A vashiány bárkit érinthet, az emberek azonban többnyire nem észlelik időben testük jelzéseit, gyakran csak akkor tesznek ellene vagy fordulnak orvoshoz, amikor már az egészségük megromlott. Ezért annak ellenére, hogy a vashiány súlyos következményekkel járó globális probléma, jelentősen aluldiagnosztizált állapot. A Vashiány Napja kezdeményezés célja, hogy:
- felhívja a figyelmet a vashiányra, amely világméretű probléma
- segítse a korai felismerést a vashiányra utaló jelek, tünetek ismertetésével
- fókuszba állítsa a különösen veszélyeztetett embercsoportokat
- kiemelje a megelőzés és kezelés fontosságát a vashiány okozta egészségkárosodások minimalizálása érdekében
A vashiány több mint másfél milliárd embert érint
A vashiány nagyon gyakori, minden harmadik embert érint a földön. Európában minden harmadik menstruáló nő, négy várandós közül három, illetve a kisgyermekek közel fele vashiányos. A kezeletlen vashiányból kialakuló vashiányos vérszegénység pedig a gazdaságilag fejlett országok lakosságának 2-4 százalékát is érinti.
A vasnak központi szerepe van
A vas elengedhetetlen a vérképzéshez, a szívünk és izmaink megfelelő működéséhez, a fertőzésekkel és a betegségekkel szembeni ellenálló képességünk, valamint a fizikális és mentális energiaszintünk fenntartásához, azaz a vas nélkülözhetetlen a szervezetünk megfelelő működéséhez.
Sokféle tünet jelentkezhet
Egy európai felmérés szerint a vashiányos betegek az orvosnál leggyakrabban a tartós fáradtságot (79%), a sápadtságot (38%), a koncentrálóképesség csökkenését (30%) említik, valamint a nők erős menstruációs vérzésről számolnak be (28%).
A vezető panaszokon kívül számos egyéb tünet is utalhat vashiányra:
- sokan tapasztalnak fejfájást, halláscsökkenést, légszomjat, memóriazavart, csökkent libidót,
- további kellemetlen elváltozásokat, mint az ajkak berepedése, fekélyek a szájban, sérülékennyé vált bőr, töredezett köröm, hajhullás,
- de olyan furcsa szokások is jelentkezhetnek, mint a hidegérzékenység, nyugtalan láb szindróma, jég szopogatása, ehetetlen dolgok utáni sóvárgás.
Több okból is kialakulhat
A vashiány leginkább a nőket érintő hiánybetegség, de valójában mindkét nemben és kortól függetlenül kialakulhat, ha
- fokozott a vasvesztés: menstruációs vérzés, egyéb krónikus vérvesztés miatt
- nem kielégítő a vasfelszívódás: vérzéssel, gyulladással vagy felszívódási zavarral járó, hosszan tartó krónikus betegségek esetén
- megnő a vasigény: bizonyos életszakaszokban – várandósoknál, kisgyermekeknél, serdülőkorban –, valamint tartós és erőteljes fizikai megterhelés során
- kevés a vasbevitel: önszántukból (vegetáriánus vagy vegán étrendet követők, fogyókúrázók) vagy krónikus betegség miatt diétázók esetében
A vashiány jelentősen befolyásolja az életminőséget
A vashiány miatt jelentősen, közel harmadával csökken a fizikai teljesítőképesség, és minden második vashiányos panaszkodik aktivitáscsökkenésről. Következményei személyenként eltérők, de a vashiány mindenképpen gyengébbé tesz bennünket, súlyosbítja a krónikus betegségeket, növeli a megbetegedések és halálozások arányát, kisgyermekeknél jelentősen rontja a szellemi és a mozgásfejlődést, terhességben pedig nemcsak az anyára, hanem a fejlődő magzatra is veszélyes, mivel alacsony születési súly, koraszülés, károsodott agyi fejlődés kockázatával jár. Tartósan fennálló vashiányban pedig a vasraktárak idővel kiürülnek, ami vashiányos vérszegénységhez vezet, amely életet veszélyeztető, azonnali beavatkozást igénylő állapot.
A legjobb megelőzni, de ha már kialakult, kezelni kell
Az emberek átlagosan 9 hónappal a vashiányos tünetek jelentkezését követően fordulnak orvoshoz. Pedig a tünetek felismerésével az időben elkezdett, kiegyensúlyozott, vasban gazdag táplálkozás önmagában vagy szájon át történő vaspótlással kiegészítve sikerrel járhat. Ezek sikertelensége esetén pedig intravénás (injekciós vagy infúziós) vasterápiával a vashiány és anémia orvosi segítséggel sikeresen kezelhető.
Forrás: Phytotec, Fotó: Getty Images
