- Számos oka lehet annak, ha egy szülő nem kedveli a gyereke tanárát.
- Fontos, hogy mielőtt a szülők bármit tennének, tudatosítsák magukban: a legtöbb tanár célja ugyanaz, mint az övék, hogy a gyerek jól érezze magát az iskolában és szívesen tanuljon.
- Ha úgy döntünk, másik osztályba vagy iskolába visszük a gyerekünket, mik lehetnek a következmények?
Számos oka lehet annak, ha egy szülő nem kedveli a gyereke tanárát. Aggódik, hogy a tanár túl megengedő vagy éppen ellenkezőleg, túl szigorú, ami árthat a gyereknek. Nem ahhoz a tanárhoz került a gyermek, akit előzőleg szerettek volna. Ha speciális nevelési igényű a gyerek, a szülő gyakran aggódik, kellő empátiával, támogatással fordul-e a gyermeke felé a tanár.
Bárhogy is gondolja a szülő, nagyon fontos, hogy ne adja át ezeket a gondolatokat a gyerekének. Hagyja, hogy befolyástól, ítélkezéstől mentesen alakíthassa ki a viszonyát az adott tanárral. Ha mégis azon gondolkodunk, nincs jó kezekben a gyermekünk, mielőtt úgy döntenénk, hogy másik iskolába, osztályba kérjük át, érdemes a szakember szerint az alábbi kérdéseket komolyan fontolóra vennünk.
Mi áll a tanárral kapcsolatos szülői aggodalmak mögött?
Sarah Kirk iskolai szociális tanácsadó főként általános iskolásokkal és szüleikkel dolgozik. „Általában azt látom, hogy a szülők hallottak valamit az adott tanárról, talán a szomszédjuktól vagy egy baráttól. Gyakran a külsőségek alapján vannak előítéleteik” – mondta az iskolai szociális tanácsadó, aki szerint nagyon fontos, hogy tisztázzuk magunkban, mi is a bajunk valójában, mi táplálja a tanárral kapcsolatos érzéseinket. „Muszáj tisztán látnunk, mik a tények és mik az előfeltételezések – mondta Kirk. – Gondoljuk át, mondott, tett-e olyat a tanár, ami aggodalomra ad okot. Próbáljuk megfogalmazni, miért érzünk így. Gyakran rájövünk, hogy bár amiatt aggódunk, hogy a többi gyerek mellett a tanár nem figyel annyira a mi gyerekünkre, ám erre valójában nincs bizonyítékunk, hogy valóban így lenne.”
Milyen megoldások lehetnek, ha problémánk van egy tanárral?
Fontos, hogy mielőtt a szülők bármit tennének, tudatosítsák magukban: a legtöbb tanár célja ugyanaz, mint az övék, hogy a gyerek jól érezze magát az iskolában és szívesen tanuljon. „Ha úgy érezzük, hogy ez a csapatmunka valamiért döccent, nem úgy működik, ahogy szeretnénk, akkor sem feltétlenül az a megoldás, hogy azonnal másik tanárt, másik osztályt keresünk. Különösen, ha a gyermekünk beilleszkedett az osztályközösségbe” – mondta a tanácsadó.
Ehhez azonban kommunikálnunk kell a tanárral. Ha a gyerekünk arra panaszkodott, hogy valamiért nem érzi jól magát az osztályban, akkor át kell beszélnünk ezt a tanárával is. Csak akkor érdemes a váltáson gondolkodni, ha ez sem vezet eredményre, nem sikerül működőképes kapcsolatot építeni a gyerekünk és tanára között. „Ahogy minden ember, úgy minden emberi kapcsolat más – mondta Lacey Robinson pszichológus. – Nincs két egyforma gyerek, mindenkinél máshogy csapódik le a tanár tanítási stílusa, személyisége. Ami valakinek kifejezetten előnyös, az lehet, hogy egy másik gyereknél szorongást ébreszt.”
Van az a helyzet, amikor váltani kell
Nem azt mondják a szakemberek, hogy soha nem szabadna tanárt vagy iskolát váltani. Viszont ennek más oka van általában. Az, hogy a szülő nem kedvel egy adott tanárt, nem elég indok. „Ha egy tanárból sugárzik, hogy nem hisz az adott diákban, az valódi ok arra, hogy váltsunk” – jelentette ki Robinson.
Az iskolaváltást azonban ne a tanév kezdetén indítsuk el. Érdemes már az előző tanév végén puhatolóznunk, ismerkednünk, keresgélnünk, hogy legyen időnk nekünk és a gyermekünknek is feldolgozni a helyzetet. Hangsúlyozzuk a gyermekünknek, hogy ez nem kudarc. Egyszerűen mindannyian mások vagyunk. Nem mindig választhatjuk meg az osztálytársakat, szobatársakat vagy éppen tanárokat. Ám ha valaki nem szimpatikus, az nem elég indok arra, hogy váltsunk.
Forrás: Huffington Post, fotó: Unsplash