„Minden nap, amikor nyújtom a csípőmet, kapcsolódok a bennem élő belső gyermekhez, felfedezem a kiskori emlékeimet” – írta egy TikTok-felhasználó abban a videóban, melyen épp babapózban lazított. A videót több mint 52 ezren lájkolták és közel 500 komment érkezett rá, és ez csak egy a több száz nyújtós videó közül, melyeket azért posztoltak, hogy megmutassák: ezek a gyakorlatok felszabadítják az érzelmeket, feltárják az elfojtott traumáinkat. „Csak akkor végezd ezt a pózt, ha felkészültél rá, hogy sírni fogsz” – írta a @thedailyvictorian nevű felhasználó ahhoz a videóhoz, melyen békapózban feküdt. Több mint 87 ezren lájkolták. „Ne hordozd a traumákat a csípődben” – szólított fel egy másik videó.
Sok olyan embernél rezonálnak ezek az üzenetek, akik épp a saját önmegismerésük útján járnak, és annak is ismerősek lehetnek a hasonló frázisok, akik rendszeresen megfordulnak jógaórákon. De tényleg traumák kerülnek a felszínre, vagy csak a csípőhajlító izmok ellenállásának oldódása a katartikus érzés?
Tárol a test traumákat az izmokban?
Nem újkeletű elmélet a fizikai és mentális egészség közötti kapcsolat. Mindannyian tudjuk, hogy a testmozgás nemcsak a fizikai erőt fejleszti, de a lelkünkre is hatással van, csökkenti például a szorongást és a depressziót. Amikor valamilyen konkrét traumatikus dolgot élünk át, a szervezetünk szimpatikus idegrendszere segítségével dolgozza fel a sokkot a testünk, amit harcolj vagy menekülj reakcióként ismerünk. „Tudjuk, hogy a trauma minden egyes sejtünkre hatással van, mivel amikor traumatizálódunk, biológiai reakciók játszódnak le bennünk, gondoljunk csak a harcolj vagy menekülj és a hirtelen ledermedés jelenségére – mutatott rá dr. James S. Gordon pszichiáter. – Ezek természetes stresszre vagy fenyegetésre adott válaszreakciók.”
Az agyunk amigdalának nevezett része dolgozza fel az érzelmeinket, és amikor valamilyen stresszes élményben van részünk, jeleket küld a hipotalamusznak. Ezt az agyi régiót használja aztán az idegrendszer, hogy kommunikáljon a test többi részével, ha energiára van szüksége a harchoz vagy meneküléshez. „Akkor is bekapcsol a harcolj vagy menekülj mechanizmus, ha a fenyegetés nem fizikai, hanem pszichológiai. Az állatoknál is ugyanez zajlik le, ha a ragadozó üldözi a nyulat” – mondta dr. Gordon. Megemelkedik a pulzus, a vérnyomás, a testünk nagy izmai összehúzódnak. Ezt tapasztalhatjuk a hátunktól a vállunkon át a csípőig bárhol.
„Ha traumát élünk ét, a szimpatikus idegrendszer bekapcsol, és azt mondja az izmoknak, húzódjanak össze – folytatta Nina Lee gyógytornász, a medencefenék izmainak specialistája. – Ha a traumát nem dolgozzuk fel, a feszültség a medencefenék és a csípő izmaiban krónikussá válhat.”
Számost érzelmi élmény kapcsolódik testi érzetekhez. A stressz miatt erős feszültség keletkezhet az állkapocsban (gondoljunk a fogcsikorgatásra), ha szorongunk, összeszorul a gyomrunk, a szomorúság és depresszió miatt púposan tarthatjuk a hátunkat, előregörnyesztve a vállakat. „Ha nem éljük meg teljes tudattal a élményeinket, érzéseinket, a testünkben csak gyűlnek és gyűlnek ezek fizikai manifesztációi” – mondta dr. Jennifer Dragonette pszichológus.
A sorokon túl dr. Tóth Erzsébet Fanni traumakutatóval: „Te vagy az első, akinek erről beszélünk!”
Trauma, gyász, örökölt sorsok és egy feldolgozásregény, amely egy kisgyerek szemszögéből meséli el, mi is vette kezdetét 1947. január elején… A beszÉLJ! című könyv egyik szerzője, dr. Tóth Erzsébet Fanni mesélt nekünk.Miért pont a csípőben rakódnak le a traumák?
A traumák és érzelmek tehát hatással lehetnek a nagy izomcsoportokra, ám ez mindenkinél máshogy nyilvánul meg. „Mindannyian mások vagyunk, és attól függően, hogy milyen jellegű volt a trauma, a testünk mely részét érintette, hol a legsérülékenyebb részünk, más és más testtáj lehet leginkább érintett – mondta dr. Gordon. – Ez lehet a csípő, térd, hát vagy a nyak – ezek mindegyikénél nagyon gyakori, hogy itt tároljuk vagy itt érezzük a stressz vagy traumák hatásait.”
A szakember szerint valószínűleg azért pont a csípő kap kitüntetett figyelmet az internetezők között, mert ez a testtájunk a középpontban van, és összekötő szerepet játszik a törzsünk és az alsó testtájaink között.
Nem kell ezt csupán bemondásra elhinnünk az ezoterikus gyógyítóknak, akik úgy okoskodnak: mivel a csípő a testünk legszélesebb része, és a lényege, hogy viselje a fizikai súlyunkat, ezért az érzelmi súlyt is itt hordozzuk. „Tudományos kutatások közvetlen kapcsolatot találtak a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) és a medencefenék területének nem megfelelő működése között. Ez különösen erősen jelentkezett szexuális trauma vagy gyermekkori szexuális abúzus, fizikai bántalmazás esetén – mondta Dd. Gordon. – Szexuális trauma esetén a csípő körüli izmok mintegy védőmechanizmusként megfeszülnek, hogy így védjék a nemi szerveket, függetlenül attól, milyen nemű az áldozat.”
Lehet a nyújtás a mentális egészség eszköze?
A gyógyulásban sincs mindenkinél egyformán hatásos eszköz, de a mozgás mindig jó kiindulási pont. „Az embert arra tervezték, hogy mozogjon – mondta a szakember. – Arra találtak ki minket, hogy az energiáinkat és érzelmeinket lemozogjuk, ne hordozzuk.” Dr. Gordon a különböző mozdulatokat – táncot és ugrálást – terápiás módszerében maga is használja évtizedek óta. „Amikor nyújtunk, lehetséges, hogy a testünknek az adott részét megnyitjuk és előhívjuk a traumát. Nagyon fontos, hogy ha lelki traumával dolgozunk, használjuk ezeket a technikákat és eszközöket.”
Ám nem csak maga a mozgás az, ami számít. Dr. Gordon hangsúlyozta: „nagyon fontos megtalálni azt a személyt is, aki végigvezet minket a gyógyulás útján. A pszichológus segíthet elsajátítani azokat a technikákat, melyekkel megismerhetjük magunkat, ellazulhatunk és a jelenben létezhetünk.”
A szakember véleménye szerint tehát önmagában a csípő nyújtása nem oldja meg a mélyen eltemetett traumáinkat, legyenek bármilyen jellegűek is. Inkább kiegészítő eszközként kell tekintenünk rá a terápia mellett.
Forrás: Allure Fotó: Unsplash
