott személyről vagy a társadalomról, azon kevés eszközök egyike, melyekkel tudatosíthatjuk, milyen mértékű a szemetelésünk és miből áll az a rengeteg hulladék, amit létrehozunk. Nem árt nekünk sem elgondolkodnunk a rengeteg kidobott dolgon, és feltennünk a kérdést: mit jelent ez az egész?
Forrás: BBC Future Fotó: Unsplash
